Alekszandr Vinokurovot az idén a Tour de France egyik esélyeseként emlegették, így új csapatában, a májusig Liberty Seguros néven jegyzett együttesben a német Jan Ullrich árnyékából kilépve bizonyíthatta volna, nem véletlenek a korábbi kisebb többnapos versenyeken aratott sikerek, valamint az 2000-es olimpia ezüst-, és a 2004-es játékok bronzérme.
Alekszandr Vinokurov boldog lehet
Alekszandr Vinokurov boldog lehet
A spanyol doppingdoktor, Eufemiano Fuentes listája azonban romba döntötte a terveit. Bár „Vino” nem szerepelt a Tour rajtja előtt egy nappal nyilvánosságra került listán, csapatából viszont öt bringás igen, négyfős együttessel pedig nem lehetett rajthoz állni. A csapat neve ekkor már Astana-Würth volt, mivel Manolo Sainz csapatigazgatót már májusban őrizetbe vette a spanyol rendőrség, a főszponzor kivonult, helyére a kazah állam érkezett támogatónak.
A kihagyott verseny következtében azonban visszaesett Vinokurov formája, az augusztus eleji Német körversenyen például 9:06 perc hátránnyal csak a 25. lett, miközben csapat- és honfitársa a Vueltán harmadikként végző Andrej Kaszecskin a bronzérmet szerezte meg. Ráadásul a Spanyol körverseny 5. szakasza is a kazah gyengébb erőállapotáról tanúskodott, az első hegyi etapon közel két percet kapott a nagy esélyesnek tartott spanyol Alejandro Valverdétől, és hiába szerepelt jól a további szakaszokon, ezt a hátrányt nem tudta ledolgozni, sőt a 16., a Vuelta egyik legnehezebb etapján sem tudott fogást találni Valverdén.
A 17. szakaszon viszont fantasztikus produkciót láttunk tőle. A granadai befutó előtt húsz kilométerrel található hegyi hajránál lévő nyolc másodperces fórját a lejtmenetben másfél percesre hizlalta, átvéve ezzel az aranysárga trikót, ráadásul a 18. etapon nem várt arra, hogy Valverde (vissza)támadjon, ő robbantott, a Panderára felvezető útvonalon tovább növelte előnyét, és eldöntötte a viadalt. A mögöttünk hagyott hétvége már csak hab volt a tortán, a szombaton 33. születésnapját ünneplő, az akkor még szovjetunióbeli Petropavloszkban született, de három gyerekével már Monte-Carlóban élő kerekes megszerezte harmadik szakaszgyőzelmét, vasárnap pedig hivatalosan is a Spanyol körverseny legjobbja lett.
Zabelé volt az utolsó szó A záró szakasznak már kizárólag a sprinterek számára volt tétje, hiszen mindig nagy dicsőség egy nagy körverseny utolsó etapján győzedelmeskedni. A kerekesek előbb Madrid körül tekertek, majd a spanyol fővárosban kialakított hat kilométeres pályán tettek meg hat kört. Sikertelen szökések után jöhetett a sprinthajrá, amelyet ezúttal is kiválóan vezetett fel a Milram, az örökifjú, elnyűhetetlen, 36 éves Erik Zabel pedig második szakaszgyőzelmét aratta az idei Vueltán. Bodrogi László a 64. helyen ért célba, összetettben a 76.-ként zárta a Spanyol körversenyt. Az időfutamokon nyújtott teljesítménye biztató lehet a szeptember 19. és 24. közötti salzburgi világbajnokságra, amelynek egyéni időfutamát csütörtökön rendezik.
61. VUELTA A ESPANA 21. (utolsó) szakasz. Madrid–Madrid (142.2 km): 1. Erik Zabel (német, Milram) 3:40:47, 2. Hushovd (norvég, Crédit Agricole) azonos idővel, 3. Clerc (svájci, Phonak) a i., …64. Bodrogi László (magyar, Crédit Agricole) 3 másodperc hátrány, …79. Vinokurov (kazah, Astana-Würth) a i. Az összetett végeredménye: 1. (aranysárga trikóban) Alekszandr Vinokurov 81:23:07, 2. Valverde (spanyol, Caisse d’Epargne) 1:12 perc hátrány, 3. Kaszecskin (kazah, Astana-Würth) 3:12 p h., …76. Bodrogi László 1:59:57 óra hátrány