Ez már magyar sportág!

Most már akkor is ott lennénk a rövid pályás gyorskorcsolyázás éppen aktuális futamán, ha hajnali négy órakor rendeznék. Vérszemet kaptunk Knoch Viktor ötödik és Huszár Erika negyedik helyezésétől, amelyet mindketten az 1500 m-es távon értek el, összesen öt olimpiai pontot gyűjtve, ezzel megszakítván a 26 éve tartó magyar téli olimpiai „aszályt”.

Persze szerdán nem a hajnali órákban, hanem teljesen emberi időpontban, este fél nyolcas kezdettel rajtoltak a női 1000 méter, majd közvetlenül utána a férfi 500 méter előfutamai – bennük három honfitársunkkal: Huszárral, valamint a Darázs testvérekkel, Rózsával és Péterrel.

Majdnem teljesen megtöltötte a publikum a Pó folyó partján épült, kecses csarnokot. Most már, az olimpia befejezéséhez közeledve, nyugodtan leszögezhetjük: a gyorskorcsolyázás fiatalabb változata legalább akkora érdeklődést vált ki a szurkolók körében, mint a hagyományos verzió. Ezen nincs is mit csodálkozni: pillanatnyi üresjárat sincs, egyszerre négyen – vagy hárman – köröznek a 111 méteres jégoválison, annyi esemény jut egy-egy futamra, mint a hosszú pályás gyorskorcsolyázásban egy egész világbajnokságra. Persze – logikusan – sok a lökdösődés, a tusakodás, egy kicsit olyan ez a sportág, mint maga az élet – az élelmesebb, a szemfülesebb, sőt nyugodtan írjuk le, a szemtelenebb érvényesül. Persze ha az illető túlzásba viszi a tolakodást, a könyöklést, akkor itt a zsűri kizárja a versenyből…

Nem panaszkodhatunk a bírókra

A bírókra eddig nem panaszkodhatunk, ha visszafogottan akarunk fogalmazni, akkor is leszögezhetjük: eddig nem tettek keresztbe a mieinknek.
Persze abban, hogy Huszár Erika versenyben lesz még szombaton is, semmiféle bírói ármánykodás sincs, az őt kipenderítő német Aika Kleint egyszerűen nem lehetett nem kizárni, annyira durván könyökölte ki olimpiai negyedik helyezettünket a pályáról.

A huszonkilenc indulót öt négyes és három hármas futamba sorsolták, mindegyikből a két első lépett a legjobb tizenhat közé. Erika a harmadik sorozatban az amerikai – koreai származású – Kim Hyo-Junggal, a fehérorosz Julija Jelszakovával és a már említett Kleinnel került össze. A rajt jól sikerült, Huszár két körön át a német lány mögött haladt, amikor úgy döntött, előzésbe fog. Ez sikerült is volna, ám Klein durván kilökte, s közben a másik két rivális is elment mellette. A hajrában már csak ahhoz maradt ereje a jászberényi lánynak, hogy Jelszakovát megelőzze, az első két hely sorsába nem tudott beleszólni.

Másodiknak lenni igencsak veszélyes

Persze már ekkor sejtettük, hogy nem marad ennyiben az ügy. A zsűri intenzív tanácskozásba s a videofelvétel vizslatásába kezdett, majd hamarosan megszületett a verdikt: Kleint kizárták, Huszár másodikként bekerült a tizenhatba.

„Biztos voltam benne, hogy Kleint diszkvalifikálják, hiszen nagyon feltűnően lökött ki– mondta Huszár Erika, az immár rutinos nyilatkozó gördülékenységével. – Bármennyire is nyilvánvaló volt, Klein elkezdett hisztizni a döntés után, nem akarta tudomásul venni az ítéletet. Hogy miért akartam előzni, amikor így is a továbbjutást jelentő második helyen haladtam? Másodiknak lenni veszélyes, ha megelőznek, kiesem, ráadásul tudtam, hogy az amerikai lány előbb-utóbb robbantani fog, végtére is ő volt az esélyes. Azért volt olyan szituáció, amikor kicsit magam is kézimunkáztam, ott, amikor feljöttem a végén a negyedikről a harmadik helyre – de ennyi még belefér. Kissé fáj a jobb térdem, ilyesmi még nem fordult elő velem, de remélem, szombatra rendbe jövök. A robbanékonyság az erényem, ezt kamatoztattam most is. Szombaton szeretnék még tovább menni, habár a tizenhat közé kerüléssel a minimális célomat már elértem.”

Sajnos Darázs Rózsa ugyanezt nem mondhatja el magáról, simán lett utolsó a futamában, igazából egyetlen biztató kísérletet sem tett az előretörésre.

kicsit túlgörbült a korcsolya

Rózsa bátyja, Péter viszont megmentette a család becsületét, sőt olyan imponálóan versenyzett ötszázon, hogy azt kell mondanunk: a tizenhatba jutás nem a végállomás. Bár a négyes pályáról, kívülről rajtolt, gyorsan bebújt a belső körre, s átvette a vezetést. Magabiztosan körözött az élen, s amikor az amerikai Anthony Lobello nadrágféken csúszott ki, majd Mihail Razsin is lemaradt, akár a borravaló, már csak egy kérdés maradt megválaszolatlan: Darázs vagy az olimpiai ezüst- és bronzérmes kínai Li Csia-csün lesz-e a futamgyőztes. Péter belement a presztízsharcba, még a korcsolyáját is „bedobta” a célba, de egyetlen századdal lemaradt a kínai világklasszis mögött.

„Minden a tervek szerint alakult, leszámítva azt, hogy egy kicsit túlgörbítettem a jobb korcsolyámat, ez valamelyest hátráltatott – mondta örömtől sugárzó arccal a hatalmas termetű, ugyancsak jászberényi fiatalember. – Szombaton legalább a nyolcba, azaz a kisdöntőbe szeretnék eljutni, sőt… Kedden még kicsit fáradtnak éreztem magam, de szerdán kipihenten ébredtem, s nagyon vártam a versenyt. Bizakodó vagyok, szeretnék én is hozzátenni a rövid pályás csapat sikereihez!”
Tudnia kell, már eddig is sokat tett hozzá.