Hiába hajrázott az Atom

Három év szünet után játszott újra európai kupamérkőzést a Paks, amely kiválóan tért vissza a nemzetközi porondra, négy perc után ugyanis 11–4-re vezetett a Lokomotiv Rosztov ellen. Zsoldos András arról beszélt a találkozó előtt, hogy ha fel tudják venni a meccs ritmusát, akkor lehet esélyük az orosz együttes ellen.

Nos, ez a hatodik percig így volt: ekkor már 14 ponttal vezetett az Atomerőmű (20–6). Kiválóan védekezett – a 215 centis Czigler László a pontok és lepattanók gyűjtögetése mellett egy nagyszerű labdaszerzéssel és egy pompás blokkolással vétette magát észre –, emellett pedig a támadójátékára sem lehetett panasz. Innentől azonban feljavult a rosztoviak védekezése, felgyorsították a játékot, ráadásul Zsoldos Andrásnak – a harmadik személyi hibája után – a kilencedik percben le kellett cserélnie irányítóját, Mészáros Zalánt. Akit Jan Pavlík pótolhatott volna, a cseh játékos azonban lágyéksérülése miatt csak a cserepadról szemlélte az eseményeket, többek között azt, hogy a Rosztov 11–2-re hozta az első negyed utolsó négy percét.

A második játékrész szinte tükörképe volt az elsőnek: elhúzott a Paks – 9–2-vel kezdtek a hazaiak –, majd következett a vendégek felzárkózása. A 17. percben egy könnyű síppal befújt támadóhiba már a negyedik faultja volt Mészáros Zalánnak, akit ezért ismét kispadra ültetett Zsoldos mester. Csapata hat perc alatt mindössze két pontot ért el, így az Omar Shariff Sneed és Evangelosz Szklavosz kosaraira építő vendégek 14–2-es rohamot produkálva a nagyszünetre kiegyenlítették az állást, annak ellenére is, hogy az ASE sokkal pontosabban dobott mezőnyből. Igaz, ezt kompenzálta, hogy a hazaiak nulla (!) büntetőjével szemben a Rosztov 14-szer próbálkozhatott, ebből pedig 12-t értékesített is. Szintén nagy differencia mutatkozott a cserék ponterősségében: paksi oldalon hármat, míg a látogatóknál 15 pontot szereztek a kispadról beszálló játékosok.

A harmadik negyedben végig fej fej mellett haladt a két együttes, bár többnyire az Orosz Államvasutak által is szponzorált Rosztov vezetett, az etap hajrájára viszont a kényszerből irányítót játszó Mark Walters vezérletével előbb egyenlített a Paks, majd a vezetést is átvették a hazaiak. Rosszul kezdődött azonban a negyedik játékrész. Egyrészt öt Lokomotiv-ponttal, másrészt Mészáros Zalán ötödik hibájával – ismét egy véleményes támadófaultot fújtak a rutinos irányítónak…

Ráadásul egy ütközés után Walters is kivált, igaz, ő szusszanásnyi pihenő után visszatérhetett a negyedet 2–10-zel indító Atomerőműbe (58–64). Az ASE azonban nem adta fel, és egy perccel a lefújás előtt kettő pontra jött fel, ám az addig kiválóan kosarazó Walters előbb elrontott egy dobást, majd kipontozódott. Maurice Bailey értékesítette a két büntetőt, még mindig maradt fél perc, de Kiss Zsolt is hibázott, innen pedig már nem volt visszaút. A vendégek dobhattak négy büntetőt (kettő bement), majd Marcellus Sommerville utolsó másodperces duplája után fogadhatták a paksiak gratulációját.

Mestermérleg
Zsoldos András, az Atomerőmű edzője: Sajnos faultproblémákkal küzdöttünk irányítóposzton, ezért gyakran kellett szükségötösöket szerepeltetnem. Ettől függetlenül azt mondom, ilyen mecscsekre van szükségünk, meg kell szoknunk az állandó nyomás alatti játékot. Ha nem vagyunk ott a nemzetközi porondon, mindent megengednek ellenünk a játékvezetők. Égbekiáltó, hogy a huszonötödik percben dobtuk az első büntetőnket!

Aco Petrovic, a Rosztov edzője: Azt hittük, sokkal könnyebb dolgunk lesz, de másként történt. Tulajdonképpen azért tudtuk megnyerni a meccset, mert sokkal több pénzünk van, mint a Paksnak. Az első félidőben pocsék hozzáállással kosaraztunk, a másodikban feljavult a védekezésünk, éppen annyira, amennyi a győzelemhez kellett.