Az új szabályokhoz még szoknunk kell, ez már pénteken is kiderült, amikor a Zürich Lions elleni mecscsen a norvég játékvezető olyan bőkezűen szórta a kiállításokat, mintha teljesítménybérben dolgozott volna. Nos, a jelek szerint nemcsak ő, hanem a német Wilhelm Schimm is úgy gondolja, hogy márpedig ő tűzön, vízen vagy akár jégen át is keresztülviszi az akaratát. Két perc sem telik el a meccsből, amikor Csibi József és Ondrejcik Rastislav próbál helyet szorítani a büntetőpadon a frissiben érkező Svasznek Bencének. Akár ultizhatnának is, de erre nincs idő, ugyanis közben óriási nyomás nehezedik a fehérvári kapura, amit Hetényi Zoltán őriz.
Hogy miért nem a pénteken remeklő Budai Krisztián?
Szükség lesz még rá a rigaiak elleni összecsapáson, amikor a torna harmadik helyéért játszik majd a Volán. De őszintén szólva ez a kérdés csak költői, a tehetséges ifjú produkcióját látván senkinek nem jut eszébe megkérdőjelezni Pat Cortina döntését.
A Volán-védelemre sem lehet panasz, noha az első hét percben gyakorlatilag ki sem megy a korong a fehérvári harmadból. Aztán enyhül a nyomás, Csibi József elenged egy lövésfélét, Palkovics Krisztián kisérletét pedig akár biztatónak is nevezhetjük. A csoda a 12. percben jön, végre egy magyar emberelőnyös szituáció, amelynek a végén Milos Palovcik talál a kapuba. Igaz, hogy a harmad vége előtt Mihal Buturlin egyenlít, de a hangulaton ez mit sem ront. Eddig: parádé…
Szemtől szemben: Milos Palovcik - Andrej Krucsinyin
A mai hoki alapkövetelménye, hogy az emberelőnyös helyzeteket a lehető legjobban használja ki egy csapat. Az első harmadban az oroszoknak bőségesen van alkalmuk gyakorolni a fórokat, látszik, kulcsfigura a kék vonalnál helyezkedő Andrej Krucsinyin, akinek rendre lövésre készítik elő a korongot. Ám mindhiába, csak tüzel, tüzel, de egyszer sem tölt… Ezzel szemben a másik oldalon Milos Palovcik mindössze egyszer kerül hasonló helyzetbe, ő viszont tökéletesen megoldja a feladatát, vezető gólt szerez a Volánnak. Aztán az orosz gólpasszal javít, de valószínű, hogy Palovcik több dicséretet kap az első szünetben, mint Krucsinyin. ---- 2. harmad – Mit szólnak ehhez odahaza? (1-1)
Ha lehet, még egy fokozattal magasabb sebességre kapcsolnak a vendégek, ám idegesek. Érthetően: itt egy általuk még soha nem hallott magyar csapat, s húsz perc után ikszre állnak velük.
Mit szólnak ehhez odahaza…?
Pörögnek, de ők is tudnak hibázni – nemcsak a helyzeteknél, hanem a védekezésben is. A német játékvezető kiállításokkal sújtja őket, így kissé fellélegezhet Hetényi. Rá is fér, mert a játékrész első perceiben ismét megtornáztatják. Odaát most Vaszilij Kosecskin villog, különösen, amikor egy elképesztő Palkovics-szóló végén a magyar csatár egy az egyben áll vele szemben. A lövés jó, de kitornázza, persze, hogy kitornázza az orosz. Aztán a Cortina-csapat ismét kap egy kiállítást, s ezt már könyörtelenül kihasználják a vendégek.
Mégpedig ahogy kell: nem cifrázzák. Alekszej Jemelinnek készítik elő lövésre a figurát, a kapu előtti tolongás miatt semmit sem látó Hetényiről persze kijön a korong, amelyet Alekszandr Bumagin a hálóba emel. Érezhetően megnyugodnak az oroszok, de a Volán sem zuhan össze. Igazi csapatmunkát produkál, amelyből mindenki kiveszi a részét Hetényivel kezdve, a fantasztikus elánnal küzdő Sillén át Ocskay Gáborig, aki… Ezt nehéz szavakba önteni… A harmad vége előtt nem sokkal, a Sillétől kapott korongot – kettős emberelőnyben – olyan elképesztő arcátlansággal lövi "nullszögből" az orosz kapuba, hogy erről még sokáig beszélnek majd.
