Luis Aragonés helyében nálam a spanyol nemzeti tizenegy összeállítása nem Iker Casillasszal, hanem Luis Garcíával kezdődne. Azt is megmondom, miért: amikor a Liverpool középpályása az első perctől fogva a gyepen tartózkodik, a válogatott egyszerűen nem tud kikapni.
Ha tehetné, Luis García mindegyik gól, és mindegyik gyôzelem után magához ölelné az egész világot
Ha tehetné, Luis García mindegyik gól, és mindegyik gyôzelem után magához ölelné az egész világot
Már az „gyanús” volt, hogy amikor először kapott lehetőséget kezdőként, mesterhármassal hálálta meg a bizalmat. Jobbkor aligha rögzíthették volna a jegyzőkönyvek, hogy „García 3”: a szlovákok elleni világbajnoki pótselejtezőt (5–1) döntötte el ezzel. Aznap a helyzeteket nem tudta kihagyni, azóta őt nem lehet kihagyni… A 28. életévét szombaton betöltő futballista a Franciaország elleni nyolcaddöntőt megelőző utolsó előtti edzés után készségesen adott interjút a Nemzeti Sportnak.
– Nagyon úgy fest: ha kezdő, a spanyol válogatott verhetetlen. Mit gondol, meddig mehet ez így? – Ha még négy meccsig nem szakad meg ez a sorozat, igen boldog leszek… – jelezte a Bajnokok Ligája-győztes labdarúgó, hogy a sikerrel megvívott világbajnoki döntő után felőle véget érhet mesés szériája. – Megjegyzem, ha most valaki azzal állna elém, hogy a franciák ellen csupán csereként szállok be, de nyerünk, alighanem rábólintanék az ajánlatára.
– Ahogy hallom, Spanyolországban már mindenki a világbajnoki címről beszél. – Egymás után kapjuk az üzeneteket: hogy nagyon szurkolnak nekünk, és hogy meg kell nyernünk a vébét. Ez persze így természetes, a drukker mindig is azt akarja, hogy a csapata végezzen az élen. Megjegyzem, az otthoniak sem óhajtanak mást, mint mi.
– Sokan állítják, a soros ellenfelük, Franciaország már a múlt együttese. Egyetért? – Nem! Nézze csak meg, hogy a játékosok milyen klubokban szerepelnek: Arsenal, Chelsea, Juventus, Real Madrid, Lyon, és a felsorolást még folytathatnám. Ha a futballisták a múltat képviselnék, gondolja, hogy ezekben az egyesületekben alkalmaznák őket? – Tart valakitől az ellenfélből? – Ezen a szinten már senki sem tart senkitől. Én fejet hajtok Thierry Henry vagy Zinedine Zidane nagysága előtt, ám ez nem egyenlő azzal, hogy megijedek tőlük.
– Mit gondol, erőnlétileg felülmúlják a franciákat? – Ez az a kérdés, amelyre kapásból igen a válaszom. A kondíciónkkal nincs és nem is lehet probléma. Ez világbajnokság, már ez feldobja az embert, fáradtságot akkor sem érez, ha valóban kimerült. Megállás nélkül dolgozni kell. Megtanultam már: ha nagy sikerre vágysz, azért rengeteget kell tenni, de a végén rájössz, megérte a sok verejték.
Luis García
Teljes neve: Luis Javier García Sanz Született: 1978. június 24., Badalona Magassága/testsúlya: 176 cm/64 kg Klubja: Liverpool FC (angol) Korábbi klubjai: Barcelona, Atlético Madrid, Real Valladolid, Tenerife, Toledo (mind spanyol) Posztja: támadó középpályás Válogatottságai/góljai száma: 12/3 Első mérkőzése a válogatottban: 2005. március 26., Kína ellen Kiemelkedő eredményei: Bajnokok Ligája-győztes (2005), európai Szuperkupa-győztes (2005), FA-kupa-győztes (2006)
– A fogadóirodák helyében melyik válogatott sikerére fizetne nagyobb pénzt? – Ennek az összecsapásnak nincs favoritja – még akkor sem, ha én spanyol diadalt várok. De ha már fogadni akar, érdemes lenne megtippelni, melyik együttes birtokolja majd többet a labdát.
– Passzolgathat a rivális nyolcvannyolc percen át, ha két ellentámadással eldöntik a mérkőzést… – Azért ez nem ilyen egyszerű. Az imént arra utaltam, hogy szerintem az a csapat kerül ki győztesen a csatából, amelyiknél többet lesz a labda, ezáltal hibára tudja kényszeríteni vetélytársát.
– Mindent összevetve: továbbjuthat Spanyolország. – Igen, igen.