Amióta a magyar utánpótlás-válogatott kivívta az Európa-bajnoki pótselejtezőn való részvétel jogát (hogy ne kelljen a kalendáriumban kutakodni: október 11-re, keddre esett ez a korántsem hétköznapi pillanat: MagyarországHorvátország 22), azóta a Honvéd balhátvédje, Takács Zoltán klubcsapata legveszélyesebb támadójává lépett elő. Győztes gólt lőtt a bajnokságban a Győrnek és az Újpestnek, a Vasas elleni találata egy pontot ért, míg a Magyar Kupában a BKV Előre került hátrányba a kispesti futballista bal lábának "köszönhetően". Szóval ha így nézzük a bajnokság és az MK kipipálva, most következhetne egy Takács-gól a válogatottban is&
Megtévesztô kép: Takács Zoltán kocogósan kezd, de nagyot lô
Megtévesztô kép: Takács Zoltán kocogósan kezd, de nagyot lô
– Szeretnék, persze hogy szeretnék eredményes lenni Olaszország ellen, de – és ez nem az afféle szokásos szöveg – ha más góljával nyernénk, annak ugyanúgy örülnék, mintha én találtam volna be a vetélytárs kapujába – jelezte mindjárt a számítógép jóvoltából a labdarúgással a csendes pihenő idején sem szakító bekk, hogy számára a csapat sikere mindennél fontosabb. – Az álmom, hogy idehaza nyerünk egy góllal, és akkor Olaszországban már elég lenne az iksz…
– A formája mindenesetre biztató: legutóbb talán az iskolában kapott annyi dicséretet, mint az elmúlt hetekben. – Örülök, ha jónak ítélik meg a teljesítményemet. Az, hogy továbbjutottunk a csoportunkból, szerintem mindenkit feldobott, érzem magamon, és látom a társaimon, milyen sokat jelentett nekünk ez a siker.
– Ha nehezen is, de ez a siker felülmúlható. – Tudjuk jól, mekkora lehetőség előtt állunk, és az a szép az egészben, hogy mindez egyáltalán nem nyomasztja a társaságot. Természetesen megadjuk a kellő tiszteletet az olaszoknak, mégiscsak címvédők volnának, ám arra semmi okunk, hogy tartsunk tőlük. Úgy vagyunk vele: veszítenivalónk eddig sem volt, most meg különösen nincs…
– Gondolom, kispesti edzője, Aldo Dolcetti alaposan felkészítette már az olasz támadókból. – Mesterünk tőlem értesült arról, hogy a honfitársait kaptuk ellenfélül, a szakmai észrevételeit viszont Róth Antallal osztotta meg, engem annyival biztatott, hogy minden csapat verhető. – Őszintén: Olaszország az? – Hiszem, hogy az. Egyelőre semmi drukk nincs bennem, mondhatni, ugyanúgy készülök az Európa-bajnok ellen, mint a múlt heti Vasas-meccsre. Semmivel sem félek jobban az olaszoktól, mint az angyalföldiektől. Megjegyzem: a Vasastól nem féltem. – Róth Antal úgy fogalmazott, karrierjük eddigi legfontosabb párharca előtt állnak a játékosok, ugyanakkor bízik abban, majdan akadnak ennél is nagyobb tétre menő megméretések. – A pénteki, illetve keddi mérkőzéssel megalapozhatjuk a jövőnket, ez tény. De most mégis azt mondom: a továbbjutás kivívása mindennél előbbre való. Egyébként pedig abszolút igaza van Róth Antalnak: ha elbúcsúztatjuk az olaszokat, az Európa-bajnokságon máris fontosabb összecsapások várnak ránk…