Nyúlt a verseny, mint a rétestészta

Nem, mert még egyvalakinek volt esélye arra, hogy utolérje vagy akár még túl is szárnyalja a torinói olimpia szombat estig legeredményesebb sportolóját, a német sílövőt, a három aranyérmet összegyűjtő Michael Greist. Ez a valaki pedig nem más, mint a sportág kiemelkedő alakja, a húszéves korára már tízszeres világbajnok dél-koreai An Hjun Szu, aki szombatig százszázalékos teljesítményt nyújtva megnyerte az 1000 és az 1500 méteres viadalt, s a nap két számában is esélyes volt.
Darázs Péter is az volt – ha nem is az aranyéremre, de a nyolc közé jutásra – talán – igen. A mezőny legtermetesebb, legerőteljesebb tagja, a húszéves jászberényi fiatalember a harmadik középdöntőben korcsolyázott, borzasztóan erős ellenfelekkel. Darázs az egyes pályát húzta, belülről rajtolhatott. Meg is kísérelt az élre törni, de némi kézitusa után a negyedik helyre szorult. Ott is haladt, csöppet sem leszakadva, amikor két körrel a vége előtt az előtte haladó koreai Li Ho Szuk hirtelen elvágódott, s Péter – ahogy kell – keresztülesett rajta. Mindketten nekivágódtak a szivacsfalnak, miközben a kínai Li Csie-csün és az olasz Nicola Rodigari már messze járt, s kényelmesen becsúszott az első és a második helyre. Végül Darázs harmadik lett, a koreai a negyedik, de ennek az égvilágon semmi jelentősége nincs.

Darázs sápadtan, láthatóan a dühtől robbanásig feszülten érkezett meg a vegyes zónába.
– Az bosszant a legjobban, hogy ki sem zárták ezt a… – kezdte, az ő kiesését előidéző koreaira egy viszonylag markáns jelzőt használva. – Nem mintha bármi jelentősége volna, hiszen akkor sem juttattak volna tovább. Viszont így meg sem harcolhattam a továbbjutásért, ez tényleg fáj. Nem az első számom ezen az olimpián, amelyben ilyen balszerencsém volt. Különben Livel meggyűlt már a bajom, a juniorvébén is leütött a lábamról…
Huszár Erika is a belső pályáról rajtolt, be is vágott, egy teljes körön át vezetett. Igen ám, de a második körben az olasz Arianna Fontana és a kínai Jang Jang különösebb harc nélkül elment mellette, Erika pedig ötödikként haladt át a célvonalon. Végül negyedik lett, mert a bolgár Evgenija Radanovát kizárták.

– Holtfáradt vagyok, rettenetesen hosszú volt ez az olimpia, mindhárom számomat elnyújtották. A negyedik helyem után másnap már edzettünk, amikor pedig nem, akkor egyedül voltam, és olvasgattam az internetes fórumokat. Bár ne tettem volna. Az egyik fórumozó azt írta, hogy hetven százalékban a szerencsének köszönhetem a negyedik helyemet, a másik meg azt, hogy a rövid pályás gyorskorcsolyázásban nem is szükséges a tudás, elég annyi, hogy a bírók az én javamra döntsenek… Elképzelhető, milyen lelkiállapotba kerültem. Nehogy félreértsék, nagyon örülök a negyedik helyemnek, de túlságosan hosszú volt ez az olimpia. Még március végén elindulunk – legalábbis remélem – a minneapolisi világbajnokságon, aztán vége ennek a rétestésztányira nyújtott szezonnak.

