Sportlap lévén e helyütt elsősorban utóbbi friggyel foglalkozunk: ötrészes sorozatunkban elevenítjük fel a 30-szoros válogatott elmúlt esztendejét, első lépésben a birminghami szerződés aláírását megelőző, illetve az azt követő napokra térünk vissza.
Ha nem is öt órakor, de négykor a délutáni teáját kortyolgatta Gera Zoltán. Egy napja kötelezte el magát az angol klubnak, s a Kicsi a világ kávézó (és persze teázó…) teraszán ülve arról beszélt, 24 órának kellett eltelnie ahhoz, hogy elhitesse magával: áll az alku. Noha a csészébe öntött English Breakfastben kevés volt a cukor, kiderült, a játékosnak oly’ édes az élete, mint a Nagymama lekvárja.Egy nap elegendő volt a nagy döntéshez
Mivel a számítógépnek gazdagabb memóriája van, mint e sorok írójának, néhány klikkelés szükségeltetett ahhoz, hogy kiderüljön: a futballista 2004. július 31-én, szombaton mesélt személyesen a szerződéskötés részleteiről. Hogy napra pontosak legyünk: kedden még az FTC szerelését viselte az SK Tirana elleni BL-selejtezőn, szerdán Londonba repült, csütörtökön átkocsikázott a 200 kilométerre fekvő Birminghambe, tárgyalt az akkor 126, ma már 127 éves egyesület vezetőivel, kért egy nap gondolkodási időt, majd annak lejártakor szignálta a három plusz egy évre érvényes megállapodását. Péntek este, "…amikor hazafelé repültünk, csak azon morfondíroztam, tényleg megegyeztem-e a West Bromwich Albionnal, de szombat reggel már határozottan emlékeztem az aláírási ceremóniára…"
Így hát rögzíthettük: noha felkészülési mérkőzésen nem csaptak össze, a WBA lekörözte a Crystal Palace-t. A Premier League két új tagja ugyanis nemcsak a feljutásért, hanem Gera Zoltánért is nagy harcot vívott, végül, mint tudjuk, nyert a West. Hoppon maradtak továbbá német, francia, portugál, orosz és török együttesek is, elöljáróik legfeljebb azzal vigasztalhatták magukat: megspóroltak másfél millió fontot. Az egycsapásra "fontos" személlyé előlépő támadó árát tudniillik alaposan megkérték az eleinte kétmillióban reménykedő zöld-fehérek - na igen, a kánaán és a Ferencváros fogalma már akkoriban sem kapcsolódott össze…
Bezzeg Birminghamben dőlt a lé: az elvárt osztályváltást követően felettébb derűs Albion hetedik nyári szerzeménye volt a magyar légiós. Habár a komoly derbik hazájában még véletlenül sem szaladt el a ló a kék-fehérek vezérkarával: a West Brom hiába tartozik azon kevés szigetországi klubok közé, amely mindhárom rangos "hazai" sorozatban (bajnokság, valamint FA- és Ligakupa) az élen végzett, a tisztviselők közölték, megelégszenek a biztos bentmaradással. Az idő aztán őket igazolta: valóban meg kellett elégedniük a bentmaradással…
Az elegáns belépő győzte meg a vezetőket
Egy kortyintás a jóból: Gera Zoltán hamar hozzászokott a kellemes angol teákhoz (Fotó: Farkas József)
Egy kortyintás a jóból: Gera Zoltán hamar hozzászokott a kellemes angol teákhoz (Fotó: Farkas József)
A kezdetekre visszatérve: hogy apróságokon múlhat egy szerződés, az akkor is bizonyságot nyert, amikor Gary Megson, a csapat akkor hivatalban lévő, a helyét a télen Bryan Robsonnak átadó menedzser először kezet rázott a kiszemelt támadóval.
"A videofelvételek alapján azzal tisztában voltam, milyen játékos Zoltán, ugyanakkor azzal mindjárt kellemes meglepetést szerzett, hogy első találkozónkra öltönyben, nyakkendőben jött el. Szerény volt és kedves, csak megerősített minket abban, hogy ilyen futballistára van szükségünk" - áradozott Gary Megson edző.
Az elegáns belépő fontosságát jelezte az is: az úriemberek hazájában (a pubokban tanúsított viselkedéstől most kéretik eltekinteni…) volt rá példa, hogy a tárgyalásra farmerben és pólóban befutó tehetség még ki sem bökte, "hello", már azt hallotta, "good bye"…
Külön alkalmazott segített a költözésnél
Gera Zoltán augusztus 3-án köszönt el az Üllői útiaktól, mivel másnap már odakint kellett edzésre jelentkeznie. A Fradi-pályáról egy sportszatyorral a kezében lépett ki, Angliába négy bőrönddel lépett be. Az egyik alján egy birminghami "kisokos" lapult: a WBA titkárságán minden olyan iratot befűztek a mappába, amely a város új lakóját fontos információkkal látja el. Ám ha ez nem lett volna elég: a landolás után a Gera házaspár mellé szegődött a klub munkatársa, akinek nincs más dolga, minthogy az újonnan érkezőknek segítsen a lakáskeresésben, az autó beszerzésében, a körzeti orvos, illetve a legjobb pékség felkutatásában, a megfelelő pénzintézetről nem is beszélve.
"Roppant szívélyes volt, csupán egyszer döbbentett meg, amikor elárulta, hogy nem rajong a futballért…" - mosolygott 11 hónappal ezelőtt a saját bevallása szerint a Harkányból Pécsre költözés, majd a PMFC-ből a Ferencvárosba történő igazolás után élete harmadik nagy ugrására készülő játékos.
Gera Zoltán ült a Kicsi a világ kávézó teraszán, egyik kezében a teáscsészét, a másikban a West Bromwich mezét szorongatta.
Öt óra is elmúlt már, amikor sok sikert kívántunk neki.
