Volt csapatát ütötte ki

A 33. születésnapját a hónap végén ünneplő támadónak, bár népszerűsége töretlen Portugáliában (jellemző, hogy a válogatott napokban kereskedelmi forgalomba kerülő új mezét vele hirdették országszerte az áruházakban), van némi tartozása honfitársaival szemben.

A válogatottbeli góltermésével még nem lenne gond, hiszen 79 találkozón szerzett 43 góljával nemrégiben átvette a vezetést az aranylabdás Eusébiótól (64/41) és toronymagasan megelőzi a harmadik helyezett Luis Figót (117/31). Az igazán fontos pillanatokban azonban nem bírja el a terhet: a 2002-es világbajnokságon ugyan hármat vágott a lengyeleknek, ám az amerikaiak és a dél-koreaiak elleni, rendkívül fontos mérkőzéseken ő is csődöt mondott. A két évvel ezelőtti Európa-bajnokságon talán egyedül ő okozott csalódást a házigazdák nagymenői közül – nem éppen tudományos a felvetés, de ha legalább egyszer a kapuba talál, lehet, hogy az érem nem ezüst, hanem arany.

Ebből a szempontból biztató, hogy most, amikor a Paris Saint-Germain rossz passzban van, és leginkább az átigazolási turpisságokról és a klubeladásról szóló hírekkel tud a francia lapok címoldalaira kerülni, Pauleta mesterhármassal rukkolt ki. Duplája már több is volt – ebben a bajnoki idényben négy –, ám háromszor még egyszer sem köszönt be franciaországi légióskodása során.

„Minden tiszteletem a Bordeaux-é, amelyben három esztendőt töltöttem, de most a PSG mezét viselem, ezért a párizsi góloknak örülök. A csapat végre jól játszott, kifizetődött a sok munka, kár, hogy a bajnokság finisében járunk” – idézte fel a múltat is a góllövőlista vezetője. Érdekes, hogy amióta Párizsba költözött, a PSG csak akkor tudta legyőzni a Girondins-t, ha ő gólt szerzett (ez háromszor fordult eddig elő, többek között az ősszel Bordeaux-ban).
„Minden vágyam, hogy a Paris Saint-Germain eljusson valamelyik európai kupába, talán még az sem lehetetlen, hogy elcsípjük a harmadik helyet, amely a Bajnokok Ligáját jelentené” – nézett fel a nyolcadik helyről, négypontos hátrányból, jelezvén: a legszívesebben a Bordeaux színeiben elért egyéni rekordját, a 2002–2003-ban gólkirályi címet érő 23 gólt túlszárnyalva járulna hozzá a közös diadalhoz.

Pauleta góljai a Ligue 1-ben
2000–2001 20 (28 mérk., Bordeaux)
2001–2002 22 (33 mérk., Bordeaux)
2002–2003 23 (37 mérk., Bordeaux)
2003–2004 18 (37 mérk., Paris SG)
2004–2005 14 (35 mérk., Paris SG)
2005–2006 20 (32 mérk., Paris SG)
Összesen 117 (202 mérkőzés)

---- Hamrin és Bati nyomában
Luca Toni a Roma elleni mecscsen az 1. percben beállította a Fiorentina házi gólrekordját. Korábban csak a lilák két legendája, a svéd Kurt Hamrin (1958–59 és 1959–60), valamint az argentin Gabriel Batistuta (1994–95) volt képes egy szezon alatt 26 első osztályú gólt szerezni a Fiorentina mezében. A 71 éves Hamrin sok sikert kívánt utódjának, mondván, „a rekordok azért vannak, hogy megdöntsék őket”. Alighanem az övével is ez történik néhány héten belül, tekintve, hogy az Aranycipő-versenyt is vezető Toninak a csúcsjavításhoz még hat forduló áll a rendelkezésére.

