Néha a labda kiszakítja a hálót…

Sokan úgy vannak vele, mindegy, milyen körülmények között esik, mindegy, hogy szétszakítja-e a hálót vagy csak éppen bepottyan a kapuba, a lényeg, hogy gól legyen! Örök igazság: a legfontosabb, hogy a mérkőzés végéig eggyel több gólt lőjünk, mint az ellenfél – akár csak egy apró, pici góllal többet –, akkor már nagy baj nem lehet. Annál jobb érzés ugyanis aligha létezik futballista számra, mint győztesként az öltözőbe vonulni (az utóbbi hónapok zűrjei miatt zárójelben meg kell jegyeznünk: persze csak annak, aki nem fogadott saját csapata vereségére).

No de még mielőtt túlságosan elkanyarodnánk a témánktól, nézzük, melyik volt az öt legszebb gól az ősszel, milyen látványos és bombagóloknak tapsolhattak a magyar stadionokban az elmúlt öt hónapban. Kezdjük időrendben az elsővel, amelyikre nem is kellett sokáig várni, az első igazán látványos gól ugyanis máris az első fordulóban tapsra késztette a szurkolókat. Fellapozva a július 31-i Nemzeti Sportot, nyomban kiderül, hogy a Debrecen–Zalaegerszeg mérkőzés ötödik percében nem mindennapi találattal debütált a Loki új szerzeménye, Ibrahim Sidibe.

"...a ZTE-térfél közepéről, jobbról Bernáth ívelt középre, és Sidibe 14 méterről, fantasztikus mozdulattal csúsztatott a jobb felső sarok felé: Varga Zoltán nyújtózkodott, de hiába ért a labdába, az a léc alsó lapjáról a gólvonal mögé vágódott."

Különmunka a pályamunkásoknak

Hurrá! Jól kezdődött tehát a bajnokság a Debrecen számára, a fekete bőrű, langaléta srác pedig akkora mosollyal fogadta társai gratulációját, hogy hófehér fogsorával talán még az ellenfelet is elvakította. A ZTE végül pont nélkül volt kénytelen távozni az Oláh Gábor utcai stadionból. Ritka szép góllal nyitottak tehát labdarúgóink, 14 méterről ugyanis nem sokan fejelnek olyan erővel kapura, mint Ibrahim Sidibe tette: kapu elé csavarodó labda, törzs hátra, izmok megfeszítve, erőteljes bólintás, a labda pedig védhetetlenül vágódik a jobb felsőbe.

Hogy felcsigázzuk az érdeklődést, annyit elárulhatunk, hogy az öt legszebb találat közül ez csupán az utolsó helyre futott be.

Negyedik forduló – és a negyedik legszebb gól, ez viszont már az igazi bombagólok kategóriájába tartozik. Kaposvár–Sopron bajnoki, az 54. perc. Idézet a Nemzeti Sport tudósításából:

"Ilyet is ritkán látni magyar pályán: Máté Péter Balogh János kapujától 20 méterre, a balösszekötő helyéről lövésre szánta el magát, és a jobbal, teli rüszttel megküldött labda a bal felső sarokban kötött ki. Bombagól volt!"

Érdemes megjegyezni, hogy Máté Péter magyar mezőnyben szinte ügyeletes bombagólszerzőnek számít, az elmúlt években többször is úgy lőtt a kapuba, hogy a pályamunkások nem győzték utána összefoltozni a hálót. Az elmúlt bajnokságban például a pécsieknek 22 méterről lőtt találata után szorult a labda a háló és a hálótartó vas közé. A kaposvári szurkolók tehát e téren igencsak el vannak kényeztetve.

Az ellenfél szurkolói is elismerően bólintottak

A pécsieknek az idén is kijutott a jóból, a szeptember 24-ei Vasas– Pécs összecsapás 32. percében ugyanis:

"...a kezdőkörből Salamon paszszolt a jobbösszekötő helyén álló Rósához, aki befelé indult, elvitte a labdát három védő mellett, Gyánóhoz passzolt, ő tolt egyet a labdán, majd 18 méterről ballal úgy lőtt a jobb felső sarokba, hogy a labda a lécet és a kapufát is érintette."

Az ősz második legnagyobb gólját tehát Gyánó Szabolcs ragasztotta a jobb felsőbe, aki azon a szombat délutánon nem mellékesen még kettőt rámolt be a PMFC kapujába. Az azóta a válogatottnál is számításba vett játékos ekkor valószínűleg még nem sejthette, hogy ezen az őszön többet már nem örülhet győzelemnek, az angyalföldiek legutóbb ugyanis ezen a mérkőzésen szereztek három pontot, az azóta eltelt fordulókban egyszer sem sikerült győztesen elhagyniuk a pályát, így aztán a 14. fordulóban Egervári Sándor szedhette is a sátorfáját.

