Tizenöt éves európai vendégszereplés után Giovane Elber úgy döntött, elfogadja a Cruzeiro ajánlatát, és hazatér Brazíliába. A német Bundesliga történetének legeredményesebb idegenlégiósa fordít alighanem örökre hátat az öreg kontinensnek.
Imago
Giovane Elbernek 15 éven keresztül szólt a vastaps az öreg kontinensen
Imago
Giovane Elbernek 15 éven keresztül szólt a vastaps az öreg kontinensen
Talán még nem is száradt meg a tinta a szerződésen, amikor néhány "jóakaró" máris azon tanakodott: levezetni megy haza Giovane Elber, esetleg még egyszer, utoljára megpróbál nagyot alkotni a futball színpadán. Elvégre a brazil már elmúlt 33 éves, ráadásul az elmúlt egy-másfél évben tulajdonképpen semmit sem tett le az asztalra. Az első lyoni szezonja még elment (27 mérkőzés, 10 gól a Ligue 1-ben), a másodikban viszont már ő ment el, méghozzá három bajnoki, illetve egy találat után. Nem jött ki a francia egyeduralkodó vezérkarával (többek között engedély nélkül műttette meg a bokáját, illetve nyújtotta meg a hazai szabadságát), így aztán mindkét fél úgy gondolta, jobb, ha békében, de elválnak útjaik.
A Mönchengladbach még januárban mentőövet dobott a támadónak, januárban az akkori mester, Dick Advocaat keresztülvitte a szerződtetését, de a csapat nem sokat nyert vele. Elber nagyon nehezen épült fel a térdsérüléséből, a Bökelbergbe érkezése után – szerződésbontásáig – összesen négy mecscsen jutott szóhoz, ötven perc erejéig. És már biztos, hogy egyik szám sem növekszik, hiszen december 3-án közös megegyezéssel szerződést bontottak a felek. Elber ezúttal "csak" az új vezetőedzővel, Horst Köppellel különbözött össze, méghozzá a túl kevés játéklehetőség miatt. "Köppelnek személyes gondjai vannak velem, és úgy tűnik, nem szerepelek a terveiben. Ő amatőr" – bírálta a mestert a dél-amerikai, akit előbb pénzbírsággal sújtottak, majd éreztették vele, létszámon felülinek tartják…
Giovane Elber
Született: 1972. július 23., Londrina Állampolgársága: brazil Magassága/testsúlya: 180 cm/80 kg Posztja: csatár Válogatott mérkőzései/góljai száma: 15/7 Klubjai: Londrina (–1990), Milan (1991), Grasshoppers (1991–94), VfB Stuttgart (1993–97), Bayern München (1997–2003), Lyon (2003–2004), Mönchengladbach (2005), Cruzeiro (2006–) Legnagyobb sikerei: Arany-kupa-bronzérmes (1998), BL-győztes (2001), Világkupa-győztes (2001), 4x német bajnok (1999, 2000, 2001, 2003), francia bajnok (2004), 4x Német Kupa-győztes (1997, 1998, 2000, 2003), 4x Német Ligakupa-győztes (1997, 1998, 1999, 2000), német gólkirály (2003)
Ugyanakkor azt sem árt leszögezni, hogy Elberre aligha a 'gladbachi karrierje miatt emlékeznek majd Németországban, hiszen korábban majdnem egy évtizeden keresztül villogott a Bundesligában. Holott eredetileg a Serie A-ba szánta őt a sors, hiszen a kilencvenes évek elején a Milan foglalta le a játékjogát, igaz, rutinszerzés céljából azonnal kölcsönadta a svájci Grasshoppersnek. A helvéteknél megerősödött, a Milannak azonban így sem kellett (a piros-feketék akkoriban élték egyik nagy korszakukat, a fiatal brazilnak többek között Marco van Bastennel, Daniele Massaróval, Jean-Pierre Papinnel és Dejan Szavicseviccsel kellett volna megküzdenie a csapattagságért), a VfB Stuttgart viszont lecsapott rá, és ezzel megkezdődött a sikertörténete.
A "sváboknál" Krasszimir Balakovval és Fredi Bobiccsal legendás triót alkotott, a "mágikus háromszöget" még ma is ellágyulva emlegetik a Neckar partján (pláne a mostani, Trapattoni-féle gólaszályos időkben…), az időszak többek között kupagyőzelemmel gazdagította eredménylajstromát (a Cottbus elleni fináléban ő szerezte csapata mindkét gólját), majd elfogadta a Bayern München ajánlatát – és kiteljesedett. A hat teljes müncheni szezonjában folyamatosan növelte góljai számát (11, 13, 14, 15, 17, 21), az utolsó igazi nekifutására még a gólkirályi címet is elhódította, ami az első egyéni titulusa volt Németországban! Csapatban addigra már túljutott a tucaton…
Mint kiderült, tulajdonképpen ez volt a búcsúja, hiszen a következő idényben már csak négyszer öltötte magára a Bayern mezét, majd – nem utolsósorban az utódának megvett Roy Makaay érkezése miatt – rábólintott a Lyon ajánlatára.
Azzal kezdődött meg a vesszőfutása, ami, legalábbis reményei szerint, mostani hazatérésével végre befejeződik. "Nehezen találok szavakat, mennyire szerencsésnek érzem magam – mondta a Cruzeiro újdonsült csatára. – Mindent hátrahagyok, és a nulláról kezdek, méghozzá szülőföldemen, Brazíliában. Amikor láttam, hogy Romário majdnem negyvenévesen gólkirály lett, még inkább motivált, hogy ebben a ligában futballozhassak." Jellemző az eltökéltségére, hogy a hazatérése utáni első – jótékonysági – mérkőzésén máris megkezdte a gólgyártást.
Hosszú ideig Stéphane Chapuisat uralta a Bundesliga-légiósok góllövőversenyét, a Borussia Dortmund hajdani remek svájci támadója 106 találatig jutott, és ezzel 2002. március 23-ig a legeredményesebb külföldinek vallhatta magát a német élvonalban. Akkor azonban Giovane Elber az 1. FC Köln ellen lábbal, majd fejjel is beköszönt, és ezzel letaszította az élről a helvétet. A brazil végül 259 meccsen 133 találatig jutott a Bundesligában, és ezzel jelenleg nem csupán a légiósok, hanem az aktív német játékosok versengésében is az élen áll.