Az 500-as férfi döntőben az eddig Torinóban már két aranyérmet szerző dél-koreai An Hjun Szu volt a favorit, a Salt Lake Cityben egy-egy arany- és egy bronzéremmel picit a várakozás alatt szereplő amerikai Apolo Anton Ohno a Palavelában eddig kénytelen volt beérni egy bronzzal.
A rajt határesetnek számított – sőt sokak szerint azon túl is ment, mert, valljuk meg őszintén, Ohno erősen bemozdult, tulajdonképpen kiugrott. Mindenesetre rögtön az élre állt, s onnan egyetlen másodpercre sem távozott. An – meglepetésre – az utolsó, ötödik helyen haladt, nem lehetett tudni, annyira bízik magában, hogy majd megint kívülről akarja lehajrázni a mezőnyt, vagy csak eltaktikázta magát.

Az igazság valahol félúton volt: An három körrel a vége előtt megindult, két riválisát le is hagyta, a kanadai Francois-Louis Tremblay-val és Ohnóval azonban már nem boldogult. Az amerikás japánok fia nem bírt magával és örömével, előbb édesanyjának, majd apjának borult a nyakába, s közben patakzottak a könnyei, még akkor is, amikor egy amerikai zászlóval a kezében tiszteletkört futott. Boldogsága érthető volt: sokan gondoltuk úgy, hogy Ant ezen az olimpián nem lehet megverni – aztán mégiscsak lehetett…

A női 1000 méteres döntőben a földkerekség alighanem négy legjobb gyorskorcsolyázója csapott össze: a két dél-koreai (Jin Szun Ju és Csoj Eun Kjung), valamint a két kínai, a szám címvédője, Jang Jang és Vang Meng. Sokáig a két kínai haladt az élen, aztán másfél körrel a vége előtt Jin belülről előzött, és biztosan győzött, második torinói aranyát szerezve ezzel. Honfitársát, Csojt kizárták, így Jang és Vang állhatott a dobogó második és harmadik fokára.

Az 5000 méteres férfiváltó 45 kört jelent, a döntőben öt csapat méri össze tudását, egyenként négy taggal. Meglehet, kissé hosszú az öt kilométer, az ember azt hinné, úgyis csak az utolsó körben dől el minden, de ezúttal nem egészen így alakult a forgatókönyv. Tizenöt körrel a vége előtt a dél-koreai és a kanadai staféta elhúzott, a harmadik helyért az amerikai és az olasz kvartett vívott emberfeletti csatát. Végül Ohno behozta a jenkiket harmadiknak, An pedig Dél-Koreát elsőnek. Ezzel a húszéves szöuli fiú lett a torinói olimpia legeredményesebb versenyzője, három arany- és egy bronzéremmel.
A rövid pályás gyorskorcsolya-versenyek külön éremtáblázatán Dél-Korea végzett az élen 6 aranynyal, 3 ezüsttel és 1 bronzzal, Kínának 1 aranya, 1 ezüstje és 3 bronza, az Egyesült Államoknak 1 aranya és 2 bronza van. ---- Elégedettek az olaszok
Büszkén és elégedetten beszélt szombaton a téli olimpiáról Valentino Castellani, a szervezőbizottság elnöke. „Boldog vagyok, mert tökéletesen át tudtuk adni a világnak az olasz életérzést – mondta, bevallva, hogy a játékok előtti vészjósló jelek megijesztették.
– A játékok előtt több gond is felvetődött, de két nappal a nyitóünnepség után teljesen megnyugodtam, mert ismerem a fokmérőt: ha a közlekedés működik, minden rendben van.” Castellani arra utalt, hogy a jegyeladások eleinte nem hozták meg a várt eredményt, ráadásul a közlekedési dugók mellett az olasz adóhatóságoktól is félniük kellett a szervezőknek, akiknek többször is megrohamozták az irodájukat. Az elnök szerint az osztrákokkal szembeni doppingrazziák nem rontottak az olimpia lebonyolításának megítélésén.