Nagy napra ébredtünk október 22-én: a honvédos Takács Zoltán ekkor jegyezte az őszi szezon (általunk) első helyre sorolt bombagólját. A 65. percben
"...Dancs gurított le szabadrúgást Takács Zoltánnak, aki a jobbösszekötő helyéről, 23 méterről ballal lőtt, a kifelé kanyarodó és lefelé csavarodó labda védhetetlenül vágódott a jobb felső sarokba."

A gól láttán mindenki hólyagosra tapsolta a tenyerét a lelátón (egyes szemtanúk szerint még a lilák táborában is elismerően csettintett néhány fanatikus), Takács Zoltán pedig örülhetett, hiszen saját bevallása szerint korábban talán még edzésen sem lőtt ekkora gólt.

"Pontosan nem emlékszem, hogy edzésen találtam-e már valaha el így labdát – mesélte Takács Zoltán. – Arról nem is beszélve, hogy arra meg amúgy sem emlékezne már senki. Így viszont örökké emlékezetes marad számomra ez a gólom, és nem- csak azért, mert ezzel a találattal győztük le az Újpestet, hanem azért is, mert labdarúgó ilyen gólt ritkán lő pályafutása során. Utólag annyit azért mindenképpen bevallhatok, hogy ha nem a Bozsik-stadionban játszunk, és nem csúszik a talaj, valószínűleg sosem találom el így a labdát, ugyanis éppen úgy pattant meg, hogy külsővel rúghattam meg, és a cunder ki is jött belőle rendesen."

A rosszabbik lábbal lőtt nagy gól

A végére is maradt nem mindennapi gól, főleg ha figyelembe vesszük, hogy szerzője alapjában véve jobblábas: a 13. fordulóban Sitku Illés ugyanis ballal könyörtelenül csavart a győri kapu jobb felső sarkába.

"A jobb oldalon Simek vezetett gyors támadást, Bozsicshoz gurított, aki felismerte, hogy Sitkut az őrzői szabadon hagyták, megjátszotta társát, a csatár pedig a jobbösszekötő helyéről, 15 méterről, ballal, kapásból remekül csavart a jobb felső sarokba."

Sitku Illésnek ezzel a lövésével sikerült felkapaszkodnia a dobogóra. A végére pedig annyit azért megállapíthatunk: ami a bombagólokat illeti, soha ennél rosszabb őszt. ----
A kispesti Takács Zoltán (balra) önfeledten ünnepli azt a gólt, amellyel a Honvéd legyőzte a későbbiekben egészen az őszi első helyig menetelő Újpestet. Persze ekkor még nem gondolhatta, hogy – amolyan ráadásként – a Nemzeti Sport bombagólok listáján ez a találat lesz az őszi legszebb. Persze aki látta, az nem csodálkozik e találat előkelő helyezésén


Ha Gyánó Szabolcs felé közeledik a labda, az ellenfelek kapusainak nagyon kell figyelniük . Ha mégsem ezt teszik, hát úgy járnak, mint a pécsiek, akik talán maguk is megtapsolták a Vasas csatárának bombáját, amely után a labda a jobb felső sarokban, a gól pedig a Nemzeti Sport listáján az ezüstérmes pozícióban kötött ki


A székesfehérvári Sitku Illés már az eredményjelzőt mutatja: nézzétek, mindjárt ott lesz a nevem. Való igaz, a győriek elleni összecsapáson olyan gólt lőtt, amire bizonyára sokáig emlékszik majd, s nemcsak azért, mert kilőtte a jobb felső sarkot, hanem mert mindezt a roszszabbik, azaz a bal lábával tette. Ezzel sikerült is felkapaszkodnia a bombagólok képzeletbeli dobogójának harmadik fokára


Amellett, hogy Máté Péter (balra) a fejpárbajokat is vállalja, a bombagólok szerzéséből is kiveszi a részét. És ez nem túlzás, hiszen a kaposvári játékos az elmúlt években már többször is rojtosra lőtte a hálót, nem kis gondot okozva ezzel a pályamunkásoknak. Nos, ezúttal a Sopron bánta a kaposvári futballista lövőerejét, ám aki látta, biztosan nem bánja, hogy végül ez a találat a negyedik helyre futott be


