Fehérvár: a bevehetetlen vár

1. harmad – ezt gyorsan elrendezték

Otthon maradt a korcsolya. Mármint a fehérváriak csillagáé, Palkovics Krisztiáné.
Magyar Kupa-elődöntő, meglepő kezdés.

Persze kerítenek gyorsan egy kölcsönkorit – ha ezt az újpestiek tudnák… Mindazonáltal hamar a magasban „Palkó” keze, így ünnepli a társ, Gröschl Tamás egyéni akcióját és gólját. Két perc sem telik el az előrehozott finálénak elkeresztelt találkozóból, máris hátrányban a lilák.
Mindez láthatóan megviseli őket, idegesen, kapkodva, rengeteg hibával játszanak. A Volán hokisai sem brillíroznak (az idény eleje, ugyebár…), ám a kapura veszélyesebbek. És ez gólokban is megmutatkozik. Más kérdés, hogy a 11. percben Vaszjunyin Artyom találata óriási potya: szegény Marek Kleniar saját botjával sodorja a pakkot a ketrecbe.

Nem vacakol sokat a kispad, le is cseréli a szlovákot, érkezik Sájevics András, akinek nincsenek szép emlékei a magyar bajnok elleni találkozókról. És kis híján ugyanúgy az ellenfél kapujától kap gólt, mint az előző szezon végén...
Ezt megússza, ám a 18. percben Michal Stastny már felavatja – igaz, ez inkább a remek cselt csináló, majd pedig pontosan passzoló Simon Csaba érdeme.
Egy harmad alatt szétzúzza tehát riválisa állásait az Alba Volán, 3–0, eldőlni látszik a meccs.

2. harmad – különmeccs a palánknál

Matej Marcinek hamar felforrósítja a hangulatot. Még be sem melegednek az öltözőből kijövet, a szlovák csatár csúnyán, hátulról löki a palánkra Gröschl Tamást.
Nem tudja, kivel kezdett…

A 191 centis, 100 kilós fehérvári felbőszülten vesz elégtételt (szó szerint a jégbe paszszírozza a vétkest) – más kérdés, ha higgadt marad, csak az újpestinek kellene végleg kiállnia, így azonban számára is irány az öltöző. A jelenet nincs jó hatással a többiekre, a korong helyett sokszor egymással foglalkoznak az urak, futószalagon a kiállítások, nem túl szívderítő a látvány. Ez persze az előnyüket őrző fehérváriakat cseppet sem érdekli…
Hosszú idő után Gergely Csaba finom cselei, akciója érdemel tapsot, no és Budai Krisztián bravúros védése. Amúgy nincs könnyű dolga: ritkán kell közbeavatkoznia, de akkor rendre nagyot kell védenie. Megteszi.

Túloldali kollégája, Sájevics is belejön, mindazonáltal süt róla, hogy ideges: nemegyszer ő a főszereplő a kisebb csetepatékban, a harmad végén Kovács Csabával keveredik heves szócsatába. A fehérvári végül góllal és az ezt követő cukkolással zárja le a maga részéről a különviadalt.
Mégis Sájevics mosolyoghat, ugyanis nem érvényes a találat, jó fél másodperccel a dudaszót követően kerül a korong a kapuba…

3. harmad – Simon Csaba bizonyított

Megérkezett Palkovics Krisztián korcsolyája!
Utánahozták.

Ennek ellenére ez a nap nem az övé. Igaz, ezúttal nincs is szükség az ő és az „ikertesó”, Ocskay Gábor remeklésére, bő és jó a fehérvári keret. Itt van például a második sor, benne a feltűnően agilisan játszó Simon Csaba. A jelek szerint az idén újra számolni kell vele! A korábban a válogatottban is szereplő csatár ismét elsőrangúan hozza kihagyhatatlan helyzetbe Stastnyt, a kakasülőn jegyzetelő szövetségi kapitány (nem mellesleg a Volán exedzője), Pat Cortina is bólogat, igen, ez mestermunka volt.

Mint ahogy később a harmadik sor legnagyobb alkotójának gólja is – és Kovács Csaba ezúttal okosan meggondolja magát az utolsó pillanatban, nem cukkolja „barátját”, Sájevicset .
Van szegénynek elég baja…
Az újpestiek becsületből mennek előre, el-eljutnak a kapuig, ám valahogy az az ember érzése, hogy ha másnap estig játszanák a mérkőzést, akkor sem találnának a kapuba.

