Nincs nála jobb úszó Európában!

Vasárnap aztán tényleg mindenki kijött a Széchy Tamás Uszodába, aki csak számít a magyar úszósportban. Azt nem állítjuk, hogy kizárólag Cseh Laci kedvéért, de hogy az Európa-bajnokság második magyar aranyérmének lehetősége – mit lehetősége, bizonyossága – kicsalogatta gyakorlatilag valamennyi korábbi nagy bajnokunkat, ez ténykérdés. Novák Ilonka és Temes Judit az 1952-es helsinki bajnokok közül, Gyarmati Andrea a férjével, Hargitay András hatalmas, ősz oroszlánsörényével és a családjával a hetvenes évek eleje-közepe generációjának képviseletében – Sós Csaba is jelen volt, ő edzőként –, a nyolcvanas évek elejének hátúszó olimpiai bajnoka, Wladár Sándor és a közelmúlt óriásai: Egerszegi Krisztina csinosan, törékenyen, Darnyi Tamás édesanyjával és a kislányával, Szabó „Joe” József, kevésbé törékenyen, Güttler Károly (ő is mint edző), Rózsa Norbert, visszatalálván oda, ahová tartozik – micsoda sztárparádé, micsoda múltidézés, a magyar úszás micsoda krőzusi gazdagsága!

Kihajtotta magát, ezért csúszott a program

A sportág ünnepnapján a nap is ünnepelt: öt óra tájban előkandikált a felhők mögül, amire bizony szerda óta nem nagyon volt példa.
Cseh Laci ezen a vasárnapon a megszokotthoz képest teljes egy órával később reggelizett a margitszigeti Thermál Hotelben, amibe nyilván az is belejátszott, hogy szombaton rettenetesen kihajtotta magát 200 háton, mi több, este még versenyzett is egyet, pillangózva a magyar gyorsúszó lányokkal, hogy önmagának is bebizonyítsa: érdemes inkább a „delfines” úszásnemben segítenie a magyar vegyes váltót a megszokott hátúszás helyett.

Idősb Cseh László kereken két órával fia versenyszámának rajtja előtt, fél négykor fuvarozta át a család büszkeségét az uszodába – ahogy szokta.
Szinte napra pontosan két éve történt, hogy alig több mint három héttel az athéni olimpia megnyitója előtt, egy ezerszer elátkozott szerdai napon Laci rosszul lépett a balatonfűzfői strandon, és lábközépcsonttörést szenvedett. Az edzőtábor helyett a Sportkórház 7-es számú kórtermébe költözött be egy időre, s bár úgy-ahogy összedrótozták, nem lehetett esélye arra, hogy megszorítsa, esetleg megverje az olimpián Michael Phelpset, a szám világcsúcstartóját. Be kellett érnie a bronzéremmel, a másik amerikai, Erik Vendt is megelőzte. Laci ideje akkor 4:12.15 perc volt, Phelps 4:08.26-ra javította a világrekordot.

Most, a Margitszigeten nincs Phelps, viszont van Luca Marin, akitől – Turi György mesteredző szerint – tartani kell. Nem nagyon, de azért oda kell figyelni az olaszra. Tavaly a montreali világbajnokságon – ahol Laci 4:09.63-as Európa-csúccsal győzött – Marin két másodperccel szorult mögé a dobogó második fokára.
Ilyen szoros eredményre ezúttal nincs esélye. Ötven méter után Laci a világcsúcsrészidővel hajszálra azonos teljesítménnyel vezet, száznál tovább növeli az előnyt a görög Jonnisz Drymonakosz előtt, de a világrekord távolodóban. A pillangó után jön a hát, Laci specialitása, de érdekes módon viszonylag – hangsúlyozzuk: viszonylag – itt a leglassúbb. Kétszáznál már Marin a második, nehogy felzárkózzon mellen! 250-nél másfél másodpercre van Laci a világrekordtól, Marin makacsul tempózik, mi lesz itt 300-ig?

Mi lenne?! A szám Európa-bajnoki címvédője olyan második ötvenet vág ki mellen, hogy elakad a lélegzetünk. Mariné is, immár három testhossz a különbség, s csupán 16 századnyira van a baltimore-i zseni világrekord-részideje!