Hiába őrizte a lehető legszorosabban Ibrahim Sidibét (jobbra) a zalaegerszegi Sebők Vilmos, a debreceniek szenegáli légiósa így is betalált a kapuba. Mégpedig nem is akárhogy, hiszen fejjel s körülbelül tizennégy méterről talált a hálóba, ami – valljuk be – nem mindennapos látvány. Nem csoda hát, ha szépségdíjas gólja listánkon befutott az ötödik helyre ---- Bizony nem egyszerű a kapusok sorsa, hiszen hiába védenek szinte végig hiba nélkül, elég egy apró megingás, máris bűnbakká válhatnak. Mert gondoljanak csak bele, hány olyan mérkőzést láttak már, amikor a bravúr bravúrra halmozó kapus egy ártatlannak látszó lövést vagy fejest elnéz, vagy éppen a labda mellé nyúl, s ezzel csapata elveszíti a találkozót. Ilyenkor aztán mindenki erről a pillanatról beszél, az azt megelőző védések pedig feledésbe merülnek.

A potya gólok, a "lepkék" a futball velejárói, így természetesen ez az ősz sem telt el ilyen találatok nélkül. Most ezek közül szemezgetünk.

A legnagyobb talán a tatabányai Turi Géza nevéhez fűződik: a Győr elleni összecsapáson ezzel az év potya gólja díjra pályázó találattal került hátrányba Sisa Tibor együttese.

"Vati Zoltán a kezdőkörből röviden gurított vissza, Priskin és a tatabányai kapus egyszerre érkezett, ám Turi nem találta el a labdát, így Priskin tizennyolc méterről jobbal az üres kapuba gurított" – olvashattuk a találkozó tudósításában.

Természetesen nem Turié volt az egyetlen baki, sőt a győri Szasa Sztevanovics és a kispesti Tóth Iván két mérkőzésen is döntő hibát követett el. A szerb légiós a második fordulóban a REAC elleni 2–2-es mérkőzésen előbb rossz – Török Sándor szempontjából persze a legjobb – helyre ütötte Németh Tamás beadását, majd Polonkai Attila piszkált bele Sallai Balázs lövésébe, amelyet a kapus szemmel igyekezett "védeni" – természetesen sikertelenül. Ezzel azonban nem ért véget az őszi hibasorozat, Sztevanovics a nyolcadik fordulóban ugyanis elnézte a kispesti Takács Zoltán távoli lövését, ez pedig az ETO vereségét okozta. Kollégája, Tóth Iván ezen a találkozón még örülhetett, később azonban átérezhette Sztevano-vics helyzetét. A korábban Pápán védő kapusnak a beadásokkal gyűlt meg a baja, hiszen előbb a tizedik fordulóban a Diósgyőr ellen feleslegesen mozdult ki Halgas Tibor beadására, így Horváth Ferenc könnyedén fejelhette be a győztes gólt, majd a következő, Vasas elleni, 2–2-es döntetlennel végződő mérkőzésen Gyánó Szabolcs és Bárányos Zsolt találatánál is beragadt. Emlékezetes volt még a Ferencváros–Pápa (3–3) mérkőzés, amelyen Müller Zsolt beadására Szűcs Lajos mellévetődött, így Róth Ferencnek nem jelentett nehézséget a kapuba találnia.

---- Szebb közelről, mint távolról

Détári Lajos pályafutása során számtalan nagy gólt szerzett, ő mégis egy olyanra emlékszik a legszívesebben, amely mára szinte teljesen elfelejtődött.

"Ha valaki harmincról teli rüszttel elvállalja, és a labda beakad a jobb felsőbe, az nagyon szép gól, ám egyúttal szerencsés is – mondta Détári Lajos. – Éppen ezért számomra sokkal inkább nagy gól vagy bombagól az, amikor valaki kicselez három embert, és utána a hálóba gurít. Ha jól emlékszem, 1985-ben volt a Honvédnak egy Tatabánya elleni mérkőzése, amelyen nyolc játékost fektettem el, és azt követően paszszoltam a kapuba. Nekem az volt az igazán felejthetetlen gól."

Persze akad azért még néhány olyan találat, amelyre Détári Lajos is szívesen emlékszik. Nem volt csúnya például a Német Kupa-döntőn az Eintracht Frankfurttal rúgott szabadrúgásgól, de még ezt is felülmúlta a válogatottban a lengyelek elleni találat, amikor szintén szabadrúgás után a bal felső sarok hálótartó vasán mandinerezett a labda.

