Csütörtökön az MTK Budapest 3–2-re legyőzte az 1. FC Nürnberg együttesét, így a kék-fehérek jutottak be a Zell am See-i nemzetközi torna döntőjébe, amelynek másik résztvevője ugyancsak a Bundesligában szerepel: a VfL Wolfsburg évek óta stabil tagja a német első osztálynak. A torna fináléját szombaton este rendezik Ausztriában, és lapunk helyszíni tudósításban számol majd be a mérkőzésről.
Czagány Balázs
Hrepka Ádám kétszer talált a Nürnberg kapujába, a szombati rivális, a Wolfsburg edzôje meg is jegyezte a nevét
Czagány Balázs
Hrepka Ádám kétszer talált a Nürnberg kapujába, a szombati rivális, a Wolfsburg edzôje meg is jegyezte a nevét
Hrepka Ádám alighanem sokáig emlékszik majd csapata csütörtöki győzelmére: a 19 éves támadó a második játékrészben kétszer is betalált a Bundesliga legutóbbi kiírásában 8. helyen végző Nürnberg hálójába.
– Amikor két gólt rúg edzőmérkőzésen a Sörgyár-pályán a BKV Előrének, az sem akármi, de csütörtökön olyan csapat ellen tudott kétszer eredményes lenni, amely Európa egyik élbajnokságában szerepel... – Nagyszerű körülmények között készülünk a bajnoki rajtra Ausztriában, csodálatos a Zell am See-ben található futballpálya, ráadásul a torna első játéknapján igen neves csapat volt az ellenfelünk – kezdte a beszélgetést Hrepka Ádám. – Mindez így együtt talán magyarázattal szolgál arra, miért volt élmény valamennyiünknek pályára lépni a Nürnberg ellen. Ami pedig a gólokat illeti, örülök annak, hogy két találattal hozzá tudtam járulni a győzelemhez.
– Ha jól tudom, kétszer is hátrányba kerültek német riválisukkal szemben. – Az első félidőt egygólos hátránnyal zártuk, a fordulást követően azonban Kanta Józsi szabadrúgásból egyenlíteni tudott. Ezt követően megint a Nürnberg jutott előnyhöz, ám jó játékkal sikerült megfordítanunk az állást.
– Az ön két góljával. Érdekelne, hogy játékban is ellenfelük fölé tudtak kerekedni? – Nem mondanék igazat, ha azzal jönnék, hogy végig a mi akaratunk érvényesült. Az első játékrészben egyértelműen jobb volt a Nürnberg, futballistái jól járatták a labdát, azonban helyzet már ekkor is előttünk adódott. Nem is egy, hanem három...
– Tévedek, ha azt mondom, Hrepka Ádámnak is volt lehetősége a gólszerzésre? – Nem téved, volt esélyem, méghozzá kétszer. Sajnos ekkor még rossz döntéseket hoztam.
– Nem úgy, mint a második félidőben. Fel tudja idézni a góljait? – Az egyenlítő gólnál kaptam egy hosszú indítást Mladen Lambulicstól, lefutottam az emberemet, és úgy lőttem a kapuba, a második találatom előtt pedig Kanta Józsival kényszerítőztem, ezután sikerült a hálóba találnom. A korábbi felkészülési meccseinken nem lőttem gólt, így éppen ideje volt már...
– Ahogy hallgatom önt, olyan érzésem van, mintha nem is egy Bundesligában szereplő együttes ellen futballoztak volna csütörtök este, hanem egy gyengébb magyar gárda ellen. Árulja el, miben volt más ez a mérkőzés, mint mondjuk egy hazai bajnoki találkozó? – Teljesen más volt ez a meccs, mint amihez otthon hozzászoktam. Az ellenfél hagyott bennünket játszani, volt idő a labda átvételére, nem kellett attól tartani, hogy hátulról valaki alattomosan megrúg. Nem túlzok, élveztem a játékot, sőt annak minden pillanatát.
– Garami József megdicsérte a csapatot? – Józsi bácsi ritkán dicsér, de ezúttal azt mondta, látott biztató dolgokat... ---- G ---- &