Két ujj a magasban, az ököl a levegőbe csap

A gyorsúszás valóságos hősköltemény, legalábbis Csehnek. Orrhossznyira kúszik előtte a világcsúcs képzeletbeli piros csíkja – amelyet a tévében látni is lehet –, s bár 1,6 másodperccel ezúttal még a virtuális Phelps a gyorsabb, a 4:09.86-os győztes idő egyrészt azt jelenti, hogy Laci négy testhosszt vert Marinra, másrészt alig 23 századdal hibázta el az országos csúccsal azonos Európa-rekordot. Magasban a két mutatóujj, aztán a jobb ököl is belecsap a levegőbe – 2006 nyarán nincs nagyobb férfi úszója földrészünknek ennél a húszéves halászteleki legénynél!

Az eredményhirdetésnél köztársasági elnökünktől, Sólyom Lászlótól kapja meg az aranyérmet – a másodikat ezen az Eb-n, a kétszáz hát ezüstje mellé, de összesítésben már négy Eb-diadalnál jár –, majd rohan a medence túlsó partjára, a vegyes váltó rajtjához. Még jó, hogy nem a hátat úszsza, hanem a pillangót, így szűk két perccel többet pihenhet…

Turi György, a mester végre kisimult arccal, bár hét nap minden gyötrelmével és izgalmával a háta mögött viharzik be a vegyes zónába.
„Kimondhatatlanul boldog vagyok, és persze büszke Cseh Lacira és az egész csapatra. Az ő két arany- és egy ezüstérméhez egy egész edzői kollektíva naponta huszonnégy órás szolgálata is szükségeltetett. Hiába nyerte meg szinte példátlan fölénnyel a négyszáz vegyest, azért nem gép – ő is ember, tele kétségekkel. Olyannyira, hogy ma ebéd után nem is tudott aludni, pedig nála a délutáni szundikálás szinte automatikus. Marintól, bevallom, többet vártam, nem csak kincstári pesszimizmus volt tőlem, hogy szombaton azt mondtam, nagyon oda kell figyelni rá. Laci – akár hiszik, akár nem, s ebben szemernyi nagyképűség sincs – nem úszta ki magát teljesen, még jobban meg tudta volna közelíteni a világcsúcsot, ám tartalékolnia kellett a húsz perccel később következő vegyes váltóra. Végtére is annak a Zubor Attilának adta át a képzeletbeli stafétabotot, akinek ez élete utolsó versenye, s jó eredménnyel akarta emlékezetessé tenni a búcsút. Laci egyébként most három tizeddel le is győzte Phelpst, hiszen a világcsúcstartó lényegében egy időben az Eb-vel 4:10.16-ot úszott a tengerentúlon, Laci pedig 4:09.86-ot. Számomra – s a kívülálló számára is – vitathatatlan, hogy napjainkban ő a kontinens legjobb férfi úszója” – mondta az edző.

Víz nélkül nyaralni sem tud

Nos, „Európa legjobb férfi úszója” már a nyilatkozat gördülékenységében is vérbeli profi.
„Két éve már csak a világcsúcs a mérce számomra, legalábbis vegyes úszásban, s ha ebből indulunk ki, akkor nem vagyok maradéktalanul elégedett. Meg akartam javítani a világcsúcsot, de túlságosan fáradt voltam ahhoz, hogy ez sikerüljön. Az edzőmmel elemezzük a versenyt, és értékeljük, hogyan lehetne tovább fejlődnöm. A fordulóimnak, a gyorsúszásomnak kell javulnia, s akkor meglesz a rekord. Persze ha Phelps itt lett volna… Tény, elfáradtam az Eb végére, s persze a váltóra is kellett tartalékolnom. Négy egyéni számban indultam, kétszáz vegyesen az Európa-csúcs, négyszázon talán a világcsúcs volt a célom, száz háton a dobogó – ez nem sikerült. A kétszáz hát viszont ismeretlen terület volt számomra, ezért örülök az ezüstnek. A jövőben valószínűleg átnyergelek pillangóra a vegyes mellett, már csak azért is, mert a 2007-es melbourne-i világbajnokságon rögtön egymás után rendezik a kétszáz hátat és a kétszáz vegyest, ezért ez nem is megy együtt. Életemben csak egyszer voltam ennyire fáradt, mint most: 2003-ban, amikor a felnőtt-vb után azonnal utaznom kellett az ifi Eb-re… Most elmegyek előbb Horvátországba hajókázni, majd a »török Riviérára« – ugyanis én a nyaralást sem tudom víz nélkül elképzelni…” – adott összefoglalót az ő Európa-bajnokságáról a klasszis.