Kétségkívül nagy nap volt 2005. augusztus 27-e a Nemzeti Sport életében: azóta köztünk is van egy igazi vasember, a lapnál többek között atlétikával és kerékpársporttal fogalkozó Marik Balázs ugyanis teljesítette a triatlon klasszikus távját, a 3.8 kilométer úszásból, 180 kilométer kerékpározásból és maratoni futásból álló Ironmant.
Marik Balázs, a Nemzeti Sport újságírója célba ért a nagyatádi Ironman-bajnokságon
Marik Balázs, a Nemzeti Sport újságírója célba ért a nagyatádi Ironman-bajnokságon
Marik Balázs, a Nemzeti Sport újságírója célba ért a nagyatádi Ironman-bajnokságon
Marik Balázs, a Nemzeti Sport újságírója célba ért a nagyatádi Ironman-bajnokságon
"Mint minden társamnak, nekem is kijutott a hosszú, sokszor egyhangú, néha önbizalom-növelő, máskor kétségbeejtő edzésekből, a verseny előtti idegeskedésből, hiszen a legjobb esetben is tizenkét órás úszás, kerékpározás és futás várt rám - idézte fel a felkészülés nehézségeit Marik Balázs. - Eldördült az ágyú és megkezdtük küzdelmünket a távval, és saját félelmeinkkel. Hogy bírni kell tüdővel, karral, lábbal és gyomorral, mert ne feledjük, egy hadseregnek is elegendő enni-, és innivalót kellett elpusztítanunk menet közben. Még egy bólya a vízben, még egy kör, egy újabb bólya, a következő tíz kilométer a bringán, aztán az utána következő tízes… Az Ironman a futásnál kezdődik, tartja a mondás, így jöttek az újabb és újabb futó-félkörök, és az azok megtételét igazoló karszalagok. «Sohase gondolj bele, mennyi van még, csak menj, majd elfogy!» - tanácsolta a Hawaiira készülő Harsányi Zsuzsa, az immár ötszörös bajnok, így hát mentem, örülve a velem szemben futók sikerének, megköszönve és viszonozva biztatásukat, no meg a szurokolókét, kísérőkét, akik nélkül ki tudja, meddig jutottam, jutottunk volna. Mert százkilencvennégy társammal együtt eljutottam a nagyatádi célig, és ezzel - talán mondhatom mindanynyiunk nevében, aki végigélte ezt - örökre megváltozott az életem. Vasember lettem."
