Ez csodálatos nyitó nap volt

A péntek délelőtti nap lágyan sütött a Római Teniszakadémián, a halk szellő finoman borzolta a fákat, Irakli Labadzénak pedig nem jöttek be az első adogatásai. A Magyarország–Grúzia Davis-kupa-összecsapás első meccsét játszó Labadze (aki volt már ötvenben is a világranglistán) láthatóan nem csúcsformában érkezett Budapestre, ám azt pénteki ellenfele, Kiss Sebő is jól tudta róla, hogy kiváló játékos. Baranyi Szabolcs szövetségi kapitány előzőleg azt mondta, a grúz hajlamos lehet elveszíteni a fejét, így meg lehet ingatni, türelmes játékkal hibára lehet késztetni, és le lehet győzni.

Ez bejött, ellentétben Labadze első adogatásaival. A grúznak ráadásul volt más gondja is. Az elején ugyanis nem nagyon igyekezett befutni Sebő labdáit, és kőkemény tenyeresein kívül minden ütését elalibizte, szemmel láthatóan azt gondolva, úgyis nyer valahogyan. Amint pedig kezdett ráébredni, hogy Kiss Sebő személyében erős ellenfélre talált, egyre idegesebb lett, a játéka ugyanis továbbra sem állt össze.

Labadze egyre többet hibázott, hevesen tiltakozott minden kétséges pontnál, és hangosan szidta magát, a salakot és a vonalbírókat. A grúzzal ellentétben Kiss gyakorlatilag tökéletesen teniszezett. Kivárásra játszott, közben igyekezett ellenfele gyengébb fonákját keresni, amikor pedig Labadze két dühroham és egy szarvashiba között megcsillantott valamit valós tudásából, Kiss is kirukkolt egy-egy remek elütéssel; egyik parádés mentése után pedig a péntek délelőtti időpont ellenére összegyűlő szépszámú közönség is hosszasan éltette.

Rá is szolgált a biztatásra: az első játszmában már 1:1-nél megbrékelte ellenfelét (akkor hördült fel először mindenki), aki ezután már nem is nyert játékot a szettben. A másodikban, 3:2-nél pedig Kiss ismét elvette Labadze adogatását – ekkor már alig hittünk a szemünknek. A mackós alkatú grúz volt még így a dologgal, hiszen képtelen volt fogást találni a magyaron, de cserébe egyre többet dühöngött, lehülyézte a vezetőbírót, és eltörte aznapi első ütőjét.

Hiába csinálta azonban a műsort, nem tudta kizökkenteni Kisst, aki 6:3-ra nyerte meg a második szettet, és a harmadikban is hamar brékelőnybe került. Labadze ekkor jött rá, hogy ha így folytatja, elmegy a meccs, és megmutatta, miért is volt ő 42. a világranglistán. Elkezdett tenyeressel és fonákkal is halálpontosan ütni, nem siettette a befejezéseket, és a 6:2-re megnyert harmadik szett nagy részében egyáltalán nem hibázott, miközben ellenfele hullámvölgybe került.Kiss gyorsan szünetet is kért a negyedik szett előtt.

„Bementem, és tisztáztam egy-két dolgot magammal” – mondta aztán. Megfázása miatt az orra is vérezni kezdett, így újabb szünetet kapott az ápolásra, a két pihenő alatt pedig összeszedte magát.
„Elkezdtem agresszívebben játszani, mivel a korábbi taktika már nem működött” – tette hozzá. Sikerült a váltás: 4:3-nál ismét megbrékelte Labadzét, aki ekkorra elvesztette minden méltóságát. Köpködött, hülyézett, a nadrágjában matatva nyilvánított véleményt egy-egy ítéletről, összetörte második ütőjét is, és el akart verni egy neki beszóló nézőt. Kiss viszont nem törődött vele: ismét mintaszerűen teniszezve hozta a szettet és szinte végig remekül játszva a meccset is.
Így aztán Bardóczky Kornélon volt a sor, hogy a 2–0-s, álomszerű kezdéshez hozza a maga meccsét a gyengébbik grúz, Lado Csikladze ellen. Egy darabig minden rendben ment, hiszen a nagyot szerváló, de nem a legügyesebb Csikladze képtelen volt megtalálni Bardóczky változatos eszköztárat felvonultató játékának ellenszerét. 5:1 után azonban kicsit feljött a grúz, elkezdte ritmustalanul csapkodni a labdát, és ez nem volt Bardóczky ínyére: ideges lett, rontott néhányat, így hiába játszott továbbra is szebben, mint ellenfele, az első, 6:4-re nyert szett után a másodikat rövidítésben elbukta – zsinórban hat labdamenetet veszítve a végén.

Ez volt nagyjából az utolsó pillanat, amikor Csikladzénak esélye volt a meccsre, Bardóczky ugyanis két gyors szettel hamar elintézte a mérkőzést. Bekövetkezett tehát, amit alig mertünk remélni: a szombati páros előtt 2–0-ra vezet a magyar csapat. Bardóczkynak és Kisgyörgy Gergelynek azonban rettenetesen nehéz dolga lesz a két óriási ütőerejű grúz ellen.
De mindenképpen lépéselőnyben vagyunk.

---- Kiss Sebő

„Igyekeztem elnyújtani a labdameneteket, és nem hibázni. Nem zavart Labadze viselkedése, készültünk erre, nem tudott kizökkenteni vele. A harmadik szettben kisebb hullámvölgybe kerültem, és láttam, hogy változtatnom kell a játékomon, ami a negyedik játszmában sikerült is.”

Irakli Labadze

„Elég jó mérkőzés volt, bár a bíró téves ítéletei nagyon feldühítettek. Bízom benne, hogy fordítunk.”

Bardóczky Kornél

„Csikladze nem adott ritmust a játéknak, csak erőből ütött, ami vagy bejött neki, vagy nem, ám így én sem tudtam úgy teniszezni, ahogyan szerettem volna. A második szettet magam sem tudom, hogyan vesztettem el, de utána összeszedtem magam. Jól állunk, de nem dőlt el semmi.”

Lado Csikladze

„Nem ilyen kezdésre számítottunk, de még nem dőlt el a csata, megpróbálunk fordítani.” ---- Szeptember 28-án, csütörtökön 14.30 órakor a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozójában helyezik örök nyugalomra Körmöczy Zsuzsát, minden idők legeredményesebb magyar női teniszezőjét. A 82 éves korában eltávozott magyar legenda kilencévesen kezdett el teniszezni, 1958-ban ért pályafutása csúcsára. Abban az évben győzött a Roland Garroson, elődöntős volt Wimbledonban, a világranglistán pedig a második helyet foglalta el. Párizsban emellett még egyszer játszhatott a fináléban, kétszer jutott be az elődöntőbe. Itthon Az év sportolója címet is neki ítélték. Különböző korosztályokban összesen tizenkilenc bajnoki címet szerzett, ötször nyert főiskolai világbajnokságot. 1964-ben abbahagyta a versenyzést. Később hat évig volt a női teniszválogatott szövetségi kapitánya, 1985-től 2004-ig a Vasas teniszszakosztályát vezette. Körmöczy Zsuzsát a Magyar Teniszszövetség és a Vasas SC saját halottjának tekinti. (MTI)