Bár többen is fontos mesterhármast jegyeztek a hét végén - például Makaay (Bayern München) és Aílton (Schalke) -, illetve biztossá vált hogy a Chelsea nem tudja megcsinálni a Grand Slamet, miután kiesett az FA-kupából a Newcastle otthonában, visszapillantásunkat azonban olyan témára próbáljuk felfűzni, amely mindkét kategóriában megállja a helyét. A Sampdoria ugyanis meglepetésre folyamatosan jól teljesít az olasz bajnokságban, legutóbb például Francesco Flachi mesterhármasával verte meg a Regginát, és már a Bajnokok Ligájáról álmodozik.
Az NSO ajánlja: Az európai topligák összes eredménye, adatbankja, korábbi bajnokai:
Egyre inkább úgy tűnik, hogy a tartósan a dobogó közelében tanyázó Udinese mellett a Sampdoria lesz az olasz bajnokság "második számú meglepetéscsapata". A genovai gárda az udinei "zebrákkal" holtversenyben a negyedik helyen áll a táblázaton, így jó esélye van a BL-selejtezős hely megszerzésére, ami mindenképpen bravúrnak tekinthető olyan csapattól, amelyik két éve még a Serie B-ben szerepelt.
Mint emlékezetes, a fénykorát a nyolcvanas évek közepétől a kilencvenes évek közepéig élő genovai gárda 1999-ben (a most az Udinesét edző Luciano Spallettivel a kispadon) kiesett a legjobbak közül, és négy idénynek kellett eltelnie, mire 2003 nyarán viszszakapaszkodott az A-ligába. Itt az első éve nem sikerült rosszul, hiszen rögtön a 8. helyen végzett, azaz csaknem elindulhatott az UEFA-kupában, és az új évadnak már úgy vágott neki, hogy megpróbál kijutni a nemzetközi porondra, amelyen egykor három kupadöntőt is vívott (de csak egy KEK-finálét nyert meg).
Flachi 11 gólnál jár ebben az idényben, ami karriercsúcs-beállítás
A 2004-2005-ös idény azonban nem kezdődött valami fényesen, hiszen a Samp három vereséggel rajtolt (Samp-Lazio 0-1, Siena-Samp 2-1, Samp-Juve 0-3), de aztán három győzelemmel (Fiorentina-Samp 0-2, Samp-Livorno 2-0, Reggina- Samp 0-1) sikerült egyenesbe jönnie a gárdának.
A csapatot már harmadik éve edző Walter Novellino mesternek nem volt könnyű dolga, alapemberei közül ugyanis a középpálya lelkének számító Cristiano Doni különböző okokból gyakorlatilag egész évben sérült, míg a tavalyi gólzsák, Fabio Bazzani az ősszel mindössze két találatig jutott, és januárban el is igazolt a Lazióhoz. A támadósor a csapat neuralgikus pontja, mert amíg hátul a Zenoni, Castellini, Falcone, Tonetto sor egészen jól muzsikál (a Sampnál csak a Milan, a Juve és a Palermo kapott kevesebb gólt), a középpályán Diana, Volpi és Palombo válogatott formában játszik, addig elöl egyedül Flachi tartja a frontot. A firenzei születésű, de 1999 óta Genovában élő támadó a hét végén a Reggina ellen szerzett mesterhármasával már 11 gólos, azaz beállította tavalyi A-ligás egyéni csúcsát, de a többiek közel sem szerepelnek ilyen jól. Bazzaniról már ejtettünk szót, a helyére a Laziótól érkezett Simone Inzaghinak szinte még villanása sem volt, Kutuzov talán ha két-három meccsen nyújtott megfelelő produkciót, míg Rossiniről mindent elmond, hogy 25 forduló alatt két gólra volt képes.
Kész csoda, hogy a csapat ilyen kevés találattal is ennyire eredményes: idegenben már hat győzelmet aratott (egyetlen sikerre van a klubcsúcs beállításától), nyert többek között a Chievo, a Fiorentina, a Juventus és a Lazio vendégeként is, míg hazai pályán a legutóbbi nyolc meccséből ötöt megnyert, háromszor ikszelt.
