Lélekerősítő csatavesztés

Vajon mit érzett, amikor edzője az első harmadban a kispadra ültette?

"Őszintén szólva nem lepődtem meg, csak keserű, roppant keserű voltam."

Vajon mit érzett, amikor edzője a második felvonásban újra jégre küldte?

"Noha behozhatatlan hátrányban voltunk, örültem, hogy újra lehetőséget kapok. Bizonyítani akartam!"

Ha röviden akarjuk összefoglalni a keddi, Alba Volán-FeVita– UTE hatpontos (Borsodi Liga, Interliga) rangadón Bernei Gergellyel történt nem mindennapi eseményeket, ez a két kérdés és a rájuk adott válasz elegendő lehet. Kissé kibontva: az újpestiek válogatottja átélt mindent, amit kapus átélhet vesztes meccsen – gyorsan kapott gólok, lecserélés, visszacsere, bravúrok. A megpróbáltatások után sincs azonban pihenő, nincs idő elmerülni a gondolatokban, hiszen a lila-fehérek szerda reggel már kemény edzéssel készültek a folytatásra.

"Bizony, szlovák edzőnk nem arról híres, hogy bőkezűen osztogatja a pihenőket – magyarázta a tréninget követően a mindig készséges Bernei Gergely. – A meccs után sokat töprengtem, miért alakult ilyen szerencsétlenül a találkozó, miért nem tudtam az első harmadban néhány bravúrral alapot adni a többieknek. Talán én is görcsös voltam, mint mindannyian a csapatból, a ránk rakott terhet sajnos nem tudtunk elviselni. Fiatal, rutintalan az együttesünk, ez most is bebizonyosodott. És valljuk be, a Volán egyelőre jobb nálunk: minden sora veszélyes, gyorsak, erősek, tapasztaltak a játékosai. Ugyanakkor nincs idő arra, hogy sokat rágódjunk a vereségen, hiszen pénteken a Ferencváros ellen újabb fontos csata vár ránk. "

Az "Ubi" becenévre hallgató hokis védelmében nem árt tisztázni: nem tehetett a gólokról, hiszen Vladimir Buril távoli lövésénél a kapuja előtt belepiszkáltak a korongba, Michal Stastny és Simon Csaba pedig egy az egyben vezette rá a pakkot. Ennek ellenére esetében már magas a mérce, a Skoda-kupán is láthattuk, válogatott szintű kapus, akitől bizony már-már kötelező jelleggel kérhetik számon a bravúrt. Ezzel persze ő is tisztában van: "A háromból minimum egyet, de inkább kettőt meg kellett volna fognom, és biztosan másképpen alakul a mérkőzés. Ám a kapussors már csak ilyen."

Miután társa, Sájevics András sem járt több sikerrel (bezzeg a túloldalon Budai Krisztián 21 lövésből 19-et hatástalanított!), Eduard Giblak a második harmad elején visszaküldte Berneit, ami kívülről nézve kockázatos megoldásnak tűnt. Ám az UTE hálóőre attól kezdve a kapujára érkező 15 lövés mindegyikét hárította: néhányat bravúrral.

"Az új lehetőség felvillanyozott, mindenképpen ki akartam javítani a hibámat. Számomra akkor új meccs kezdődött. A lelkemnek jót is tett, hogy nem kaptam több gólt. A vereség persze bánt, ám túllépek rajta, hiszen messze még az idény vége" – zárta mondandóját a kapus, akit Michal Stastny gólja küldött a 18. percben padlóra.

A fehérváriak próbajátékon lévő légiósa harmadik meccsén is jelezte, érdemes őt az évad végéig foglalkoztatni. Az Olaszországban, Ausztriában és a tengerentúlon is megforduló csatárt gyorsan befogadták a társai, ami nem csoda: nemcsak a játéka, hanem szerénysége is példaértékű.

"Boldog vagyok, hiszen jó csapatba kerültem – mondta Michal Stastny. – Őszintén szólva meglepett a magyar színvonal, sokkal jobb annál, mint vártam. Csibi Józseffel és Milos Palovcikkal jól megértem magam, remek hokisok, s a többiekről is csak jót mondhatok. A mérkőzéshiány még meglátszik rajtam, igyekszem, hogy minél előbb formába lendüljek."