A kapitány is elhagyta a hajót

Szerda délelőtt érkezett a bejelentés, de a hírek szerint régóta érlelődött a döntés, amelynek értelmében leköszön a férfiválogatottat irányító szakvezető, Meszlényi Róbert. Így már bizonyos, hogy a jövő augusztusban, a Bosznia-Hercegovina és Bulgária ellen esedékes pótselejtezőn más irányítja a generációváltás nehézségeit is nyögő nemzeti együttest, amely a szakember vezetésével az idén a harmadik helyen végzett kvartettjében a kontinensbajnoki középdöntőn. Hozzá kell tenni, a legjobbak közül Czigler László, Dávid Kornél és Mészáros Zalán nélkül, azaz megközelítőleg sem a legerősebb összeállításában.

Mint ahogy az is megjegyzendő, hogy egy esztendeje majdnem kijuttatta a gárdát a Szerbia által megrendezett Eb-re, a csapat a kvalifikációs küzdelmek legutolsó lépcsőfokán bukott el Izraellel szemben. Éppen azon a meccsen került először a kritikák kereszttüzébe a fiatal szövetségi kapitány, mert a szurkolók szerint a negyedik negyedben túl sokáig pihentette a ponterős Gulyás Róbertet, aki addig magasan a legveszélyesebb emberünk volt az ellenfél nála lényegesen alacsonyabb centerei között. Lehet, hogy ha az a végjáték másként alakul, most Meszlényit istenítené a szakma.

„Lemondásom elsődleges oka a szövetségben kialakult helyzet, amely, úgy éreztem, rányomta bélyegét a válogatott teljesítményére az Európa-bajnoki középdöntőn. Nagyon kevés támogatást kaptunk, és ezt így nem folytathattam. Ráadásul kialakulóban van az új vezetőség, amelynek nyilván megvannak a maga elképzelései, ezért gondoltam, hogy ez a legjobb megoldás. Egyeztettem is erről telefonon Németh László elnökkel, aki megértette és elfogadta döntésemet” – mondta el rövid búcsúbeszédét a 2007. szeptember 30-ig szóló szerződése felbontását kérő tréner.

„Alapvetően szolidáris vagyok a kollégáimmal, hiszen magam is sokáig edzősködtem, ám pontos részleteket nem tudok a férfiválogatottról, mert röhejes, de nem jelenhettem meg a mérkőzésein, amíg nem voltam bejegyzett elnök. El kell mondanom, manapság nagyon nehéz edzeni azokat a nemzeti csapatokak, amelyek a kontinens középmezőnyéhez tartoznak, mert a legjobb játékosaik többnyire külföldön játszanak. Arra hívom fel a honi kosarastársadalmat, hogy közösen jelöljük ki az utódot, mert én a pályázat híve vagyok” – kommentálta a távozást az MKOSZ első embere.

Mondják, a kapitány hagyja el utoljára a süllyedő hajót. Eddig is tudtuk, hogy bajban van a sportág, de ha ez igaz...