Idegenben ennél sokkal több kell

Alighanem csalódtak azok a szimpatizánsok, akik azt gondolták, hogy a Debrecen már az első negyvenöt percben eldönti a Rabotnicski Kometal Szkopje elleni Bajnokok Ligája-selejtezőt. Azt kell mondani, a macedón együttes az első játékrészben rendkívül szervezett futballal rukkolt elő, egy pillanatra sem kényszerült alárendelt szerepre, és ha egy kicsit figyelmesebb, akkor előnnyel vonulhatott volna szünetre.

„Papírformára hivatkozni magyar együttes esetében badarság lenne” – mindezt a hazaiak karmestere, Sándor Tamás mondta a találkozó beharangozójában, és bizony egyet kell érteni a DVSC karmesterével. Ma már nincs olyan mérkőzés, amikor azt lehetne mondani, bármelyik magyar gárda esélyes egy nemzetközi találkozón. Gondoljunk csak bele, két héttel ezelőtt az Újpest hazai pályán mekkora pofonba szaladt bele a liechtensteini Vaduz együttesével szemben. Egyébként egy nap híján egy éve emlékezetes kilencven perc színhelye volt az Oláh Gábor utcai stadion. A Loki akkor ugyanúgy a Bajnokok Ligája selejtezőjének második körében volt érdekelt, és ellenfele a Rabotnicskinál jóval ismertebb Hajduk Split volt. Supka Attila csapata emlékezetes estét szerzett a szimpatizánsoknak, hiszen 3–0-ra verte a legendás tréner, Miroslav Blazevic által dirigált vendégeket, és mert a visszavágón is győzni tudott 5–0-ra, kisebbfajta szenzációt váltott ki szereplésével. Amikor a BL idei sorsolásakor kiderült, hogy a Debrecennek a macedón bajnok jutott ellenfélül, sokan hitték, a Loki ugyanúgy átgázol majd riválisán, mint tette azt egy esztendővel korábban a horvát bajnok ellen.

Nos, átgázolásról szó sem volt, sőt örülni kellett annak, hogy az első félidőt követően egyenlő volt az állás.

Hazai fölénnyel indult a mérkőzés, csakhogy hiába zajlott a játék a Rabotnicski térfelén, helyzet nem adódott Igor Bogdanovicsék előtt. Ahogy azt előzetesen várni lehetett, a vendégek alapfelállásban három védővel futballoztak, azonban védekezésben ez a védelmi hármas a két szélen kiegészült Pancse Sztojanovval, és Dragoljub Jeremiccsel. Ebben a felállásban már öt vonalban elhelyezkedő védő fogadta a Loki próbálkozásait, és mert hiányzott a kreativitás a hazaiak futballjából, tulajdonképpen egyetlen helyzet sem adódott Tome Pacsovszki kapuja előtt. Bő negyedórája zajlott a játék, amikor a mélységbe visszalépő Igor Bogdanovics jó passzal szolgálta ki a jobbösszekötő helyén lendületből érkező Dombi Tibort, gólt azonban ez a próbálkozás sem hozott. Sajnos Supka Attila korán változtatni kényszerült, ugyanis Bojan Brnovics megsérült, és helyét a nyáron Kaposvárról átigazolt Zsolnai Róbert foglalta el. Mint később kiderült, a hazaiak mestere jól döntött, amikor a Rákóczi korábbi támadóját küldte pályára, ugyanis Zsolnai Róbert előbb fejjel veszélyeztette a vendégek kapuját, aztán ziccerben lövés helyett hosszan vette át a labdát, majd az első félidő ráadásában egyenlíteni tudott.

Igen, egyenlíteni, ugyanis Nderim Nedzsipi egy bal oldali támadás végén pazarul hozta helyzetbe magát, és bár lövését Csernyánszki Norbert hárítani tudta, Goran Sztankovszki fejesénél már nem volt ellenszer. Amúgy a vendégek játékát nem csak a vezető találat minősítette: Georgi Jovanovszki csapata negyvenöt percen keresztül fegyelmezett, erőszakos, támadásban pedig olykor szellemes játékkal rukkolt elő, és mindez sejttette, nehéz második félidő vár a hazai gárdára.

A szünetben Supka Attila támadóbb szelleművé tette csapatát, hiszen lehívta a pályáról Szatmári Csabát, a balbekk helyére a bal oldali középpályást, Halmosi Pétert vezényelte, a fedezetsorba pedig Dzsudzsák Balázst állította. Csakúgy, mint az első negyvenöt percben, ezúttal is a Loki futballozott fölényben, és ha Dombi Tibor pontosabb, megszerezhette volna az előnyt a házigazda. Az első percek rohamai után kijött a védekezésből a Szkopje, és elsősorban Nedzsipi jóvoltából több veszélyes támadást is vezetett.

A Loki nem futballozott úgy, mint a tavaszi idény bajnoki hajrájában, a hazaiak játékában jóval több volt a hiba, mint az egy BL-selejtezőn megengedhető lenne. Túlzottan nagy volt a távolság a támadók és a védelem között, előfordult például, hogy Zsolnai Róbert letámadta a vendégek kapusát, ugyanakkor a DVSC hátsó alakzata saját kapujától húsz méterre állt. A hajrában a fellazuló debreceni védelem mellett a Rabotnicski a győzelmet is megszerezhette volna, igaz, Igor Bogdanovics lövésénél a kapufa a vendégekkel volt. A hajrában az eredmény már nem változott, így a remélt győzelem helyett meg kellett elégedni a döntetlennel. Borítékolható, hogy jövő szerdán, Szkopjében rendkívül nehéz 90 perc vár a Lokira, ugyanakkor ha a DVSC valós tudása szerint teljesít majd a visszavágón, akkor idegenben is kivívhatja a továbbjutást. ---- M ---- &