„A sorsa a saját kezében van”

Gulyás Róbertre akkora szüksége van az Unicajának, mint egy falat kenyérre – a 208 centis szlovén Erazem Lorbek mellett ő a csapat egyetlen igazi centere, ám Lorbek 22 éves, aligha bízható még rá a fontos poszt betöltése.

– Amikor a kilencvenes évek végén a Tau Cerámica edzője voltam, már kiszúrtam magamnak Róbertet. Akkor a Pau Orthez csapatában kosarazott, a fiatal Florent Pietrusszel együtt – ma mindketten az Unicaját erősítik. Akkor valamiért nem sikerült megszereznünk, már nem emlékszem, miért, de most azonnal rábólintottam, amikor felmerült a szerződtetése, mert a palánk közelében tarthatatlan, kevés hozzá fogható támadó center játszik Európában – nyilatkozta Sergio Scariolo, a csapat 45 éves mestere, aki kacskaringós pályafutása során az olasz katonaválogatottól a Scavolini Pesarón keresztül a Desia és a Bologna érintésével a Tau Cerámicáig, a Real Madridig és most az Unicajáig szinte valamennyi erős olasz és spanyol klubot dirigálta.

– Mit várnak Gulyástól?
– Sok kosarat, eredményes palánk alatti játékot, s azt, hogy a védekezésbe is bekapcsolódjék. A mai világban, a mi szintünkön egydimenziós kosárlabdával nem lehet boldogulni. Csakis rajta múlik, hogy kezdeti, negyvenöt napos szerződése az egész idényre kiterjedjen.

– Hogyan vélekedik a magyar centerről?
– Intelligens kosaras, akinek nem kell magyarázni a játék lényegét. Ha a gyűrű közelében labdát kap, s rá tud fordulni a palánkra, akkor megállíthatatlan. Óriási kihívást jelent irányítóink számára, hogy pontosan játsszák meg Gulyást. Ugyanakkor le kell szögeznem, hogy a magyar kosarasnak keményen meg kell küzdenie, ha biztos helyhez akar jutni az együttesben.

– Milyen csapat most az Unicaja? A hét végi Szuperkupa második helye nem rossz eredmény…
– Nem az, különösen úgy, hogy a Puerto Ricó-i Daniel Santiago, az argentin olimpiai bajnok Walter Herrmann és a spanyol világbajnok Jorge Garbajosa eltávozott tőlünk. A kérdésre válaszolva: gyengébbek vagyunk, mint tavaly ilyenkor. Most még… Hiányzik az a kohéziós erő, amellyel az elmúlt két szezonban előbb Király Kupát nyertünk, majd megszereztük a klub első spanyol bajnoki címét.

– Mire vágynak az idényben?
– Bejutni az Euroliga rájátszásába. A mérce roppant magas, főleg abban városban, ahol élnek-halnak a kosárlabdáért. Minden hazai meccsünkön megtelik a tízezres aréna, ami nem meglepő, hiszen 9964 socio, azaz igazolvánnyal rendelkező, tagdíjat fizető szurkoló alkotja a törzsgárdát.