Igaja Csiharu ötven év után a díjkiosztón
Igaja Csiharu, a NOB japán alelnöke szombaton a lelátóról kísérte figyelemmel Sestriére-ben az alpesi síversenyek befejező számát, a férfi műlesiklást, majd a díjkiosztón ő adta át az érmeket. Ötven esztendővel ezelőtt a Cortina d'Ampezzóban rendezett téli olimpián az akkor 25 éves japán síző a ködös időben óriási meglepetésre ezüstérmet nyert műlesiklásban. A téli olimpia történetének első nem európai versenyzője volt, aki dobogós helyezést szerzett az alpesi versenyeken. Az olimpiai család sem felejtette el Igaját, aki 1982 óta a NOB tevékeny tagja. Két ciklusban a végrehajtó bizottság tagja volt, s az elmúlt évben alelnökké választották.

Háborús hőstől kapott ajándékot Kostelic
Egy horvát nyugdíjas kárpótlásként felajánlotta kitüntetését a női műlesiklásban negyedik sísztárnak, Janica Kostelicnek. A Zágrábtól 20 kilométerre fekvő Klostar Ivanicban élő férfi az 1996-ban Franjo Tudjman elnöktől kapott háborús érdemérmét ajándékozza a klasszisnak, aki betegsége ellenére kombinációban aranyat, szuper óriás-műlesiklásban ezüstöt nyert az olimpián. „Bátorításként adom neki ezt az elismerést, no meg figyelmeztetésként, hogy jobban vigyázzon az egészségére” – mondta az idős rajongó.

Szép búcsúra készül az olasz csapat
A záróünnepségen is ki akarnak tenni magukért az olasz szervezők, akik a díszes ceremónián a hazai sportolóknak is nagy szerepet szánnak. Az olasz versenyzők a Stadio Olimpicóba lépve a Maggiore-tó partjáról származó kaméliacsokorral (amely a halhatatlanságot jelképezi), olasz nemzeti színű szalaggal és egy-egy kis kanadai zászlóval a kezükben lépnek majd be. Ezzel köszönnek el a tévénézők millióitól, és egyben köszöntik következő téli játékoknak 2010-ben otthont adó Vancouvert.

Rosszfiúi miatt háborog az amerikai vezetőség
Az Egyesült Államok Olimpiai Bizottsága (USOC) elhatározta, hogy fellép a kirívóan viselkedő sportolói ellen. Jeret Peterson síakrobatát már hazaküldték, miután az egyik éjszaka verekedésbe keveredett egy bárban, de nagy felháborodást keltett két gyors-korcsolyázó, Shani Davis
és Chad Hedrick nyilvános összezördülése, valamint Bode Miller rendszeres éjszakai mulatozásaival. Az USOC szégyenteljesnek minősítette az amerikai csapattagok viselkedését, és jelezte, hogy a pekingi nyári és a vancouveri téli olimpia előtt hadjáratot folytat a modortalan sportolók ellen, kizárja őket a csapatból. ---- ALPESI SÍ
Férfiak. Műlesiklás. OLIMPIAI BAJNOK: BENJAMIN RAICH (AUSZTRIA) 1:43.14, 2. Reinfried Herbst (Ausztria) 1:43.97, 3. Rainer Schönfelder (Ausztria) 1:44.15, 4. Minigava (Japán) és Myhrer (Svédország) 1:44.18-1:44.18, 6. I. Kostelic (Horvátország) 1:44.45, …42. Marosi Attila (Magyarország) 2:10.28

BOB
Négyes. OB: NÉMETORSZÁG I (ANDRE LANGE, RENE HOPPE, KEVIN KUSKE, MARTIN PUTZE) 3:40.42, 2. Oroszország I (Zubkov, Jegorov, Szeliversztov, Vojevoda) 3:40.55, 3. Svájc I (Annen, Lamparter, Hefti, Grand) 3:40.83, 4. Kanada I 3:40.92, 5. Németország II 3:41.04, 6. Egyesült Államok II 3:41.36, …24. Magyarország (Gyulai Márton, Kürtösi Zsolt, Margl Tamás, Pintér Bertalan) 2:50.17 (3 futamból)

