A felkészülést négy csapat kezdi új edzővel: Pápán Gálhidi György, Győrött Csank János, a Vasasnál Pintér Attila, a ZTE-nél Szentes Lázár dolgozik. A tervekről Csank Jánost és Pintér Attilát faggattuk, legközelebb Gálhidi György és Szentes Lázár válaszol.
– Vágja már a centit? – Ha nem is vágom, egyre többször jut eszembe, hogy szerdán tizennégy órakor edzést kell tartanom – felelte a győri debütálására készülő Csank János. – Örülök, hogy a januárom most is úgy kezdődik, ahogy az elmúlt évtizedben oly sokszor: a téli felkészüléssel. Azt nem mondom, hogy izgulok, mert az túlzás volna, ugyanakkor nem tagadom: az újrakezdés miatt a szokottnál nagyobb bennem a várakozás.
– Az öltözőben aligha kell bemutatni a játékosokat, hiszen az őszi szezon utolsó négy fordulóját abban a tudatban kísérhette figyelemmel, hogy januártól ön felel az ETO-ért. – Ismerem a csapatot, ez igaz, de számomra a mezőny többi tagja sem ismeretlen.
– Ha ismeri az új együttesét, bizonyára azt is tudja, milyen változásokra van szükség az előrelépés érdekében. – Ezt a témát még korai bocolgatni. Hallottam ugyan, hogy lesz egy-két távozó, sőt Kenesei Krisztián már el is köszönt a társaitól, de nevekkel nem szolgálhatok. Nyilvánvaló, hogy igazolni is szeretnénk, ám az érkezőkkel kapcsolatban ugyanaz a helyzet, mint a búcsúzókkal: hogy kiket szeretnénk Győrbe csábítani, azt egyelőre felesleges lenne nyilvánosságra hozni. Ha egy hét múlva kérdeznek erről, biztosan okosabb leszek.
No ez az… Az izomsajdító felkészülés ideje alatt Csank Jánostól nehéz elvenni a labdát
Pluzsik Tamás
No ez az… Az izomsajdító felkészülés ideje alatt Csank Jánostól nehéz elvenni a labdát
– Gondolom, a felkészülési program hamarabb összeállt, mint a csapat. – Némi túlzással mondva a menetrend már rég kész, tudniillik a téli felkészülés nálam szinte mindig ugyanúgy telik. Habár az ETO-nál most valamelyest más a helyzet, mint eddig volt, hiszen a zöld-fehéreket menet közben veszem át. Korábban mindössze egyszer volt ilyesmire példa, amikor a Siófok edzője lettem télen. Szóval a gárdát még nem "érzem" úgy, ahogy azt szeretném, éppen ezért az első néhány nap arra is jó lesz, hogy testközelből felmérjem, ki mire képes. Alighanem még a második héten sem vetjük be magunkat teljesen, az még a "finomítás" időszaka lesz, de aztán beindulunk.
– Ha ezt elolvassák a téli álmukból felriadó labdarúgók… – Szerintem eddig is tisztában voltak vele, mi vár rájuk. Persze kár megijedni, nem csak futás lesz, ne féljenek, azért a labda is előkerül majd. Mégiscsak labdarúgókkal találkozom…
– Kívánt valamit az új esztendőre? – A csapattal kapcsolatban nem, de ezt most pótolom: kapjunk ki az utolsó fordulóban.
– Ha ezt elolvassák a szurkolók… – Úgy értem, akkor kaphatunk ki, ha addig az összes meccsünket megnyerjük. S erre már a drukkerek is rábólintanak, nem?
Az ETO-nál többé nem lesz gond az erőnléttel
Nem él a nevek bűvöletében, az átigazolási időszakban többnyire olyan labdarúgóval igyekszik megerősíteni a csapatát, akinek kimagasló fizikai mutatói vannak, és elég értelmes ahhoz, hogy befogadja az edző által vázolt taktikát.
Az őt kevésbé ismerők akár túlzottan fegyelmezett, merev embernek is tarthatják, ezzel szemben jó humora van, csak éppen az idegenek előtt nehezen oldódik fel… A játékosaival szemben megtartja a három lépés távolságot, valamennyiüket magázza.
Nagy hangsúlyt fektet a fizikális képzésre, csapatai éppen ezért nem küszködnek erőnléti problémákkal. Nem állítható, hogy minden gyakorlatot labdával végeztet, a futballisták olykor sprinternek vagy éppen középtávfutónak érezhetik magukat.
Különösen sokat gyakoroltatja a szögletbeíveléseket, a szabadrúgásokat, és bár az ellenfelek módszeresen felkészülnek ezek hatástalanítására, mégis gyakorta eredményes az általa irányított együttes.
A futball az élete, éppen ezért a lehetőség szerinti legtöbb meccset élőben nézi meg. Nem szégyell mástól tanulni, minden apróságot igyekszik saját csapatánál hasznosítani.
