Újabb csatát nyert Armstrong

Közepesen erős szakasz várt ma a Tour-mezőnyre.

Egy 4-es, két 3-as, valamint két 2-es kategóriás hegyet kellett megmászniuk a még versenyben lévőknek.

Elméletben lehetett volna keresniük valamit azoknak, akik összetettben még belátható távolságon belül vannak a sárga trikót viselő hatszoros győztes amerikai Lance Armstrong mögött.

Ráadásul közvetlen a befutót előzi meg az egyik hármas, majd azt követően az egyik kettes kategóriás hegy, úgyhogy aki ezek előtt komolyabb előnyt tud magának kovácsolni és még a hajrára is marad ereje, annak…


Az elmélet a gyakorlatban pontosan így működött, attól eltekintve, hogy az összetettben elől lévő menők közül egyiknek sem volt ereje, mersze, kedve megindulni és ezt végrehajtani. Nem úgy azoknak, akiknek maga a szakaszgyőzelem jelent egyszeri és talán megismételhetetlen dicsőséget.

A tizennyolcadik szakasz, miként a 92. Tour nagyobb része, így jobbára arra korlátozódott: ki nyeri a szakaszt, illetve ki milyen bonusz pontokat szerez. Mert az összetett az nagyon lefutottnak tűnik, az Armstrong-hívők legnagyobb örömére és ellendrukkerei legnagyobb bánatára.

Főleg a sprinterek között nagy a harc, hiszen Rasmussen előnye a hegyimenők között a pöttyös trikóért folytatott küzdelemben ugyancsak tetemes. Az eddigi tizennyolc szakaszon tizennégy versenyző nyert(!), ismételni Boonen tudott, triplázni pedig McEven, kizárólag országúti szakaszokon, szoros sprintbefutóban. (A csapatidőfutam az amerikai Discovery Channelé lett.)

Szóval, akkor a tizennyolcadik szakasz… Mondhatnánk, hogy ismételten nem tartogatott meglepetéseket és izgalmakat, de ez önmagában nem felelne meg a valóságnak.

A rajt után huszonhat kilométerrel még igencsak együtt haladt a mezőny, huszonöt kerekes tekert a bolyban, előnyük mindössze huszonöt másodperces volt.
Ahogy peregtek a kilométerek, egyre csökkent a boly létszáma, ám az előny a mezőny előtt egyre nagyobb lett.

A rajt után negyven kilométerrel már csak tizenheten, újabb negyven kilométerrel követően pedig immár tíz versenyző alkotta a bolyt. Matthias Kessler (T-Mobile), Luke Roberts (CSC), Xabier Zandio (Illes Balears), Axel Merckx (Davitamon-Lotto), Marcos Serrano (Liberty Seguros), Franco Pellizotti (Liquigas), Cédric Vasseur (Cofidis), Thomas Voeckler (Bouygues Telecom), Egoi Martinez (Euskaltel), Carlos Da Cruz (Française des Jeux) vitte ekkor a hátán a versenyt.

A szakasz erősségétől függetlenül a leosztás nem sokat változott a verseny alatt, ám a boly előnye talán a várakozásokhoz képest is jobban megnőtt. Száz kilométerrel a cél előtt igaz még csak 6:30 perces volt ez az előny, ami ugye belátható távolság a mezőnynek. Nem úgy később, amikor már világosan látszott: a tíz ember egymás között dönti el a szakaszgyőzelmet. A többieknek az marad csupán, hogy vajon mennyi tudnak faragni a célba érkezéskor a hátrányukon. A cél előtt három kilométerrel a boly 13:44 perces(!) előnnyel ment a mezőny előtt…

Az izgalmak kizárólag a bolyban történtek: Da Cruz a cél előtt tíz kilométerrel meglépett, de a többiek megfogták majd le is hagyták. (Csak zárójelben jegyeznénk meg, végül a boly utolsó helyén ért célba.)

Da Cruz ment, jött viszont Voeckler, aki ugyancsak próbálkozott egy szökéssel. Őt Merckx és Serrano támadta, végül utóbbi volt az, aki egyedül meg tudott lépni. Riválisai leszakadtak, hogy végül fél percet kapjanak a szakaszgyőztes spanyoltól.


Az összetettben lényegében semmilyen változás nem történt, annak ellenére, hogy az élen álló amerikai Lance Armstrong, a Tour korábbi hatszoros győztese 11:18 percet kapott a győztestől. Ilyen különbség nagy változásokat hozna az élbolyban, hiszen az amerikait közvetlen üldöző nyolc versenyzőnek is ennél kevesebb a hátránya, mégis minden maradt a régiben.

Armstrongtól tulajdonképpen nem lehet elvenni a hetedik győzelmét, hiszen a helyzet az élen összetettben már jóideje változatlan. Lehet a szakaszgyőztes bárki, győzhet bármennyivel, közvetlen rivális nem tud lefaragni az elméletben nem túl tetemes, gyakorlatban örökkévalóságnak tűnő hátrányán.

A mezőny egyetlen magyar versenyzője, Bodrogi László (Crédit Agricole) 21:03 perces hátránnyal a 102. helyen ért célba. (A szakaszon a 76-146. hely között beért versenyzők is és ekkora különbséggel zártak.) A magyar profi összetettben a 125. helyen áll, 3:14:07 órás hátránnyal Armstrong mögött.