Középpontba került a csapat

Elérkezett az idő, ma végre elkeződik a várva várt Pannon-kupa. Ezúttal nincs itt Kanada, Szlovákia vagy éppen Németország, nincs sztárcsapat, mindazonáltal mindenkit arra biztatunk, hogy látogasson ki a Sportarénába. Nemcsak azért, mert felettébb kedvezőek a jegyárak (lásd a keretes anyagot!), hanem mert négy, közel azonos képességű – és nyugodtan mondhatjuk, remek hokit játszó – válogatott méri össze erejét péntektől vasárnapig. A világranglista 22. helyén álló magyar együttes Szlovénia, Litvánia és Franciaország ellen lép jégre, az előzetes információk szerint többezres tömeg előtt. Vajon miképpen várja a tornát a szövetségi kapitány, Pat Cortina? Többek között erről kérdeztük a mestert.

– Hogy érzi magát új csapatánál, a német másodosztályú EHC Münchennél?
– Köszönöm szépen, remekül! Boldog vagyok, hogy újra napi munkám van, ez nagyon fontos számomra – válaszolta Pat Cortina.

– Mi a célja klubcsapatának? A feljutás?
– Jelenleg tizedikek vagyunk, szeretnénk a rájátszásba, tehát a nyolc közé kerülni. Erre minden esélyünk megvan, hiszen még harmincnégy meccs vár ránk az alapszakaszban. Szép feladat, nem vitás.

– A magyar válogatott szövetségi kapitányaként menynyiben változott a munkája azzal, hogy Németországban kapott edzői állást?
– Nehezebb lett, mindenképpen nehezebb, hiszen nem látom a magyar mezőnyt hétről hétre, nem vagyok napi kapcsolatban az itthoni jégkorongsport szereplőivel. DVD-ken nézem a magyar meccseket, és – mint a csapat edzője – amikor itt vagyok, természetesen végzem a munkámat. Sokat köszönhetek a magyaroknak, hiszen ha nem lennék a válogatott szövetségi kapitánya immár három éve, akkor a németországi lehetőséggel nem engem kerestek volna meg. Óriási élmény egyébként, hogy odakint nap mint nap megállítanak, és a magyar hokiról kérdezősködnek. Tudják, hogy itt is létezik, fejlődik ez a sportág. Északon, délen, keleten és nyugaton egyaránt azt kérdezik tőlem: mi újság Magyarországon? Hogy játszik a válogatott? Erre kimondhatatlanul büszke vagyok!

– Mennyit változott a magyar együttes, amióta legutóbb látta?
– Egyelőre nehéz lenne megmondani, térjünk vissza erre a kérdésre majd a Pannon-kupa végén, hiszen addigra mögöttünk lesz három kemény meccs. Az edzések alapján nem sok változást látok.

– Mit szól hozzá, hogy lapunk csütörtöki számában az ön figyelmébe ajánlottunk két játékost, Kiss Ákost és Sándor Szilárdot?
– Kiss Ákos?

– Igen, a Dunaújváros fiatalja!
– Várjon csak… Igen, megvan! A Magyar Kupa döntőjében láttam őt Miskolcon. Tehetséges ifjú hokis, emlékszem rá! Ki volt a másik?

– Sándor Szilárd, aki tavaly a Ferencvárosban játszott, jelenleg pedig a Csíkszereda jégkorongozója.
– Őt is ismerem. Remek dolog, hogy a Csíkszereda is részt vesz a magyar bajnokságban. Köszönöm az ajánlásukat, az említett két játékosra ezentúl jobban odafigyelek majd.

– Mi a véleménye a Pannon- kupán a magyar válogatott ellen jégre lépő külföldi csapatokról?
– A franciák és a szlovénok már hétfő óta Budapesten készülnek, ebből is látszik, hogy rendkívül komolyan veszik a tornát. Erős csapat mindkettő, a szintén jelentős játékerőt képviselő litvánokról nem is beszélve. Velük is azonos csoportban leszünk majd a világbajnokságon, céljuk nyilvánvalóan csapatunk feltérképezése. Egy biztos: a magyar hokinak ilyen tornákra van szüksége ahhoz, hogy még tovább fejlődjön.





Helsinkiből jöhet majd az edző

Dinamikus sport. A MOM Park Paulaner sörözőjében megtartott sajtótájékoztatón a támogatók szájából leginkább ez a kifejezés hangzott el a jégkoronggal kapcsolatosan. Nem véletlenül – de most nem ez a lényeg, hanem például az, hogy a Pannon-kupa keretén belül vasárnap a legkisebbek is jégre lépnek: 11 és 13 óra között a 6-7 évesek számára a McDonald’s-tornát rendezik meg. A cég támogatja a hokis utánpótlást, jelentősen hozzájárulva ezzel a tehetségek fejlődéséhez.

Akiknek akár Fekti Bálint is az edzőjük lehet. A sajtótájékoztatón Kamuti Jenő, a MOB főtitkára elmondta, hogy a NOB anyagi, illetve a MOB, valamint a Magyar Jégkorongszövetség főleg erkölcsi segítsége révén Fekti elvégezheti a helsinki egyetemen az Európában legjobbnak tartott, három és fél éves szakedzői képzést. A 20 éves, Volán-nevelésű játékos négy éve került ki Finnországba, ott légióskodik, és ha majd befejezi pályafutását, itthon kíván trénerként dolgozni.