Az esztendő utolsó, szilveszteri lapszámába illene valami mókásat, kacagtatót írni, hogy végtére csak a szépre emlékezzünk, ám a rám rótt feladat, a Fradi és László Csaba története esetében ez képtelenség.
Elő lehetne húzni ugyan a cilinderből valami szellemeset, mondjuk egy frappáns, kellőképpen kiszínezett tréfát a kulisszák mögül, az Üllői úti öltöző homályából, ahol történhet bármi a csapat körül, mégis mindennaposak – nincs rá jobb szó – a "szivatások", de az nem lenne hiteles. Mert, 2005. nem erről marad emlékezetes. Zöld-fehér volt, de nem vidám, nem kacagtató, nem eredményes.
Pedig alig egy évvel ezelőtt, 2004. december 16-án a Fradi még az UEFA-kupa csoportkörének utolsó meccsén vitézkedett. Aztán jött az új esztendő, a még szebb remények, most mégis a szenvedés, a nyögvenyelős játék, a széteső, szétszéledő csapat jut az emberek eszébe. Meg még valaki. Az edző. László Csaba. A sírós. Mondják, a sírás nem valami férfias dolog. Én pedig nem ismerek olyan férfit, aki ne sírt volna legalább egyszer életében.
Nem voltam még 17 éves, amikor a nagymamám temetésén potyogtak a könnyeim. Emlékszem, egyszer, amikor szóba került a halál, arra kérte a családot, hogy ha elköltözik innen, véletlenül se könnyezzük meg, mert ő azt szeretné, ha a temetésén és utána is mindenki mosolyogna, mert ő akkor boldog, ha senki sem szomorkodik a családban, az lenne az öröme, ha nevetve emlékeznénk rá. Hát mi szófogadónak bizonyultunk. Unokanővéremmel úgy röhögtünk a nagyi temetési szertartása előtt, alatta és utána, ahogy csak a gyerekek képesek. Álltunk a székelyudvarhelyi temető kis ravatalozója előtt, körülöttünk hömpölygő, fekete tömeg, és egyszercsak kirobbant belőlünk, feltartóztathatatlanul, görcsösen, zokogva. Próbáltunk úrrá lenni a helyzeten, de az ilyenkor lehetetlen. Lőhetett felénk szúrós tekintetű figyelmeztetést a rokonság, pisszeghettek rosszallóan nagybajuszos, idős székely emberek, mindhiába, képtelenség volt abbahagyni. Ráadásul a sírva nevetés ragadós. Ott álltunk mi, a nagyi négy gyermekének a gyermekei – sorban, mint az orgonasípok, a ravatalozó előtt fogadtuk a részvétet, és szép lassan a másik hét unokatestvérünk is elkezdett nevetni. Majd jött édesanyám, hogy rendet tegyen, ám fájdalomtól meggyötört arcát nemhogy feddő tekintet nem hagyta el, ő is inkább mosolyra váltott. Nem mertünk egymás szemébe nézni, mert akkor végképp elszabadult, hangosan feltört volna a röhögő görcs. Csak feszesen, a földet bámulva rázkódtunk csöndesen, törölgettük a könnyeinket, próbáltunk viselkedni. Senki sem tudta, min nevetünk. Ma már én sem. Csak azt tudom, hogy a nagyi már nem volt köztünk, mégis ott volt valahol. Alighanem ő nevettetett meg bennünket. Azért sírtunk nevetve.
Azóta is sírtam már jó néhányszor. Győzelem és kudarc után, örömömben, bánatomban, sokszor, sokféleképpen. Mert könynyet hullatni bármiért és bármikor lehet. A sírásra ugyanis nincsenek szabályok. Jön egy pillanat, amikor a felnőtt gyermek lesz újra, megfeledkezik külvilágról, kiengedi a benne rejlő ösztönös féket, elfeledi a "mit szólnak hozzá"-t. A sírás érzelemkitörés. A sport meg másról sem szól, csak az érzelmekről. László Csaba. A sírós. Sokan állították, az április 9-én, a Kaposvár ellen a 92. percben döntetlenre mentett mérkőzés után: a sírás csak színjáték volt. Mesterkélt könnyek, egy mesterségesen kiprovokált helyzetben. Én pedig nem láttam mást, csak egy vesztes embert, akit bedarált a közeg, akinek elrontották a játékát, aki kiengedte a féket, aki tehetetlen kisgyermekké vált, akiből feltörtek az érzelmek, és egyszerűen – sírva fakadt…
Szavazás
---- "Gusztustalan az egész. Az, amivel eredetileg vádoltak minket, megdőlt, így keresni kellett egy másik okot" Annus Adrián, az olimpiai bajnoki címétől a lausanne-i Sportdöntőbíróságon végérvényesen megfosztott kalapácsvető keserű szavai.