GYORSKORCSOLYA
Nők. 5000 m. OB: CLARA HUGHES (KANADA) 6:59.07, 2. Claudia Pechstein (Németország) 7:00.08, 3. Cindy Klassen (Kanada) 7:00.57, 4. Sabliková (Csehország) 7:01.38, 5. Anschütz-Thoms (Németország) 7:02.82, 6. Groves (Kanada) 7:03.95

JÉGKORONG
Férfiak. Elődöntő: Finnország–Oroszország 4–0 (1–0, 2–0, 1–0). G: Peltonen (6:13 – ee., Timonen), Lydman (29:33, S. Koivu), S. Koivu (33:51 – ee., Timonen, Selänne), O. Jokinen (49:17, Peltonen, N. Kapanen). K: Niittymäki 21 védés/21 lövés, ill. Nabokov 26/30. A Csehország–Oroszország bronzmérkőzés lapzártánk után ért véget

RÖVID PÁLYÁS GYORSKORCSOLYA
Férfiak. 500 m. OB: APOLO ANTON OHNO (EGYESÜLT ÁLLAMOK) 41.935, 2. Francois-Louis Tremblay (Kanada) 42.002, 3. An Hjun Szu (Dél-Korea) 42.089, 4. Bedard (Kanada) 42.093, 5. Eley (Nagy-Britannia) 42.497, 6. Terao (Japán) 42.377 – a B-döntőben, …10. Darázs Péter (Magyarország) – a középdöntőben kiesett
5000 m váltó. OB: DÉL-KOREA (AN HJUN SZU, LI HO SZUK, SZEO HO DZSIN, SZONG SZUK VU) 6:43.376, 2. Kanada (Bedard, Hamelin, Tremblay, Turcotte) 6:43.707, 3. Egyesült Államok (Izykowski, Kepka, Ohno, Smith) 6:47.990, 4. Olaszország 6:48.597, 5. Kína 6:53.989, 6. Ausztrália 7:01.666 – a B-döntőben
Nők. 1000 m. OB: DZSIN SZUN JU (DÉL-KOREA) 1:32.859, 2. Vang Meng (Kína) 1:33.079, 3. Jang Jang A (Kína) 1:33.937, 4. Vicent (Kanada) 1:34.099 – a B-döntőben, 5. Overland (Kanada) 1:34.191, 6. Fontana (Olaszország) 1:34.269, …11. Huszár Erika (Magyarország) – a középdöntőben kiesett. Darázs Rózsa (Magyarország) a selejtezőben kiesett

SÍLÖVÉSZET
Férfiak. 15 km-es tömegrajtos. OB: MICHAEL GREIS (NÉMETORSZÁG) 47:20.0 (1 lőhiba), 2. Tomasz Sikora (Lengyelország) 47:26.3 (1), 3. Ole Einar Björndalen (Norvégia) 47:32.3 (3), 4. Puurunen (Finnország) 47:43.7 (0), 5. Csepikov (Oroszország) 47:59.1 (0), 6. Svendsen (Norvégia) 48.13.8 (2)
Nők. 12.5 km-es tömegrajtos. OB: ANNA CARIN OLOFSSON (SVÉDORSZÁG) 40:36.5 (1), 2. Kati Wilhelm (Németország) 40:55.3 (1), 3. Uschi Disl (Németország) 41:18.4 (3), 4. Glagow (Németország) 41:33.6 (2), 5. Baverel-Robert (Franciaország) 41:40.5 (2), 6. Nazarova (Fehéroroszország) 41:50.5 (1)

Menetrend
2006. február 26., vasárnap
JÉGKORONG
14.00–16.00 Férfiak, döntő: Svédország–Finnország Palasport Olimpico
SÍFUTÁS
10.00–12.30 Férfiak, 50 km tömegrajtos szabad stílus Pragelato
ZÁRÓÜNNEPSÉG
20.00–0.00 Záróünnepség Olimpiai stadion