Kiscsapathoz igazolt, nagyon nagy tervekkel

– Álmosnak tűnik a hangja…
– Hétfő este tíz körül egyeztünk meg, akkor írtam alá a szerződést Budapesten és faxoltuk el, aztán kedd reggel, kilenc előtt tíz perccel már indult is a gépem Barcelonába, ahonnan még negyven perc volt az út autóval – mondta Báder Márton. – Január elsején kerestek meg, és másodikán már pont is került az ügy végére.

– Hogy festett a programja az első manresai napján?
– Megebédeltem és pihentem egy kicsit, egyelőre egy szállodában. Este pedig elvittek, hogy bemutassák a stábot, a csapat körül dolgozó embereket, aztán nyolctól az erőnléti edzővel csináltunk egy-két fizikai tesztet.

– Függ ettől bármi?
– Nem, a szerződésem garantált, de akkor lép érvénybe, ha az orvosi teszten átmegyek. Ez szerda reggel nyolckor esedékes, és mivel fizikailag semmi problémám nincs, nem lehet akadálya a további együttműködésnek.

– Sérülésveszély nemigen fenyegette a hosszú hónapok óta tartó kényszerpihenő alatt… Gondolom, megviselte, hogy ilyen sokáig nem volt csapata.
– Igen, de minden rosszban van valami jó: rám fért egy kicsit a szünet, mert az előző három szezon a válogatott programjaival együtt nagyon feszes volt. Nem így terveztem, de van egy szakmai szint, ami alá az ember nem adja. A spanyol bajnokságba nehéz bejutni, ez nekem most sikerült. Húsz meccsünk van még az alapszakaszból, plusz a rájátszás, remélem, ez idő alatt megalapozhatom itteni karrieremet.

– Lehet azt mondani, hogy az ACB-liga a kontinens legerősebb pontvadászata?
– Persze.

– Hogy tetszik a hely?
– Nagyon szép, az időjárásra és a körülményekre sem lehet panasz. Mindenki kedves hozzám, bár még nem sok emberrel találkoztam.

– Elmondták már, mit várnak öntől?
– Nem. Úgy néz ki, a centersort akarják frissíteni. Tény, hogy egy kicsit fel kell dobni a csapatot, mert az utolsó három hazai találkozóját szoros csatában és balszerencsés körülmények között veszítette el, tehát jót tenne a hangulatnak egy-két győzelem.

– A tabellán elfoglalt helyezésnek is, hiszen aligha azt tervezték a vezetők, hogy az együttes hátulról legyen harmadik, márpedig most az.
– Így van, bár elég sok, szám szerint négy rivális áll közvetlenül előttünk öt győzelemmel, azaz sűrű a mezőny. De először el kell mozdulnunk a hátsó régióból, és csak utána szabad komolyabb terveket szövögetni.

– Szövögetnek, vagy csak a bentmaradás a cél?
– Még nem beszéltem az edzővel. Nagy a harc a nyolcba jutásért, vagyis a rájátszásért, hogy mást ne mondjak, a címvédő Real Madrid sem tagja a tizennyolcas mezőny első felének. Mindenesetre az, hogy ilyen rövid idő alatt szerződtettek, jó érzéssel tölt el, mert azt jelenti, szükség van rám.

– Hol töltötte az utóbbi hónapokat a Cibonától való elválás után?
– A MAFC-cal edzettem, de kondizni és futni egyedül jártam.

– Nem esett vissza?
– Rosszabb játékos biztosan nem lettem, sőt fizikailag fejlődtem, ez nyilvánvaló, mert nem kellett a mérkőzésekre kihegyeznem magam, tehát bátran tudtam készülni, és rám is fért egy-két kiló. Pszichésen pedig nekem kell megoldanom a feladatot.

– Hogy áll a meccshiánnyal?
– Persze hiányoznak a mérkőzések… Hogy van-e meccshiányom, az majd elválik.

– Nem kell majd túl sokat játszania, hiszen a nemzetközi porondon nincs érdekelve a Ricoh Manresa. Ez nem baj, nem visszalépés?
– A hátralévő öt hónap elég rövid idő. Tavaly éreztem, hogy már nehéz volt szerdáról szombatra vagy szombatról szerdára mindig formába lendülni… Itt most csak szombatról szombatra kell, amire, úgy gondolom, sokkal jobban fel tudja készíteni magát az ember, de visszavágyom a nemzetközi porondra. ---- A ---- B