"Sokkal jobb – és II. János Pál életművével összecsengőbb – lett volna, ha a csapatok pályára lépnek, és a mérkőzéseken egyszer végre valamennyien, játékosok, edzők, szurkolók úgy viselkedtünk volna, hogy méltóak legyünk a pápa emlékéhez" Zdenek Zeman, a Lecce cseh edzőjének véleménye a szentatya halála miatt elmaradó olasz bajnoki fordulóról.
"Ez a teljesítményünk pontosan annyit ér, amennyi pénzt kapnak érte a játékosok – egy forintot sem" Urbán Flórián REAC-edző kifakadása a szegedi 1–1 után.
"Sajnálom, hogy így alakult ez az összecsapás, mert az utóbbi évek legbékésebb Ikarus–Duna párharcát láthatták a nézők…" Kovács Gábor, a Duna SK játékos-edzője az öt kiállítás miatt félbeszakadt Budapest-bajnoki focimeccsről.
"Furulyás, maradj!" az újpesti szurkolók ironikus kívánsága az FTC elnökének címezve.
"Azt hiszem, azért kaphattam meg a szerepet, mert fiatal vagyok, bunkó és kanadai" Jesse Palmer, a New York Giants amerikaifutball-csapatának tagja arról, hogy az amerikai ABC csatornán miért ő lett a Nagy Ő.
"Vasárnap a Vasas ellen földrengést akarok látni, cunamit, vulkánkitörést!" László Csaba Fradi-edző intelme a a gyengélkedő zöld-fehér játékosoknak ---- Hírek...
1. A lausanne-i Sportdöntőbíróság kimondta az utolsó szót: érvényben hagyta két athéni versenyzőnk, Annus Adrián és Fazekas Róbert kizárását. 2. II. János Pál pápa halála miatt törlik a hétvége összes olaszországi sporteseményét. l Tóth Krisztina az orosz Alekszej Szmirnov oldalán vegyes párosban bronzérmes az aarhusi asztalitenisz Eb-n. 3. A Bátorfi Csilla, Tóth Krisztina kettős ezüstérmes az Európa-bajnokságon. l A Győré a női kézilabda Magyar Kupa. 5. A nyártól a volt kapitány, Mocsai Lajos áll a Vasas női kézilabdacsapata élére. 6. Idehaza is két évre tiltják el az Annus, Fazekas duót. 10. A Pécs nyeri meg a női kosárlabda Magyar Kupát. 12–13. A Liverpool, a Chelsea, a PSV és a Milan jut be a négy közé a BL-ben – az Inter–Milan negyeddöntő viszszavágója nézőtéri rendbontás miatt félbeszakad. 13. Aubéli Ottó bronzérmes a várnai birkózó Eb-n. 14. Gergely Károly a Honvéd új vezetőedzője. 17. Cornexi–Győr magyar házi döntő lesz a női kézilabda EHF-kupában. 19. A tragikusan fiatalon elhunyt Kulcsár Anita a 2004-es esztendő legjobb női kézilabdázója. l A kerékpáros Lance Armstrong bejelenti: a Tour de France után visszavonul. 20. A férfi vízilabda Euroligában négy közé jut a Domino-BHSE. 22. Miután kikap a britektől, nem jut fel az elitcsoportba a debreceni divízió 1–es vb-ről a magyar jégkorong-válogatott. 24. Alonso Imolában már az idei harmadik F1-es nagydíját nyeri meg. l A pécsi női kosarasok negyedikek az Euroligában. 30. A paksi Atomerőműé a férfi kosárlabda Magyar Kupa.
...és álhírek
Véget ér az asztalitenisz Európa-bajnokság. Férfi egyesben a francia Hu Hu-ha, párosban a svéd Björn Vej-li, Jörg Hszie- csang, női egyesben a német Haj De-jo, párosban az osztrák Szem Szo-nájt, Kur Va, míg vegyes párosban a Se Ho-va, Teng Leng fehérorosz, spanyol kettős diadalmaskodott.
A Magyar Kézilabda-szövetség versenybírósága első fokon megsemmisíti az MKB-Veszprém–Pick-Szeged férfibajnoki mérkőzés eredményét, mivel a rangadó második félidejében mindkét oldalon legalább három és fél percig három-három magyar játékos volt a pályán.
"Alighanem a célegyenesben vagyunk" – jelenti be korántsem rendkívüli sajtótájékoztatóján Furulyás János, a Ferencváros elnöke, jelezve, nemsokára megállapodnak a befektetőkkel. Kiszivárgott információk szerint egy perui konzervgyáros és egy mongol marhapásztor alkotta konzorcium ajánlata igen kecsegtetőnek tűnik. "Utóbbi apportként a pálya gyepszőnyegének karbantartásához szükséges állatállományt is a klub rendelkezésére tudja bocsátani" – tudatta az MTV Híradójában Furulyás, aki elmondta, "az új befektető nem csupán a csapat felé fennálló tartozásokat rendezi", de újra tudja meszelni a klubházat, valamint a kezdőkör vonalát is.