"A szabadrúgásokat meg lehet tanulni, ehhez gyakorlat kell – folytatta az ötszörös világválogatott labdarúgó. – Én is minden edzés után Kispesten, Athénban vagy akár Bolognában kint maradtam a pályán, és szorgalmasan lőttem a szabadrúgásokat. Az például szintúgy nehezen felejthető emlék, hogy Anconában a csütörtöki edzésünkre mindig a szokottnál többen jöttek ki, mert tudták, hogy akkor gyakorlom a legintenzívebben a szabadrúgásokat. Kötötték a fogadásokat, hogy a tízből legalább nyolc bemegy-e…"

Döme a mai mezőnyben leginkább Lipcsei Pétertől és az MTK-s fiataloktól, Hrepka Ádámtól, Kanta Józseftől, Bori Gábortól reméli a szép cseleket és a váratlan megoldásokat. "Mint az imént is mondtam: születhet tíz felső sarkos gól, ha mondjuk Kanta József egymaga megbolondítja az ellenfél védelmét, aztán épphogy átpöccinti a labdát a gólvonalon, az nekem sokkal szebb." ---- Mészöly Géza (Újpest, vezetőedző): - Nehezen tudok választani, maradjunk anynyiban, hogy bár sok szép találat született az őszi idényben, nekem legjobban mégis Rajczi Péter góljai tetszettek.

Csertői Aurél (FC Fehérvár, vezetőedző): - Sitku Illésnek a Győr ellen szerzett ballábas gólja volt a kedvencem. Az pedig még tovább növeli a szememben ennek a gólnak az értékét, hogy a rosszabbik lábával lőtte.

Supka Attila (Debrecen, vezetőedző): - Szerencsére e tekintetben is jó idényt zártunk, az ősz során több szép gólt is lőttünk, éppen ezért nem tudok, de nem is akarok egyet kiemelni közülük.

Garami József (MTK Budapest, szakmai igazgató): - Természetesen a saját góljaink közül választok, és nem bombagólt, hanem egy szépen kijátszott akciót emelek ki: ez Balogh Béla Vasas elleni találata volt.

Pajkos János (Diósgyőr, vezetőedző): - Több Diósgyőr-gólt említhetnék, amelyek értelemszerűen rendkívül szépek számunkra, de nagyon tetszett Simek Péter találata is az Újpest ellen.

Aldo Dolcetti (Bp. Honvéd, vezetőedző): - A saját csapatom találatai közül válogatnék: Miro gólja a REAC ellen és az azt megelőző Takács Zoltán, Dobos Attila, Genito kombináció gyönyörű volt.

Sisa Tibor (Tatabánya, vezetőedző): - Ha magunk felé húzna a szívem, akkor Megyesi László Diósgyőr elleni gólját emelném ki, de nagyon szép volt a kispesti Takács Zoltán Újpest elleni találata is.

Reszeli Soós István (Győr, szakmai igazgató): - A Győr góljai természetesen nagyon tetszettek, igaz, sajnos nem volt sok belőlük. A legszebb szerintem a kispesti Takács Zoltán Újpest elleni gólja volt.

László Csaba (Ferencváros, volt vezetőedző): - Nem könnyű választani, talán Lipcsei Péternek az MTK és a Minszk elleni idegenbeli mérkőzésen szerzett találata volt az őszi idény két legszebb gólja.

Keszei Ferenc (Pécs, szakmai igazgató): - Kalina Tibornak a Pápa elleni mérkőzésen lőtt második góljára szavazok, amikor bevitte több ember közé a labdát, majd a felső sarokba lőtt.

Dajka László (Zalaegerszeg, volt vezetőedző): - Számomra a legemlékezetesebb a kispesti Takács Zoltán gólja volt az Újpest ellen, amikor ballal a hosszú felső sarokba lőtte a labdát.

Selymes Tibor (Sopron, megbízott edző): - Az idény mérkőzésein több szép gólt is láttam, nekem a legszebb mégis Horváth András átlövése volt, amit a Tatabánya elleni mérkőzésen szerzett.

Prukner László (Kaposvár, vezetőedző): - Tóth Norbertnek volt egy szép kapáslövése, nálunk pedig Máté Péter Sopron elleni gólja volt a legszebb, huszonöt méteres lövése után a labda ott maradt a vinkliben.

Egervári Sándor (Vasas, volt vezetőedző): - Gyánó Szabolcs Pécs elleni első gólja, amikor tizennyolc méterről ballal a kapufa és a léc találkozása alá, a jobb felső sarokba küldte a labdát.

Urbán Flórián (REAC, vezetőedző): - Számomra szebb egy tökéletesen végigvitt támadás, így a fehérvári találatot emelném ki, amikor remek kontra végén Simek Péter beadása után Sitku Illés talált a kapuba.

Szentes Lázár (Pápa, volt szakmai igazgató): - A Pápa góljaira szavaznék, bár sajnos ezeken a mérkőzéseken nem volt sok belőlük, kiemelni pedig most egyiket sem szeretném.