Ebből még bármi lehet

A magyar labdarúgók talán már el is felejtették, milyen érzés az, amikor egy ország kíséri figyelemmel a szereplésüket, ám péntek este az utánpótlás-válogatott tagjai megtapasztalhatták: a szurkoló szereti azt a csapatot, amelyiket lehet szeretni. Hogy a nagy találkozás létrejöhessen, ahhoz kellett, hogy a fiatalok a selejtezősorozat során a papírformát felborítva, az erőviszonyokkal nem törődve Horvátország mögött a második helyen végezzenek a csoportjukban, s ezzel Európa legjobb 16 együttese közé kerüljenek. De mivel az Európa-bajnoki döntőben csak nyolc együttes vehet részt, egy párharc még várt a fiatalokra, a sorsolás szeszélye folytán éppen a címvédő Olaszország ellen.

Péntek este aztán 18 ezer szurkoló a saját szemével láthatta, Róth Antal gárdája megint csak nem törődött az erőviszonyokkal, és 90 percig képes volt eltüntetni azt a különbséget, amely a két ország futballkultúrája között jelenleg kétségkívül megvan. Jó érzés kijelenteni: a világbajnok Claudio Gentile által edzett olasz csapat egyetlen valamirevaló lehetőség kialakítására sem volt képes a magyar válogatott ellen, és bár a döntetlen kétségkívül a rivális helyzetét erősíti, joggal lehet bízni abban, hogy a keddi, olaszországi visszavágó is tartogat kellemes meglepetéseket.

– Azok a szurkolók, akik péntek este ott voltak a Ferencváros stadionjában, kilencven percen keresztül küzdő magyar csapatot láthattak. Az edzőjének szolgált-e bármiféle tekintetben meglepetéssel az olaszok elleni találkozó?
– Meglepetés nem ért, az olasz csapattól azt a futballt kaptam, amit vártam – felelte Róth Antal. – Többnyire nekünk is sikerült megvalósítanunk azt, amit elterveztünk, felvettük a versenyt az olaszokkal. Ezen a mérkőzésen is bebizonyosodott, egy-egy ilyen kiélezett meccset csak apró nüanszok döntenek el.

– A hazai döntetlent követően miként látja a párharc esélyeit?
– Szerencsésebb lett volna, ha sikerül előnyt szereznünk a visszavágóra, a döntetlen kétségtelenül az ellenfél esélyeit növeli. Ugyanakkor tudjuk, milyen eredmény kell a továbbjutáshoz, és ezután is az a célunk, hogy rácáfoljunk a papírformára. Roppant nehéz dolgunk lesz kedd este Fermóban, de bízom a játékosaimban.

– Az első félidő után mit mondott az öltözőben?
– Ugyanazt, amit a mérkőzés előtt, vagyis maradjon meg a stabilitásunk, ne változzanak az alapelveink. Bizonyos szerkezeti módosítást ugyan végrehajtottunk a folytatásban, aminek az volt a célja, hogy könnyebben tudjunk támadásokat kezdeményezni.

– Elárulná, mi játszódott le önben, amikor a második játékrész elején balszerencsés gólt kapott csapata?
– A gól előtt éppen cserélni akartam, és mivel hátrányba kerültünk, a változtatás még időszerűbbé vált. Nem gondoltam, hogy a kapott góllal elúszott a mérkőzés, továbbra is bíztam benne, hogy legalább egyszer be tudjuk venni az olasz válogatott kapuját.

– A közönség értékelte a magyar válogatott erőfeszítéseit, hogy döntetlent játszott az Európa-bajnoki cím védője ellen. Ön mit mondott játékosainak a lefújást követően?
– Ilyenkor nagy okosságot aligha lehet mondani. Arra hívtam fel a figyelmüket, támaszkodjanak arra a visszajelzésre, amelyet ettől a csodálatos közönségtől kaptak. Látszódott rajtuk, nagyra értékelik a tizennyolcezer szurkoló szimpátiáját, és talán egy kicsit el is szállt belőlük a csalódottság érzése. Ismét bebizonyosodott, hogy a nézők sem lehetnek meg labdarúgók nélkül, és a futballistáknak is szükségük van a szurkolókra. ---- M ---- S