Káté győzelemmel ünnepelt

Az ember gyomra gyakran összerándul, ha bokszbírót lát működés közben, legyen az magyar vagy külföldi – mindegy. A megfelelni vágyás és a szakmai alkalmatlanság ritkán látható, látványos tort ül Debrecenben. Még csütörtökön egy iráni, a pénteki negyeddöntőben pedig egy román dobta elkeseredésében a fejvédőjét a lelátóra, és valóban: minden racionalitást felrúgó, értelmetlen döntések borzolták a szurkolók – és főleg az öklözők – idegeit.

Szépen ki is alakítottak két színmagyar döntőt, 54 és 57 kilóban, ami önmagában nem lenne baj, csak az egyik legtöbbre hivatott bunyósnál, a 69 kilós Szili Istvánnál akartak kompenzálni. Majdnem sikerült is nekik. Szerencsére csak majdnem.

Dudás Tibor (60 kilogramm) meccsét tulajdonképpen el lehetett venni (elég kilátástalanul bokszolt a magyar amatőr-ökölvívás egyik legtöbbre hivatott alakja), de az ilyen összecsapásokat szerte a világban ritkán veszíti el a házigazda. Csak nálunk.
Ezzel együtt a töméntelen ki nem érdemelt siker után néhányan megszenvedtek azért, hogy kihirdethessék jogos diadalukat, Szili például hátrányból futott neki az utolsó két percnek, szerencsére volt benne elég szufla a fordításra. A nehézsúlyú Darmos József is minden energiát mozgósított a fináléért, amelybe végül összesen nyolc magyar jutott be.

Köztük világ- és Európa-bajnoki bronzérmesünk, Káté Gyula, aki roppant taktikusan tette a dolgát a szorítóban, nem ment fejjel a falnak, azt már csak örmény ellenfele tudhatja, hogy a harmadik menet után miért ítélte kilátástalannak a további küzdelmet, és adta fel a mérkőzést. Akárhogy is van, az MTK klasszisa döntőbe jutással ünnepelhette 24. születésnapját. No meg azzal a valószínűtlenül nagy arany kesztyűvel, amelyet Csötönyi Sándortól, a magyar szövetség elnökétől kapott erre a jeles napra.

Szombat délután 17 órától 11 döntővel, 8 magyar ökölvívóval zárul az évadnyitó Bocskai-emlékverseny – az aranycsatákat a www.nso.hu honlapon élőben követhetik olvasóink.