Isten hozott, Európa!

A Széchy Tamás Uszoda szerdától méltó körülmények között fogadhatja Európa legjobb úszóit, műugróit és műúszóit. A nyüzsgő munkásokat felváltották az öltönyös sportvezetők, a válogatott szerelésében sétáló csapattagok, illetve a medencékben már az elkövetkező napok főszereplői edzenek. Örömteli volt a látvány, ahogy – a régi Hajós Alfréd uszoda főbejárata felől végigsétálva először a 25 méteres gyakorlómedence, majd a Hajós ötvenese mellett eljutva az új tízpályás Eb-medencéig – a műúszó lányok edzését figyelhettük. Ők tényleg az utolsó simításokat végzik, hiszen szerdától vasárnapig az ő versenyeik vannak programon. Párhuzamosan Balatonalmádiban a hosszútávúszók is megkezdik versengésüket. Az igazi attrakció pedig vasárnap kezdődik a legnagyobb hagyományokkal büszkélkedő medencés szakág küzdelmeivel. A műugrók pedig augusztus elsején kezdenek.

Az Eb megszületésénél a magyarok is bábáskodtak, így jöhetett Budapestre az első kontinensviadal 1926-ban, amelyen akkor még csak férfiak vetélkedtek. A magyar siker sem maradt el, Bárány István 100 méter gyorson lett első. Bárány után még 54 magyar aranyérem következett, a legutóbbi kettőt Cseh László szerezte, aki az idén a valaha volt legnagyobb (58 tagú) magyar úszó Eb-csapat sikerembere lehet.

Vízcseppek

l Összesen 1008 versenyző áll rajthoz a négy szakág küzdelmeiben. Legtöbben természetesen az úszók vannak, összesen 602-en állnak ott a rajtkövekre. A másik három versengésben nagyjából azonos a létszám, 152 műúszó mellett 115 műugró vetélkedik a Margitszigeten, Balatonalmádinál pedig 139 nyíltvízi úszó veti magát a habokba. A versenyzők negyven országból érkeznek.

l Budapest mellett mindössze egy város van Európában, amely három Eb-nek adhatott otthont. Béccsel (1950, 1974, 1995) szemben annyi előnye van fővárosunknak, hogy mi rendezhettünk már különálló vízilabda Európa-bajnokságot (1999) is.

Csodálatos

Bartolo Consolo az Európai Úszóliga elnöke láthatóan elégedett: „Amikor három hónappal ezelőtt itt jártam, és láttam az árvíz utáni helyzetet, bizony kicsit aggódtam, de a magyar szervezőkbe vetett bizalmunk mindig is töretlen maradt. A budapesti helyszín csodálatos, hangsúlyozom, hogy a környezet és a létesítmény az egyik legszebb az Európa-bajnokságok történetében. A jövőben az fog fejtörést okozni, hogy a következő helszínek kiválasztásánál miképpen tudjuk a Margitsziget szépségét felülmúlni, vagy legalább megközelíteni. És ami nagyon fontos, ez a létesítmény nemcsak az élsportolóké, hanem az úszni, sportolni, pihenni vágyó hétköznapi embereké is.”