Az elit versengése
Oda a Juve első helye
Október vége óta rendszeresen közölt táblázatunk története során először fordul elő, hogy nem a Juventus vezet. Az utóbbi három meccséből egyet sem megnyerő, mindössze egy gólt szerző torinói csapattól a PSV vette át az első helyet, sőt a francia bajnok Lyon is eléje került. Nem csupán a holland bajnok mérlegének tett jót, hogy már csak a hazai porondon érdekelt: az utóbbi két hétben a Man. United és a Liverpool is megnyerte mindhárom mérkőzését.Magyarázat: A formák meghatározásakor a 2005–2006-os idényben rendezett hazai bajnoki, kupa- és ligakupa-mérkőzéseket (szuperkupát nem), valamint a nemzetközi kupaporondon lejátszott találkozókat (selejtezőket is) vesszük számításba. A százalékos mutató a megszerezhető és a ténylegesen begyűjtött pontszám arányát testesíti meg (győzelem 3, döntetlen 1 pont). Az utolsó oszlop a legutóbb közölt álláshoz képest mért százalékváltozást mutatja. Zárójelben a táblázat legutóbbi közlése (március 21.) óta összesített adatok. ---- A felfedezett: Gary O’Neil (angol, Portsmouth)

A londoni születésű középpályás 1999-ben lett a déli klub játékosa. 2000 januárjában, 16 évesen debütált a második vonalban, és noha a következő szezonban eltörte a lábát, a fejlődésén ez alig látszott meg. Két rövidebb kölcsönszerződése (Walsall, Cardiff)
után, 2004 vége óta már rendszeresen lehetőséget kap a Portsmouthban. A hét végén, a Fulhamnek lőtt két gólja pedig roppant fontos lehet a bennmaradásért (többek között Gera Zoltán West Bromjával) vívott harcban. O’Neil egyébként korosztálya egyik legjobbja, kapitánya volt az angol U19-es és U21-es válogatottnak is. Úgy hírlik, több nagy egyesület érdeklődik iránta.

A botrány: jogosan bírált bírók
Finoman szólva is forr a levegő a spanyol játékvezetők körül. Elsősorban a Barcelona–Real Madrid rangadót dirigáló Medina Cantalejo játszott a szurkolók idegeivel, nem egészen fél óra alatt tönkretette a derbit, amikor kiállította a reklamáló Roberto Carlost. Jellemző, hogy még a katalán táborból is sokan élesen kritizálták az elfogult játékvezetőt.

Madrid kisebbik csapata, az Atlético sem járt jobban a hét végén. Lizondo Cortés játékvezető előbb vitatható tizenegyest fújt be a piros-fehér-kékek ellen fellépő Celta Vigónak a hajrában, majd miután Fernando Baiano kihagyta a büntetőt, Cortés újrarúgatta, arra hivatkozva, hogy Mateja Kezsman, a hazaiak csatára túl hamar futott be a tizenhatosra. Az Atlético-szurkolókat nem érte váratlanul az eset: több ezren „Elegünk van” feliratú táblát lobogtattak, tiltakozva a csapatot immár sorozatban sújtó bírói tévedések ellen.
Ehhez képest elenyésző, hogy a Betis–Sevilla városi derbin Iturralde González a 90. percben jogos tizenegyest nem adott meg az egygólos hátrányban lévő vendégeknek. ---- L’Equipe (francia)
A francia sportlap a Lyon újabb sikerével indít, stílszerűen a Troyes elleni győztes találatot megalkotó két futballistával (Tiago és Juninho Pernambucano) illusztrálva a történetet.

Marca (spanyol)
A madridi lap szerint a fekete (ruhás) ember volt az, aki megakadályozta a Real Madridot a Barca elleni bravúr elérésében. Persze nem azzal, hogy útban volt Ronaldónak, hanem az ítéleteivel.

El Mundo D. (spanyol)
„A Barca megkegyelmezett” – értékeli a Real elleni derbit katalán szempontból az ottani sportújság. A képen a mérkőzés talán legnagyobb helyzete látható, amint Henrik Larsson elpuskázza.