A franciáknál érett profi lett a srácból

Ha édesapja nem olyan szigorú, és 14 éves kisfiát Nyíregyházáról elengedi az alig ötven kilométerre lévő Debrecenbe a városban működő Olasz Focisuli hívására, akkor…

Nos, akkor Rudolf Gergely ma aligha mondhatná el magáról, hogy 20 esztendősen profi labdarúgó és első osztályú játékos Franciaországban. Ám a papa nemet mondott a debreceni szakemberek hívására, hogy aztán egy héttel később Bölöni László több ezer kilométerrel arrébb, egészen Nancyig csábítsa a tehetséges játékost.

„A szüleim nagyon aggódtak értem, ezért apu az első egy hetet velem töltötte Franciaországban, hogy személyesen győződjön meg arról, milyen helyre kerülök – emlékezett vissza a hat évvel ezelőtti kezdetre Rudolf Gergely. – Amikor látta, hogy itt semmi bajom sem lehet a honvágyon kívül, nyugodtabban ment haza, ennek ellenére nem volt könnyű az első időszak. Amint megtanultam a nyelvet, az életem is egyre jobban kezdett alakulni, és az akkor még a klubnál dolgozó Bölöni László segítségével a beilleszkedés is sikerült.”

Talán kevesen tudják, hogy Rudolf Gergely nem egyedüli magyarként került az 1967-ben alapított klubhoz. Hat évvel ezelőtt vele tartott az ugyancsak nagy tehetségként számon tartott Dancs Roland, aki jelenleg már a Budapest Honvéd labdarúgója.

„Rolanddal manapság már ritkán beszélünk – mondta Rudolf Gergely. – Néhány évvel ezelőtt egy menedzser mindkettőnket egy svájci csapathoz invitált. Roland elfogadta az ajánlatot, én viszont maradtam. A Nancynál emiatt nekem is volt kellemetlenségem. Néhány hónapra lemondtak rólam, de aztán visszahívtak, és fél szezon alatt több gólt rúgtam a korosztályos bajnokságban, mint a csapattársaim együttvéve, mire meghoszszabbították a szerződésemet.”

A Nancy támadójának kitartását igazolta, hogy tavaly júniusban az első csapat uruguayi vezetőedzője, Pablo Correa jelezte: szüksége van a magyar légiósra. Azóta négy élvonalbeli találkozón léphetett pályára, amelyek közül a legutóbbi kettő sikerült a legjobban. A Rennes (Bölöni László jelenlegi együttese) ellen 2–0-ra megnyert találkozón gólpasszt adott, az Ajaccio ellen pedig először jutott kezdőként szóhoz a bajnokságban. Ez a meccs 0–0-ra végződött, nem utolsósorban azért, mert Rudolf Gergely kihagyott egy nagy lehetőséget, igaz, a meccs legyszebb támadómozdulata is az övé volt: a magyar labdarúgó finoman elemelte labdát a két rátámadó védő mellett-fölött, majd mielőtt a labda földet ért volna, lőtt – a kapus azonban nagy bravúrral védett.

„A helyzetkihasználásban javulnom kell, legközelebb már nem hibázhatok a kapu előtt – mondta erre Rudolf. – Fejlődni egyébként mindig lehet, sőt kell is, ha az embernek céljai vannak. Idővel ugyanis szeretnék erősebb bajnokságban, mondjuk Olaszországban vagy Spanyolországban bizonyítani. Tudom, ha annak idején Magyarországon maradok, most valamelyik főiskolán vagy egyetemen tanulnék. Úgy érzem, odahaza nem tudnám komolyan venni a futballt, az ottani körülmények miatt ugyanis nem lehet olyan a labdarúgó élete, mint például Franciaországban.”

Rudolf Gergely Nancyban, a klub magángimnáziumában tette le az érettségi vizsgát (Nyíregyházán a nyáron kell majd ugyanezt megtennie), jelenleg pedig a francia edzőképző harmadik évfolyamos hallgatója.
„A vizsgáim után olyan képesítés lesz a kezemben, amellyel adott esetben edzői állást vállalhatok felnőtt amatőrcsapatnál – fogalmazta meg tanulmányai célját az ifjú labdarúgó. – Célom, hogy a legmagasabb fokozatú licencet is megszerezzem, elvégre sohasem lehet tudni, mit hoz a jövő. Ha netalán sérülés miatt félbeszakadna a pályafutásom, még hasznos is lehet az iskolapadban most eltöltött idő.”