A nyári szünet után elkezdődött az angol futballidény is. A hétvégén már a másodosztályú bajnokság is elindult, az élvonalbeliek egy héttel később követik őket, de a Szuperkupa-döntőt már most lejátszották, ahol a Chelsea Drogba duplájának köszönhetően - bár Fabregas még szépíteni tudott - legyőzte az Arsenalt.
A képről hiányzó Didier Drogba az első gólját szerzi (fotó: Reuters)
A képről hiányzó Didier Drogba az első gólját szerzi (fotó: Reuters)
A mérkőzés előtt játékvezetőcserére került sor: eredetileg Steve Dunn volt kijelölve a találkozó dirigálására, ám az egykori FIFA-bíró egy érdekes eset miatt került a partvonalon kívülre, a szokásos fizikai felmérőkön 5 (!) méterrel elmaradt a 12 perces futásban a kijelölt szinttől. Emiatt levették a mérkőzésről, és helyette Howard Webb utazott Cardiffba.
A Millennium-stadionban a bajnok Chelsea és a bajnoki második helyezett, ellenben a kupát megnyerő Arsenal feszült egymásnak. Mindkét csapatnál voltak változások a játékoskeretben, az Arsenalt például elhagyta a csapatkapitány Patrick Vieira, aki kilenc évet húzott le a Highbury-ben, és valóságos élő legendává vált Londonban. Arséne Wenger a középpálya közepén a két ifjonccal, Fabregassal és Flaminivel próbálta betölteni a Vieira távozásával keletkező űrt, de az várható, hogy a két játékosnak még sokat kell fejlődnie, ha fel akarnak nőni a feladathoz.
A kékekhez több új játékos érkezett, a legfontosabb talán az volt, hogy sikerült megelelő játékost találnia José Mourinhónak az előző szezonban gyenge pontnak számító balhátvéd posztjára a spanyol Del Horno személyében. Tavaly Wayne Bridge volt az állandó balbekk, ám neki januárban eltört a lába, és utána a középhátvéd Gallasnak kellett a posztján szerepelnie. Shaun Wright-Phillips és Hernan Crespo a támadások segítésére érkezett, és várható még a ghánai Essien érkezése is - már ha a két klub meg tud egyezni az átigazolási díjban.
A találkozót a Chelsea kezdte jobban, az új fiú, Del Horno előreívelését Didier Drogba mellre vette, és a gyámoltalan Senderos kíséretében 6 méterről a kapu bal oldalába lőtt. Az Arsenal röviddel később majdnem válaszolni tudott, ám Henry lövését védte Petr Cech kapus.
A találkozó egyébként igencsak feszült hangulatban zajlott, többször kakaskodták a játékosok egymással, a legkomolyabb az volt, amikor Makelele és Fabregas ugrott egymásnak egy félpályánál történt összecsapásnál, végül mindketten sárga lapot kaptak. Az Arsenal nem tudta feltörni a Chelsea legendásan jó védelmét, Cechnek először a 37. percben kellett megmutatnia, hogy miért tartják a világ legjobb kapusának, ekkor az előrehúzódó Touré remek lövését tolta ki a bal sarok mellől.
A félidő vége is a kakaskodásokról szólt, Drogba és Lehmann sem éppen baráti módon vitatták meg egymással a mérkőzést, de az elefántcsontparti játékosnak elégtétel lehetett az az esemény, hogy csapata az ő góljával vezet a félidőben.
Arséne Wenger jogosan nem lehetett elégedett csapata első félidei teljesítményével, ugyanis azonnal hármat cserélt: levette Flaminit, Pirest és Bergkampot is, Gilberto Silva, Hleb és Van Persie is lehetőséget kapott. A váltás jót tett az Ágyúsoknak, ugyanis javult a játékuk, ám ezt nem tudták gólra váltani.
Mi több, az 57. percben már két gólos hátrányba kerültek a vörösök, Didier Drogba elfutott a leshatárról, és bár Lehmann kivetődése után úgy tűnt, hogy elveszti a labdát, végül visszalépve Touré feje fölött a hálóba lőtt.
Nyolc perccel később az Arsenal szépíteni tudott, egy jobb oldali beadás után a csereként beállt Tiago rosszul ért bele a labdába, Fabregas eszmélt a leggyorsabban, és 10 méterről a Chelsea kapujába lőtt.
Újfent egy gól a különbség a csapatok között, az Ágyúsok minden energiájukat mozgósították a győzelem megszerzéséért, de többször nem tudták hibára késztetni a jól működő Chelsea-védelmet.