Elment a hollandok tábornoka

Michelst általában úgy ismerik, mint a labdarúgás egyik nagy taktikusát, sőt a játék megújítóját, a "totális futball" kitalálóját. Holott a pályán is egészen jól megállta a helyét, az Ajaxban, amelyhez játékoskarrierje során végig hű maradt, 269 mérkőzésen 121 gólt szerzett. A legöregebb szurkolók talán emlékeznek még a tehetséges középcsatár debütálására: az ADO Den Haag elleni 8-3 során öt góllal tette le névjegyét. Ehhez képest különös, hogy a holland nemzeti tizenegyben csupán ötször jutott szóhoz - hiába, más idők jártak, akkoriban vb-csoportmecscseken és BEK-döntőn is esett tíz-tizenegy gól…

Michels két bajnoki címmel a háta mögött vonult vissza, majd belevágott az edzősködésbe. Két amszterdami amatőrcsapatnál szerzett tapasztalattal, 35 évesen az Ajax élére került. Szerencséjére pazar keret jött össze, Johan Cruyff, Johan Neeskens, Ruud Krol, Arie Haan és a többiek négy bajnoki címmel és három kupával ajándékozták meg a mesterüket, sőt slusszpoénként (Rinus utolsó ottani összecsapásán) az 1971-es BEK-fináléban megverték a Panathinaikoszt.
Következett a Barcelona, ahol - a kisvártatva odacsábított Cruyff segítségével - bajnoki aranyig menetelt. Közben, 1974 márciusában rábízták a holland válogatott felkészítését az az évi, NSZK-ban rendezett világbajnokságra. A Cruyff-brigádot, amelynek tagjai közül sokat amúgy is ismert már, futballozni nem kellett megtanítania, mégis döbbenetes, milyen remek munkát végzett néhány hónap alatt. A narancsmezesek a kötetlenebb posztokon alapuló "totális futball" magasiskoláját mutatták be, bár a döntőben kikaptak a házigazdáktól.

Annál nagyobb elégtétel volt a szövetségi kapitány számára, hogy - egy amerikai kitérőt követően - tizennégy évvel később ismét a müncheni Olimpiai stadionban készülhetett egy nagy világverseny fináléjára, ráadásul éppen a nyugatnémetek elődöntőbeli legyőzése után. Az 1988-as Európa-bajnokságot a Marco van Basten, Ruud Gullit, Frank Rijkaard fémjelezte új generáció már megnyerte, Michelst pedig olyan tekintélyt parancsoló becenevekkel illették hazájában, mint a Tábornok vagy a Szfinx.


Halálának hírére szinte mindenki megszólalt, akinek valaha köze volt hozzá. "A holland futball atyjának elhunyta óriási veszteség az egész sportág számára. Michels egy jó edző összes tulajdonságával rendelkezett" - így az egykori tanítvány, a nemzeti tizenegy jelenlegi szakvezetője, Van Basten. "Minden szempontból nagyszerű ember volt, a szigora ellenére melegszívű és jó humorú. Olyasvalaki, akinek a kedvéért az ember bármit megtett volna" - mondta Gullit, az Eb-győztes társulat csapatkapitánya. "Remek eredményeket ért el, de a szép játék mindig elsődleges volt a szemében. Úgy tartotta, nem elég egyszerűen nyerni, és ebben én is igyekeztem követni" - emelte ki Cruyff. "Az a fajta személyiség volt, akit ösztönösen tiszteltek a labdarúgók. Néhány szóval is mindig megértette magát" - emlékezett vissza Ronald Koeman, aki egy héttel ezelőtt még az Ajaxot trenírozta.
"Rinus Michels fantasztikus szakember volt. Nemcsak Hollandia, hanem az egész európai futballcsalád gyászolja. Örökké emlékezni fogunk az elhivatottságára" - búcsúzott tőle Lennart Johansson, az UEFA elnöke. "Johan Cruyff mellett elsősorban neki köszönhetjük, hogy Hollandia nagy labdarúgónemzetté vált" - állapította meg a sportért felelős holland miniszter, Clemence Ross van Dorp. Jeu Springers, a holland szövetség első embere azt mondta, Michels minden bizonnyal az ország legjobb edzője volt, Martin Jol, az angol Tottenham mestere azonban ennél is tovább ment. "Csak Bill Shanklyhez, a Liverpool, vagy Bill Nicholsonhoz, a Tottenham egykori edzőjéhez tudom hasonlítani. De amondó vagyok, hogy náluk is jobb volt - minden idők legkiválóbbja."