Nagyon messze volt a dobogó

Milyen tiszta itt a levegő! – ez az első gondolata az embernek, amikor a vonatról leszállva és a salzburgi vasútállomást elhagyva a szabadba ér. Mintha egy másik világba érkeztünk volna, nagy zöldterület, szépen gondozott terek, sétálóutcák. Az emberek nem sietnek, nem idegesek, pedig képzeljük csak el, mi lenne Budapesten, ha öt napon keresztül minden délután lezárnák a belváros egy részét…

Persze az otthoni világtól nem tudunk elvonatkoztatni, mivel több helyi lap címlapján is a budapesti zavargásokról tudósítanak, de szerencsére itt most a sport a fő téma. A városban sétálva egyre több mezbe öltözött szurkolóval találkozunk. Két ruhadarabfajta viszi a prímet, a Salzburg labdarúgócsapatának trikója, valamint a kerékpárosmezek. Az utóbbit kereső drukkerek közül többen zászlókkal is felszerelkeztek, és igyekeznek megtalálni a megfelelő pontot, ahonnan láthatják kedvencüket.

Érdekes volt hallani a földrengésszerű hangzavart, amelyet a szurkolók csaptak a célegyenesben egy-egy bringás érkezésekor – a reklámtáblákat ütötték, amikor a versenyzők elhaladtak előttük. A Nemzetközi Kerékpáros-szövetség hivatalos szponzora arról is gondoskodott, hogy ne fáradjon el a drukkerek keze: hatalmas zöld kartonkezeket osztogatott, amelyekkel még hangosabban lehetett biztatni a kerekeseket.

A célban pedig egy különleges technikai megoldással találkoztunk. Az utolsó lágy kanyartól még kétszázötven méter volt a befutóig. Itt egy daru állt, a két kifeszített sodronyon pedig egy kamera futott oda-vissza, amellyel felülről lehetett venni a hajrázó kerékpárosokat. Minket, magyarokat leginkább a verseny eleje és vége érdekelt. Negyedikként rajtol Szekeres Csaba, tizenharmadikként pedig a szlovákiai, de a P-Nívó Betonexpressz 2000 SE-ben tekerő Remák Zoltán, míg az egyik nagy favorit, Bodrogi László után már csak öten indultak.

Az előbb említett két kerekesnek az első helyek elosztásába nem volt beleszólása, a jó eredményt Bodrogi Lászlótól vártuk, aki a vasárnap véget érő Vueltán biztató teljesítményt nyújtott. Itt azonban nem jött ki neki a lépés, a folyamatos emelkedőkkel ő sem bírt, így még a legjobb tízbe sem tudott bekerülni…

„Teljesen kihajtottam magam, és bevallom, ennél én is jobb helyezésre számítottam – mondta Bodrogi László. – A pálya sem volt könnyű, ráadásul az elején elég komoly szembeszél is volt. Cancellara nagyon erős volt, ezt már a Vueltán is láttam, de ilyen jó időre én nem is gondoltam a verseny előtt. Lehet, ő taktikázott jobban, amikor nem ment végig a Spanyol körversenyen…”

A dobogós helyeken végül a Spanyol körverseny győztese, a kazah Alekszandr Vinokurov, a Vueltán egy időfutam-második helyet szerző svájci Fabian Cancellara, valamint a körversenyt kihagyó amerikai David Zabriskie osztozott, miközben az elmúlt három vb-n diadalmaskodó ausztrál Michael Rogers ezúttal csak a nyolcadik lett. A világbajnok végül a fantasztikus időt hajtó Cancellara lett, aki majdnem másfél perccel előzte meg Zabriskie-t.

ORSZÁGÚTI KERÉKPÁROS VILÁGBAJNOKSÁG, SALZBURG
Férfiak. Egyéni időfutam (50.83 km). Világbajnok: Fabian Cancellara (Svájc) 1:00:11.75 (50.664 km/óra), 2. Zabriskie (Egyesült Államok) 1:29.97 perc hátrány, 3. Vinokurov (Kazahsztán) 1:49.72 p h., …19. Bodrogi László (Magyarország) 3:51.02 p h., …51. Szekeres Csaba (Magyarország) 9:05.90 p h.