Főszerepben a kapusok

Jó kis meccs volt! Mindkét csapat az utolsó erejéig harcolt, szakadatlanul mentek előre az urak, a publikum is tűzbe jött, vérbeli rangadó volt a javából. Pedig az elején úgy tűnt, megismétlődik a két héttel ezelőtti koreográfia: ezúttal is hamar, a hatodik percben gólt kapott az Újpest (Ocskay Gábor zseniális passzával Palkovics Krisztián lépett ki, és ütötte be a szólót), ezúttal sem kellett sokáig várni a második Volán-gólra (emberhátrányban Horváth Andrást csapdázta a 12. percben az Ocskay, Palkovics páros a palánknál, majd előbbi kopírozta le az első találatot), és ezúttal sem maradt el a szokásos újpesti kapuscsere. Noha Marek Kleniar nem tehetett a gólokról…

Szóval úgy tűnt, ismét padlón a lilák. De nem! Sájevics András bejövetele megváltoztatta a csata menetét. Onnantól kezdve az első harmadban nem lőtt kapura a Volán! Nem, mert az Újpest beszorította a kapujához, csak lőttek, lőttek és lőttek a vendégek. Budai Krisztián remeklésének tudható be, hogy csupán egyszer, emberelőnyben az ifjabb Markó István mezében játszó Michal Jurasko talált a kapuba.

A második felvonás első percében azonban jött a második, az egyenlítő gól. A büntetőpadról a jégre lépő Vlado Dubekről elfelejtkeztek a fehérváriak (nem kis hiba!), a szlovák meg is kapta a korongot Szajbert Krisztiántól, és nem hibázott. Egy szó, mint száz, kezdhették elölről a felek. Pontosabban ott folytatták, ahol abbahagyták: a közepes színvonal ellenére élvezetes, parázs partit vívtak. Hazai oldalon főleg a Kovács Csabával felálló első sor villogott, az újpestieknél pedig a rendre jégen lévő Ladányi Balázs osztogatott. A kapusok nem unatkoztak, kettős emberhátrányban is védeniük kellett – vendégoldalon pontosabban kellett volna, hiszen Anton Poznik bombája beakadt… És miután Horváth András újra elveszítette a korongot az Ocskay, Palkovics duó ellen, és újra gól lett a meglepő hibából, az abszolút kiegyenlített partin 4–2-vel várhatta a harmadik menetet a címvédő.

Amelyben hamar döntésre vitte a dolgot: Milos Palovcík, majd Ocskay Gábor használta ki a védelem gyengeségét – a hazai közönség soraiban azonban mégsem ez, hanem az újabb újpesti kapuscsere váltott ki nagy üdvrivalgást. Ahhoz képest, hogy a szezont felvezető Megyeri úti sajtótájékoztatón a „megoldódtak a csapat kapusgondjai” kijelentés hangzott el, felettébb érdekes a meccsek közbeni cserebere…

Budai Krisztián bezzeg élvezi a bizalmat a Volán ketrece előtt – no igen, nem véletlen: az utolsó öt-hat percben is vagy hatszor védett bravúrral kettős hátrányban, így hiába igyekezett, ezúttal sem úszta meg a nagy verést az UTE.

Mindazonáltal ez a 2–6 nyomaiban sem emlékeztetett az MK 0–5-jére. Mert ettől a Volántól így, igenis, ki lehet kapni.

Mestermérleg

Karel Dvorák, az Alba Volán edzője: Mi sem hibáztunk keveset, de az Újpest ezúttal többször rontott, ez döntötte el a meccset. Örülök, hogy az első sorunk végre felébredt!

Eduard Giblak, az Ujpest edzője: Pozitívum, hogy a játékosaim végig küzdöttek, hajtottak. Negatívum egyrészt, hogy a játékvezetői hármas kettő kettő után döntően befolyásolta a mérkőzés kimenetelét, másrészt, hogy kapusaink ezúttal gyengébb napot fogtak ki. ---- D ---- &