Most sem sikerült a bravúr

A tévé kérésére tíz perccel a megadott időpontnál később kezdődő találkozón a magyarok a szokásos kezdő ötössel léptek pályára, míg a teremben helyet foglaló orosz szimpatizánsok meglepve vették tudomásul, hogy sem Szergej Bikov, sem Viktor Hrjapa nem kapott helyet a feldobáskor a csapatukban. David Blatt, a vendégek amerikai kapitánya két perc után máris javította döntését, érkezett mindkét, az elején hiányolt játékos, ám addigra a hazaiak már öt ponttal megugrottak. Gulyás Róbert nyitott egy duplával, majd Kámán Tamás folytatta ott, ahol három napja a mieink győzelmével végződő belgiumi találkozón abbahagyta: lazán beszórt egy triplát.

Az oroszok azonban – híven ahhoz, amit csapatvezetőjük, Szergej Tarakanov mondott a meccs előtt – bebizonyították, hogy igencsak komolyan veszik a mai összecsapást. Már a labdát sem hozhatták fel szabadon az irányítók – mindkét szakvezető folyamatosan keverte a kártyáit –, támadásban egy lélegzetvételnyi szabad terület sem maradt az ellenfél palánkja felé. Hatalmas iramban száguldottak a küzdő felek a pályán, s ebből a piros mezes vendégek jöttek ki az első negyed végén jobban, de csupán azért, mert Kámán – bár a dudaszó előtt kétszer is próbálkozhatott – nem talált be.

A második negyedben alábbhagyott az óriási iram, de a védekezés bekeményedett mindkét oldalon. Az oroszok védőmunkáját talán kicsit ,,keményebbre engedték” a játékvezetők, de a félidőre csak úgy alakulhatott ki az eddig látottak alapján markánsnak nevezhető különbség a vendégek javára, mert az utolsó – vagy az az utáni – pillanatban behullott hármast, melyet Jon Robert Holden engedett el – rövid tanakodást követően játékidőn belülinek ítélték a szürkeruhások.
A nagyszünet után centereink révén felzárkóztunk, majd az ellenfél gyorsan visszaállította a félidei hétpontos különbséget. 41–34-es orosz vezetést követően aztán ámulatba ejtő másfél percet produkált a magyar együttes: Kámán újra betalált a triplavonalon kívülről, majd csakúgy, mint Belgiumban, ezúttal is szenzációs dupla dupláig jutó Báder Márton (17 pont, 20 lepattanó) osztotta ki második ,,sapkáját” a meccsen Szergej Bikovnak. Remek védőmunkát követően újból a mieinkhez került a labda, és a csapatkapitány Németh István egy pazar hármassal kiegyenlített.

David Blatt azonnal időt kért, a debreceni szurkolósereg pedig az errefelé divatos felelgetős ,,Hajrá, magyarok!” -kal pezsdítette csapatunkat. Jon Robert Holden azonban egy betöréssel és egy Bikovnak adott kihagyhatatlan gólpasszal letörte az óriási felbuzdulást, majd amikor az utolsó szakaszban Simon Balázs triplája után ismét belátható távolságba került a magyar együttes, ugyancsak a Pittsburghben született honosított orosz játékmester volt, aki kétszer is „Dnyeperen túli” hármassal választott hazája felé billentette a mérleg nyelvét. Harcolt a magyar válogatott utolsó leheletéig, de a végjáték büntetői pontot tettek az orosz sikerre.
Így nagyon messze került Meszlényi Róbert egy győzelemmel és három vereséggel álló együttese a továbbjutástól.

FONTOS PONTOK AZ OROSZTÓL



MESTERMÉRLEG

Nagyon jól küzdöttünk végig az egész mérkőzésen. Ahhoz azonban, hogy megverjük az oroszokat, kellett volna egy-két extrateljesítmény is. Jon Robert Holden megint akkor dobott hibátlanul, amikor arra a vendégeknek leginkább szükségük volt. (Meszlényi Róbert, a magyarok szövetségi kapitánya)

Roppant fontos volt számunkra ez a győzelem, amelyet rettenetesen nehezen szereztünk meg a kiválóan harcoló magyar csapattal szemben. (David Blatt, az oroszok szövetségi kapitánya)