Megvan a továbbjutás!

Feledtetni a zágrábi 32 percet. Győzni legalább egy góllal. Továbbjutni a negyeddöntőbe.

E három követelménynek kívánt megfelelni a Domino- BHSE. Nem kis feladat. Az ügy fontossága, a garantáltan feszült hangulat hatott az érdeklődésre is, csaknem telt ház fogadta a két csapatot. Olyan híres vendégek ültek a lelátón, mint Perica Bukic, a horvát szövetség elnöke és Ratko Rudic, a horvát válogatott szövetségi kapitánya. No és az ellenőr sem volt akárki – Gianni Lonzi, a nemzetközi szervezet (FINA) vízilabda technikai bizottságának elnöke.

A bemutatást követő kézfogások közben egyedül Biros Péter volt képes mosolyogni, a többi magyar pólós szigorú arcot vágott. Hasonlóan bántak a horvátokkal a vízben, az első negyed ugyanis elsőrangú hazai védekezéssel és remek előnykihasználással telt el. A négy fórból az első hármat kihasználták a magyarok, míg két horvát létszámfölényes helyzetben sem született gól. Ozren Bonacic edző egyszerre négy játékossal frissített 2–0-nál, de nem ment vele semmire. A Domino pörgött, nyoma sem volt a Vasas ellen tapasztalt tompaságnak.

Másodszor is elhozta a labdát a BHSE, majd miután Gergely István második bravúrját is bemutatta, Kiss Gergely hozta fel a labdát. Hozta, cipelte, tartogatta, aztán faultot erőszakolt ki, és a szabaddobásból a bal pipába küldte a labdát. Óriási dugó (5–1)! A következő két percben kellemetlen események sorjáztak: Kiss bombáját védte Josip Pavic, Kisst egy percen belül kétszer kiállították, Nikola Frankovic szépített, majd Benedek Tibor óriási ziccerben naggyá tette a horvát kapust. Mindegy, a három gól, az három gól.

Négyperces gólcsend után a zágrábiak ébredtek fel előbb, és a novemberi meccsen négyszer eredményes Tomislav Primorac kilőtte a hosszú felső sarkot (5–3). Nagyon kellett volna a hatodik gól! De csak a kapufa jutott nekünk a szünet előtt, és nem kezdődött szívünk szerint a második félidő sem. Két előnyt értékesítettek egymás után a zágrábiak, amivel egyenlítettek. A napi betevővel ért volna fel a hatodik hazai találat, amely tízperces gólzárlat után született meg – Fodor Rajmund jóvoltából, dupla fórban. (Érdemes megjegyezni, hogy a rendre szigorúan felügyelő bírók 21 perc alatt 21 kiállítást fújtak be). Megtorpant a Honvéd, ezért úgy örültünk Biros találatának, mintha a világbajnoki döntőben esett volna (7–7). Előtte ugyanis kétszer mattolta Gergelyt Damir Buric.

Paján Viktor jóvoltából 8–7-tel indult az utolsó, szívinfarktussal ke-csegtető negyed. Paján kipontozódott, ötmétereshez jutott Frankovic – nem hagyta ki. A baj nem járt egyedül, Kiss Gergőt visszaúszásnál kiállították (harmadszor), Buric pedig büntetett a fór lejárta után.

Ekkor kerültek elő az energiatartalékok, Benedek Tibor hihetetlen szóló után harcolt ki büntetőt (Biros értékesítette), majd fórban Vári Attila bombázott a kapuba (11–9). Hosszú idő után először fújhattunk egyet, és még a szerencse is mellénk pártolt, hiszen Benedek lövésénél a blokkon megpattanó labda a hosszú sarokba hullott, majd labdát szereztünk. Kicsit lehetett lazítani, Gergely még védett egy nagyot, és máris egy percen belül jártunk. Csak a különbség volt kérdéses, így boldog őrjöngéssel fogadta a népes közönség a kedvencek életfontosságú diadalát.

A Domino sorozatban ötödször jutott be a nyolc közé a legnívósabb európai kupasorozatban.

Mestermérleg
Kovács István, a Domino-BHSE edzője: - Mind a két oldalon életről-halálról döntött a mérkőzés. Ennek megfelelően küzdöttek a horvátok, s nem véletlen, hogy öt egy után feljöttek, sőt, vezettek is. Szerencsére nem álltunk meg, nem adtuk fel, mindenki mindent kiadott magából. Azért mentünk el a Reccóhoz edzőmérkőzéseket játszani, hogy jó erőállapotba kerüljünk. Ég és föld a különbség a Vasas elleni és a mostani teljesítményünk között. Fontos volt, hogy közel sem hibáztunk annyit, mint Zágrábban.
Ozren Bonacic, a Mladost Zagreb edzője: - Fantasztikus mérkőzést játszottunk, mindkét csapat minden dicséretet megérdemel. Ici-pici különbség döntött a Honvéd javára. Zárójelben megjegyzem, hogy közel sem vagyok elégedett a román játékvezető negyedik negyedbeli produkciójával.

Nagy volt a tét, döntött a több tapasztalat
A mérkőzés után nehéz volt szóra bírni a láthatóan nagyon elkeseredett zágrábiakat, jellemző, hogy csak Vjekoslav Kobescak vállalta, hogy néhány mondatban összefoglalja a tapasztalatait: „A mérkőzést borzalmasan kezdtük, meg voltunk illetődve, az uszoda atmoszférája is nyomasztott bennünket. A második negyedben észrevettük, hogy a Honvédot is nyomja a tét, ráadásul összeállt a védekezésünk, az emberelőnyeinket pedig sikerült gólra váltanunk. Az utolsó negyedben a tapasztalatbeli különbség döntött, a rutinosabb csapat jutott tovább.”

A végeredmény