Nem elég, hogy Budai Krisztián bombaformában van (no igen, a szlovák extraligás Liptovsky Mikulás csapatánál edzett három hétig a nyáron...), a szerencsével is hadilábon állnak.
A Volán könnyedén harcolja ki a fináléba jutást, mi pedig megállapíthatjuk: semmi sem változott az előző idény végéhez képest. ---- MISKOLCI JEGESMEDVÉK JSE - ACÉLBIKÁK-EXTRA.HU 4–5 (2–2, 1–2, 1–1)
Miskolc, Városi Jégcsarnok, 1000 néző. V: Árkovics, Bedő, Bellus
MISKOLC: PÁL – HORNÁK (1), PÓCS, BÉRES 1, OROSZ 1 (1), Kocsis, Láda B., Láda P., dr. Polányi (1), Lukács 1, Sike (1), Csaba, Budai, Németh Á. (1), Popovics 1, Egri G., Mayer, Kállai, Kis A., Marosi, Gál. Edző: Jan Faith
DUNAÚJVÁROS: FERJO – Hüffner, VARGYAS 1, Borsos 1, ERDŐSI (4), SZILASSY 2 (1), LENCSÉS, Erdélyi, Azari (1), Foltin, Mestyán, Holló, Sucko, Kiss Á. 1, Galanisz, Magosi, Pozsgai, Jobb, Király, Berta, Vulmann. Edző: Vladimir Matejov
Kiállítások: 20 perc, illetve 24 perc + 10 perc fegyelmi (Erdősi)

Remek hangulatú, kiváló színvonalú csatát vívott egymással a házigazda és a Dunaújváros. A rutinos vendégek sokáig nem bírtak a motivált, lelkes miskolciakkal. A Jegesmedvék szereztek vezetést, majd fordított az Acélbikák, de a miskolciak egy pillanatig sem adták fel. Kétgólos hátránynál is rendületlenül mentek előre a sárga-feketék. Végül a tapasztalat kerekedett felül, nagyon szoros, a végsőkig kiélezett, élvezetes mérkőzésen a DAB győzött, és megérdemelten került a döntőbe, de ez a találkozó inkább a miskolciak hősies helyállásáról marad emlékezetes.

Mestermérleg
Jan Faith: – Nem játszottunk olyan jól, ahogy vártam, egyéni hibák miatt sok gólt kaptunk. Az akarással elégedett voltam, de a Dunaújváros fizikailag még erősebb nálunk.
Vladimir Matejov: – Tudtam, hogy szoros meccs lesz, a miskolciak fegyelmezettebben játszottak, mint tavaly, mi pedig sokat lőttünk ugyan kapura, de csak kevésszer találtunk be. ---- Karel Dvorák, a Volán edzője:
Minden győzelem nagy öröm, az Újpest elleni siker pedig különösen az. Sokan meglepődtek az öt nullás végeredmény miatt, én azonban nem. A kapusok közötti különbség döntött, Budai Krisztián kiválóan teljesített.

Kangyal Balázs, a Volán csapatkapitánya:
A megbeszélt taktikát maximálisan betartottuk, érzésem szerint ezenkívül semmi különöset nem produkáltunk. Csak az elmúlt egy-két napon foglalkoztunk az Újpest elleni mérkőzéssel, de már régóta élt bennünk a bizonyítási vágy.

Orsó László, az UTE csatára:
Megfogott bennünket az Alba Volán két gyors találata, a folytatásban pedig a görcsös akarás miatt már nem tudtunk újítani. Túl kell lépnünk ezen a kudarcon, hogy legalább a bronzérmet meg tudjuk szerezni.

Eduard Giblak, az UTE edzője:
Dekoncentráltan korcsolyáztak ki a játékosaim a jégre. Kapushibák miatt két gyors és buta gólt kaptunk, ezzel el is dőlt a meccs. Csapatom kritikán alul teljesített, néhány játékosnak nagyon komolyan el kell gondolkodnia.

Palkovics Krisztián, a Volán csatára:
Nagyon készültünk az UTE ellen, bár kicsit tartottunk a meccstől, mert három hete nem vívtunk komoly találkozót. Hibátlan védekezésünk volt a siker kulcsa, nem kaptunk gólt, ez a tény önmagáért beszél.

Horváth András, az UTE csapatkapitánya:
Ebben a helyzetben csak egyet tehetünk: gratulálunk az Alba Volánnak. Messzemenő következtetést ebből az összecsapásból nem lehet levonni, de meglátszott a két klub költségvetése közötti különbség.