Mexikó? Kemény meccs lesz!

"Hétfőn Párizsban voltam az Aranylabda-díjátadáson, és rengeteg régi ismerőssel találkoztam. A beszélgetések alkalmával többször is szóba került a magyar válogatott, jólesett, hogy ennyien érdeklődtek a csapat iránt. Az elmúlt hétvégét azonban még otthon töltöttem, szombaton a Fehérvár–Győr összecsapást, míg vasárnap a debreceniek Üllői úti mérkőzését néztem meg. A vasárnapi rangadóról sajnos túl sok jót nem tudok mondani: a Ferencváros és a Debrecen meglehetősen gyenge színvonalú mérkőzést játszott, s a játékvezető alaposan belenyúlt a találkozó kimenetelébe.

A székesfehérváriakra érdemes odafigyelni

A szombati összecsapás azonban már annál több izgalommal szolgált, itt a játék ritmusa is megfelelő volt. Kíváncsi voltam Csertői Aurél csapatára, milyen játékkal rukkol elő az utóbbi időben gyengélkedő Győr ellen, és persze az is érdekelt, mitől olyan egységes. A mérkőzés után úgy álltam fel a székből, hogy a Fehérvár megérdemli a dicséretet és a figyelmet. Sok tehetséges futballista van a keretben, Simek Péter ezúttal is remekül játszott, Sitku Illés nemcsak két gólt lőtt, hanem a mezőnymunkából is kivette a részét, a középpályán Farkas Balázs rengeteget vállalt magára, és a fiatal Lattenstein Norbert neve is bekerült a noteszomba.

Regedei Csaba futballja roppant meggyőző volt

A Győrben is akadt egy-két jó teljesítmény. Kenesei Krisztián lőtt ugyan két gólt, de ha összehasonlítom az ő, valamint Sitku Illés szombati játékát, azt kell mondanom, hogy a fehérvári csatár hozzáállása nekem sokkal jobban tetszett. Sitku Illés akkor is rengeteget változtatta a helyét, amikor nem volt nála a labda, és ha kellett, csúszott-mászott a győzelem érdekében. A győriektől Regedei Csaba teljesítményét érdemes kiemelnem, aki már az utánpótlás-válogatottban is bizonyította, hogy jó futballista, és a szombati lelkes, megalkuvást nem ismerő játékával még inkább meggyőzött. Ő általában a védelem jobb oldalán kap szerepet, de már Fehérvárott is többször fellépett a középpályára, nem tartom elképzelhetetlennek, hogy a sérült Takács Ákos posztján, a védelem előtti szűrő pozícióban talán még hasznosabban tudna futballozni.

A tengerentúlon három mérkőzést játszhatunk

Nyakunkon a decemberi amerikai túra, ahová a légiósokat – egy-két kivételtől eltekintve – nem vihetem magammal. Rabóczki Balázs biztos, hogy velünk tart, ezúttal ő lesz a válogatott első számú hálóőre. Mellette még egy kapus kap helyet a keretben: az újpesti Vlaszák Géza, a debreceni Csernyánszki Norbert és a soproni Balogh János a kiszemeltem. Könnyen előfordulhat, hogy Amerikában egyébként nem két, hanem három mérkőzést vívunk. Ami már biztos, Mexikó ellen játsszuk az első meccset, és ezt az összecsapást nagyon várom. S hogy miért? Mert nehéz találkozónak ígérkezik! Mexikó a világ élmezőnyéhez tartozik, a játékosaink bizonyíthatják, hogy tudnak küzdeni. Úgy vélem, hogy mindig hasznosak az ilyen meccsek, a labdarúgók sok rutint szerezhetnek egy-egy ilyen öszszecsapáson."