Szemtől szemben: Milos Palovcik - Andrej Krucsinyin
Már az is fantasztikus volt, ahogy Ocskay Gábor a torna első napján a svájciak ellen kettős emberelőnyben kiszolgálta Gröschl Tamást, ám amit a szombati mérkőzés második játékrészében művel… Nos, azt tényleg csak az igazi klasszisok tudják. Még a sok nagy csatát megélő Vaszilij Kosecskin sem számított arra, hogy egy szemtelen magyar hokis onnan megpróbál gólt lőni neki. De, mi tudjuk, hogy a Volán-szurkolók egyik kedvence ilyesmire is képes, s most már persze Kosecskin is tisztában van ezzel, akinek, ha legközelebb roszszul álmodik, talán éppen ez jár majd a fejében. És persze arról se feledkezzünk meg, hogy Ocskay emellett rendkívül sokat dolgozik, óriási szerepe van abban, hogy a folytatásban még bármi lehet. ---- 3. harmad – Mesélhetnek az unokáknak (1-2)
Egyszerűen nem tudnak döntő fölénybe kerülni a Lada játékosai. Legalábbis azonos létszámnál. Az emberelőnyt – már megint – viszont azonmód kihasználják, s úgy örülnek neki, mintha ezzel a góllal éppen világbajnokságot nyertek volna. A német játékvezető kiküld egy oroszt, Holéczy Roger pedig olyan álompasszal hozza kihagyhatatlan helyzetbe Gröschl Tamást, hogy az elképesztő: a hosszú saroknál álló Gröschlnek csak jó helyen kell tartania az ütőjét. És ő jó helyen tartja…
Aztán a másik oldalon menetrend szerint jön a következő kétperces büntetés, Krucsinyin távoli lövése pedig valahogy elmegy az összes jégen lévő hokis mellett, alatt, fölött – sajnos Hetényi is köztük van. Ha az előbb vb-arany szintű ünneplést csaptak az oroszok, akkor ez a boldogság felér egy megnyert olimpiával. Krucsinyin a botjával többször is a levegőbe csap, s miközben a német játékvezető a fejére öntött sört tisztogatja (ejnye, szurkolók…), a többi Lada-játékos már a gólszerző nyakában lógna.
Egyre közelebb a meccs vége, az orosz bajnokság tavalyi ezüstérmese pedig az eredményre vigyáz. Mígnem elérkezik a nagy lehetőség pillanata: az 57. percben – 33 másodpercig – kettős emberelőnybe kerül a Volán. Ocskay bombáz, majd Buril, de semmi. A Lada győzelme végül is papírforma, ám a látottak alapján a magunk részéről a Volánnak is megszavazunk két pontot.
A szombati produkció ennyit mindenképpen megér…
Szemtől szemben: Milos Palovcik - Andrej Krucsinyin
Túlzás nélkül állítható, hogy az Alba Volán fiatal kapusa szenzációs napot fog ki. Parádézik, azt is védi, amit a fizika törvényei szerint már nem is lehet. Pedig jócskán kap lövést, annál is inkább, mert a harmadik harmadban az oroszok mindenképpen a maguk javára akarják fordítani a meccset. A hiba nélküli produkciót még Jevgenyij Bodrov találata sem rontja le, mert annak ellenére, hogy távoli lövésről van szó, a kapus semmit nem láthat a korongból. Tudta ezt a rutinos Bodrov is, aki a kék vonalról éppen azzal a szándékkal lőtt, hogy utána bármi megtörténhet. Nos, a gól nemcsak kettejük párharcát dönti el, hanem – mint később kiderült – a mérkőzést is. ---- Pat Cortina, a Volán edzője: – Büszke vagyok csapatomra! Nehéz ugyan elfogadni, hogy ezúttal is kikaptunk, mert hihetetlen módon odatettük magunkat, ám ennek ellenére elégedett vagyok. Mind a hét gól emberelőnyös szituációban született, bizony nehéz hozzászokni az ilyen típusú bíráskodáshoz.
Pjotr Vorobjov, a Lada Togliatti edzője: – Minden erőnket mozgósítanunk kellett, hogy győzzünk, bizony jól jött hozzá némi szerencse. Nagyszerű meccs volt, kollégám csapata kiválóan védekezett. Bízom benne, hogy a svájciak ellen is sikerrel járunk, de bevallom, drukkolok a Volánnak is.
Julius Supler, a HC Riga 2000 edzője: – A nyitó napon az első harmadban eldőlt minden. Nagyszerűen kezdett a Lada ellenünk, egyértelmű: a torna legjobb együttese. A mi célunk csupán az lehet, hogy megszerezzük a második helyet, ami nem lesz könnyű, hiszen a svájciak és a hazaiak is rendkívül jó csapatot alkotnak.
Ocskay Gábor: – Nem hittem volna, hogy ilyen közel kerülhetünk a pontszerzéshez, ráadásul bírtuk erővel is a mérkőzést. Ennek ellenére kicsit csalódott vagyok, hogy nem lett döntetlen a vége. Ezzel együtt erre a meccsre is sokáig büszkék leszünk.
Hetényi Zoltán: – Tizenhét évesen a Kontinentális Kupa döntőjében védhettem, hihetetlen élmény! Amikor megtudtam, hogy én állok majd a kapuban, mi tagadás, tele lett a nadrágom. Fantasztikus érzés volt, amikor a közönség a meccs után a nevemet skandálta.
Andrej Krucsinyin: – Meglepően kemény ellenállásba ütköztünk. Tudtuk, hogy a Volán jó csapat, de azért könnyebb meccsre számítottunk. A párharcot mi uraltuk, de emberelőnyből rendre egyenlített az ellenfél. Mindenesetre a kötelezőt hoztuk, vasárnap a kupáért játszhatunk.
