Felesleges a nagy kapkodás

– Azután, hogy Hamburgban kezdő volt, nem csalódott a duisburgi másodpercek miatt?
– Dehogyis – tiltakozott határozottan Szabics Imre. – Annak ellenére, hogy a helyi lapok is a kezdőcsapatba tettek, a vezetőedzőnk, Uwe Rapolder szólt nekem: fél év kihagyást követően sok lenne három nap alatt két bajnokit végig a pályán tölteni, nem érdemes hirtelen túl nagy terhelést kapni. Nézze, ha megkérdez az edző, nyilván azt mondtam volna, bírom én, ne kíméljen, de ezzel magamat csaptam volna be. Sok volt ez a kihagyás, valóban fáradtabb voltam, mint régebben egy-egy bajnoki után, szóval nem okozott problémát, hogy a kispadon ültem.

– Vasárnap a Werder Brement fogadják. Újra kezdő lesz?
– Remélem, de higgye el, nekem nem ez a legfontosabb. Amíg gyógyultam, amíg zajlott a rehabilitáció, amíg csigalassúsággal teltek el az őszi hónapok, úgy számoltam: ha a szünet előtt egy-két meccsen pályára léphetek, és a téli felkészülés elejére százszázalékos állapotba kerülök, akkor minden rendben van, és a tavasszal olyan erőbe és formába kerülhetek, amilyenbe szeretnék. Nos, nem akarom elkiabálni, de eddig jól alakulnak a dolgok, játszom, és egyáltalán nem érzem a sérülés nyomait.

– Miközben zajlanak az események a klub háza táján!
– Ne is mondja!

– Menjünk sorjában: először Hamburgban egy kölni drukker dobverővel fejbe dobta a hazaiak játékosát, Alexander Laast. Mi volt az eset visszhangja?
– A klub hivatalos álláspontja az, hogy mi, játékosok, erről ne beszéljünk, de ha belegondol, nekünk ehhez igazán nincs is közünk, nem sokat tehetünk róla. Még a pályán, közvetlenül a mérkőzés után több kölni játékos is elnézést kért a sráctól, aki ránk biztosan nem haragszik, a klubunk pedig fizetett hirdetésben kért bocsánatot Laastól és a Hamburgtól. Szerencsétlen eset volt.

– Kedden Duisburgban is szokatlan jelenetek kavartak vihart.
– Az oldalvonal közelében tartózkodott a játékostársam, Albert Streit, amikor a Duisburg edzője, Norbert Meier beszólt neki. Hogy mit, azt hadd ne idézzem, úgysem írhatja le az újságban… A szóváltás hevében összeérintették a homlokukat, amikor az edző fejelt egyet, majd eldobta magát. Óriási volt, ilyent még nem láttam!

– Időközben a tévéfelvételek alapján könyöklés miatt eltiltották klubtársát, a balhés védőnek elkönyvelt török Alpay Özalant.
– Erről sem szívesen beszélnék, maradjunk annyiban: miután a török–svájci vébéselejtezőt követő botrányban is főszerepet játszott, majd a meccs előtti héten volt az eset tárgyalásán, legalábbis butaság volt akkor arcon könyökölni az ellenfelet, amikor a labda nem is volt játékban. Ilyen tapasztalt játékos sejtheti, hogy amikor a meccset húsz kamera követi, ő is könnyen képbe kerülhet…

– Térjünk vissza a futballhoz: Werder, aztán Bielefeld – mit vár a két meccstől?
– Nyilván hat pont lenne az ideális, és szükségünk van a sikerélményre, meg a pontokra is, hogy nyugodtan készüljünk a tavaszra, és ha a mostaninál nagyobb lesz a nyugalom, valamint stabilabb védekezés mellett egységesebb csapatjátékot nyújtunk, nem lesznek kiesési gondjaink.