Elég kevesen mentek ki, és igen keveset láttak

A két euroligás, a Pécs és a Sopron mögött a BSE és a DKSK következik a tabellán, de hogy mégis mekkora szakadék húzódik immár a két elitegyüttes és az üldözőboly között, azt fényesen tükrözte ez a mérkőzés. Először is a hivatalosan 600 főt befogadni képes csarnokban csak lézengtek a nézők, de hamar meg kellett állapítanunk, hogy aki nem jött el, nem sok jóról maradt le…

A vendégek vettek jobb rajtot, az első negyed felénél már mégis az ellenfelükből láthatólag jól felkészülő hazaiak vezettek, pedig nélkülözték a lábfejsérüléssel bajlódó Papp Krisztinát, míg a diósgyőriek nehéz anyagi helyzetük közepette is szerződést kötöttek pénteken az egy ideje már náluk edző szlovák Dagmar Imbergerovával. Tapodi Péter vezetőedző rotációs lehetősége tehát bővült (a tréner azt nyilatkozta a hétfői, Szeged elleni kupakudarc után, hogy igazolni muszáj, mert a három szerb-montenegrói légiós távozása, valamint Halmos Nóra műtéte miatt egyetlen bevethető játékosa maradt csupán a kispadon). Nos, ezúttal forgatta a hét felnőttjét becsülettel, de igazán jól játszó embert nem talált az első félidőben.

Városmajori oldalon viszont bízvást építhettek a bedobó létére a négyes poszton kezdő Andó Ivett remek csuklójára, különösen a miskolci piros-fehérek zónája ellen. Az ő vezérletével húzott el a nagyszünetre a második játékrészben egy 8–0-s rohamot is kivágó BSE, de lényeges volt az egy szem center, a kissé darabos mozgású, ám annál harciasabb Kaayla Chones is a palánkok alatt: fontos pontok és lepattanók fűződtek a nevéhez. Ha még a büntetőket is kicsit jobban dobja, hőssé válhatott volna, ám a szabaddobásokkal hadilábon állt ezen az estén szinte mindenki, a félidőben speciel 37 százalékos volt a két rivális összesített (!) mutatója ezen a téren.


Viszonylag nagy, nyolcpontos hátránnyal cserélt térfelet a DKSK, de nemhogy nem tudott közelebb férkőzni a harmadik negyed elején a fővárosiakhoz, hanem hamarjában csaknem a duplájára nőtt a különbség. Azért húzhatott el a BSE, mert külföldi kiválóságai távozásával támadásban Tapodi társulata nagyon szárnyaszegetté vált, kevés pont volt a vendégekben, annyira pedig nem tudtak jól védekezni, hogy még ennél is kevesebben tartsák ellenfelüket. Pedig küzdöttek becsülettel, Ambrus Erzsébet jó néhány labdát tigrisugrásos vetődéssel szerzett vissza, míg Keller Annamária többször került a földre a nagy lökdösődés közepette, mint ahány pontot dobott… A hazaiak azonban nagyon akartak, és nem engedték ki a kezükből a vezetést, holott a hátralévő időben a diósgyőriek két alkalommal is felzárkóztak hat pontra.

Egyébként a különbség sem volt mellékes, mert az ősszel Miskolcon hét ponttal bizonyult jobbnak az akkor a végére nagy előnyt elszórakozó DKSK, így az összesített eredményt figyelembe véve nem jár jól, ha azonos pontszámmal végez a BSE-vel az alapszakasz zárásakor.

Mestermérleg

Farkas Sándor, a BSE edzője
Fantasztikusak a lányok! Remekül küzdenek, néha jól is játszanak. Így, hogy Papp nem szerepelhetett, a csapat fele pedig rejtélyes betegséggel küszködik, le a kalappal előttük.

Tapodi Péter, a Miskolc edzője
Az új lány érkezésének jótékony hatása az eredményben még nem, de a sérülésveszély elkerülésében már jelentkezett. A következő mérkőzéseken hoznunk kell a kötelező győzelmeket.