Nálunk igenis van futballreform!

Az elmúlt tíz-tizenöt évben öt szervezet munkálkodott a magyar labdarúgó-utánpótlás reformján: a Magyar Labdarúgó-szövetség, a Nemzeti Labdarúgó-akadémia, az Országos Iskolai Labdarúgó-szövetség, a Magyar Diáksportszövetség és a Góliát FC – csekély eredményességgel. Az MLSZ az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) ajánlására olyan program kidolgozását kezdte el az elmúlt két évben, amelyben egymásra épül az iskolai és az egyesületi labdarúgóképzés és -tehetséggondozás. A labdarúgó-szövetség törekvése hosszú idő után találkozott az állami sportvezetőség szándékával, így a Nemzeti Sporthivatal által felügyelt Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet vezetősége megállapodást kötött az MLSZ illetékeseivel: Baranya Istvánnal, az iskolai és Kereki Zoltánnal, az egyesületi program igazgatójával. Az MLSZ az állami sportvezetőség mellett nyitott a testnevelők felé is, és 2003-ban az Oktatási Minisztériumnál akkreditáltatta az MLSZ D- és az UEFA B-licences edzőképzést, amely 160 ezer pedagógus számára nyújt lehetőséget a szakirányú továbbképzésre. A létesítményhelyzet javítása érdekében az MLSZ az UEFA Grassroots-programja keretében műfüves kispályák építésére írt ki pályázatot.Nem feledkezett meg az MLSZ a Góliát FC értékeiről sem, ám az egyesület működése számos szakmai elvárást nélkülözött. A Góliát 24 százalékos országos lefedettségű, szervezőinek 20 százaléka nem rendelkezett futballmúlttal vagy szakirányú képesítéssel, és időszakos jelleggel mindössze nyolcezer olyan gyermeket foglalkoztatott, aki nem vett részt az OTP–Mol Bozsik-akadémia versenyrendszerében.A 2005-ben már mindvégig működő MLSZ–NUPI-program a lehető legtöbb gyermeket kívánja a futball szerelmesévé tenni a 880 ezer általános iskolás tanulóból, és lehetőséget óhajt nyújtani nekik arra, hogy előbb az ország 2300 általános iskolájában, majd 2200 labdarúgó-egyesületében sportoljanak. A törekvéseknek már a program idei próbája is megfelelt: minden megyéből legkevesebb 25-25 iskola állított ki három korcsoportban (U6–8, U9–10 és U11–12) csapatokat, amelyek hetente három edzésen és hétvégi tornákon vettek részt.

A programhoz gyermekenként négyezer forinttal járult hozzá a NUPI, míg az MLSZ 50 ezer forint értékű szakmai egységcsomagot juttatott el az iskolákhoz, amely szakkönyvet, oktatókazettát és sportszereket tartalmazott. Az idén először lehettek jelen iskolai labdarúgók az MLSZ zánkai utánpótlástáborában, ahol a diákolimpiák alapján részvételi jogot szerző játékosok a futballtorna mellett élettani és pszichológiai vizsgálatokon is részt vettek. Jövő januártól minden megyében megkezdik a tevékenységüket a pedagógusi és UEFA-végzettséggel egyaránt rendelkező iskolai labdarúgó-koordinátorok, akiket az MLSZ, a NUPI és a Magyar Diáksportszövetség közösen nevez ki.

Az MLSZ az elmúlt hét végén Tatán tartotta meg első iskolai labdarúgó-konferenciáját, amelyen elhangzott, hogy 2006-ban már 30-40 ezer gyermek csatlakozhat a valóban országossá váló iskolai programhoz, amelyre mint biztos alapra épülhet az egyesületi programot felölelő OTP–Mol Bozsik-akadémia. A NUPI az elmúlt két évben összesen 614 millió forintot, az OTP és a Mol pedig 550 millió forintot "fektetett be" a magyar (labdarúgó-)társadalom jövőjébe.