Edzőváltást érhet a triplázás

„Ennél jobb csapattal már nem tudunk pályára lépni” – mondta a meccs előtt Kutasi Róbert, a REAC sportigazgatója, utalva arra, hogy a sereghajtó kerete a napokban Bárányos Zsolt és Farkas Balázs személyében két rutinos játékossal erősödött. S különösen a görögországi klubkeresés után visszatért Farkas Balázs újbóli szerződtetéséért áldhatták az eszüket a rákospalotai vezetők, hiszen ha a kapus nem véd bravúrral Nagy I Gábor kapitális hibáját követően, akkor Magasföldi József már a 4. percben előnyhöz juttathatta volna a látogatókat.

Mondjuk soproni szempontból éppen ideje lett volna betalálni a REAC kapujába, hiszen az előző évadban a bordó-fehérek úgy veszítették el mindkét mérkőzésüket az akkor még újonc rákospalotaiak ellen, hogy gólt sem lőttek. Igaz, annak a Sopronnak nem sok köze van a jelenlegi alakulathoz: a tavaly októberben a Budai II-stadionban fellépő gárdából csak hárman, Ion Ibric, Demjén Gábor és Horváth András őrizték meg helyüket a kezdő tizenegyben.

Ám kiderült: ezúttal csak idő kérdése, mikor kapitulál a REAC védelme. A soproniak rövid paszszos játékkal hozták el a félvonalig a labdát, aztán belőtték a hazai bekksor mögé, amelynek a bal szárnya ellenállás nélkül omlott össze. Makra Zsolt tanácstalanul szaladgált Demjén Gábor után, akinek príma passza után Feczesin Róbert már nem hibázott. E góltól kedvet kapott a futballhoz a 20 éves támadó, s két újabb találata mellett még a kapufát is eltalálta az első felvonásban.

A REAC teljesítményén csöppet sem érződött, hogy a kék-sárgák máris kritikus helyzetben vannak. Kedvetlenül, mintegy a sorsukba beletörődve kocogtak a pályán; pedig ritka villanásaik megmutatták, hogy a Sopron darabos román légiósai a legkevésbé sem alkotnak áthatolhatatlan hátsó alakzatot.

S hogy mennyire nem atombiztos a soproni védelem, az a folytatásban gyorsan bebizonyosodott. Miközben a lelátón ülők többsége azt figyelte, miként támogatják be a mentőautóba Nyerges Krisztiánt, aki a soproni tizenhatoson belül összefejelt Marius Raduval, Somorjai Tamás szépített. Sőt egygólosra faraghatta volna le a REAC hátrányát, ha nagy magányában képes kilenc méterről eltalálni a kaput. Mindez jelzi: a rákospalotaiak a második félidőre harcosabban futballoztak, míg a vendégek ritmust vesztettek. Ahogy peregtek a percek, úgy lett egyre alacsonyabb a találkozó színvonala. A fáradó soproniak már csak az eredményt őrizték, a házigazdákban pedig nem volt annyi erő és tehetség, hogy megfordítsák a mérkőzést.

Pedig a csatavesztéssel igencsak kilátástalan helyzetbe sodorták magukat – Aczél Zoltánnak csodát kell tennie, hogy ezt az acélosnak a legkevésbé sem minősíthető társulatot megmentse a kieséstől. Már ha lesz rá lehetősége, hiszen a csalódott szakember meccs után felajánlotta a lemondását. Kutasi Róbert nem varrta a tréner nyakába, hogy irányításával mindhárom meccset elveszítette a REAC, viszont a zaklatott tulajdonos, Forgács József érdeklődésünkre azt mondta, inkább aludna egyet, mielőtt a folytatásról nyilatkozik… ---- M ---- &