Genovában sokan már a Mancini, Vialli csatárduó nevével fémjelzett korszak sikereiről álmodnak, de Novellino igyekszik a földön maradni: "Rendkívül kiegyensúlyozott a bajnokság, és nemcsak előre kell figyelnünk, hanem hátra is, mert a mögöttünk álló csapatok is rendkívül erősek." ---- A 12. ember - Patrick Kluivert (holland, Newcastle)
Ahhoz képest, hogy 1995 májusában, nem egészen 19 évesen már Bajnokok Ligája-döntőben szerzett győztes gólt (az Ajax neki köszönhetően verte meg Bécsben a Milant), kevésen múlt, hogy többször is elkallódjon. Amikor 1997 nyarán elvitte a Milan, sehogyan sem tudott beilleszkedni a lombardoknál, és csak azt követően talált ismét magára, hogy egykori amszterdami mestere, Louis van Gaal 1998 nyarán Barcelonába csábította. A katalánoknál öt jó (sorrendben 14, 15, 17, 18, 16 gól) és egy rosszabb (8) idénye volt, az utolsó egyúttal a katalánoknál eltöltött időszakának végét is jelentette. A szurkolók gyakran kifütyülték, ezért kapóra jött neki a Newcastle ajánlata. Egyelőre a "szarkáknál" sem váltotta meg a világot, a bajnokságban mindössze négy gólt szerzett, ezekből csak egyet a St. James’ Parkban. A Premiershipben december 19. óta volt eredménytelen, vasárnap viszont fejjel beköszönt, és ezzel kiejtette a Chelsea-t az FA-kupából.
Gólvadászok
Anglia (27 forduló után): Thierry Henry (Arsenal) 19 gól; Ausztria (22): Christian Mayrleb (Pasching) 14; Belgium (23): Sambegou Bangoura (Standard Liege) 12; Csehország (16): Tomás Jun (Sparta) 10, Franciaország (26): Mickael Pagis (Strasbourg) 12; Görögország (19): Luciano (Xanthi) és Nikosz Mahlasz (OFI) 10-10; Hollandia (22): Dirk Kuyt (Feyenoord) 20; Horvátország (18): Tomislav Erceg (NK Rijeka) 10, Németország (22): Marek Mintál (Nürnberg) 17; Olaszország (25): Vincenzo Montella (Roma) 19; Portugália (22): Liedson (Sporting) 16; Skócia (26): John Hartson (Celtic), Derek Riordan (Hibernian) és Nacho Novo (Rangers) 16-16; Spanyolország (24): Samuel Eto’o (Barcelona) 17; Törökország (21): Fatih Tekke (Trabzonspor) 17
A hétvége felfedezettje - Jérémy Clément (Lyon)
Eddig csupán kétszer jutott neki hely a francia bajnok kezdőcsapatában, a hét végén a tartalékok közé is csupán az utolsó pillanatban, egy társa sérülése miatt került - végül mégis ő mentette meg a gárdát a vereségtől Monacóban. Csúsztatott fejese a 94. percben akadt be, ami méltó egy olyan játékoshoz, aki a sok futást, a megalkuvást nem tűrő küzdeni tudást, a szürke robot iránti vonzalmát tartja az erősségének. "Fejjel még edzésen sem szoktam betalálni, ezért különösen nagy az örömöm" - kommentálta pályafutása első gólját a 21. évében szerző védekező középpályás. Atletikusságára, remek bal lábára már a francia utánpótlás-válogatottnál is felfigyeltek, igaz, az utolsó keretszűkítésen eddig egyszer sem sikerült túljutnia. ---- Paddy Kenny (ír, Sheffield United) A 26 éves ír kapus több remek védést bemutatva segítette 1-1-es döntetlenhez csapatát az Arsenal elleni FA-kupa-mérkőzésen.
Juan Pablo Sorín (argentin, Villarreal) A 28 éves argentin szerezte az Atlético Madrid ellen 0-2-ről fordító Villarreal győztes gólját az El Madrigalban.
Vitorino Hilton (brazil, Lens) A 27 éves, 182 centis védő tanárian irányította a lens-i védelmet, amely sorozatban másodszor nem kapott gólt; a L'Équipe 7-esre értékelte játékát.
Julien Rodriguez (francia, Monaco) A 26 éves csapatkapitány biztosan takarított a bajnok Lyon ellen, sőt 116. élvonalbeli mérkőzésén megszerezte első gólját is - igaz, az csak az ikszhez volt elég.
Serginho (brazil, Milan) A csereként beálló, a Gazzettától 7.5-es osztályzatot kapó 33 éves brazil szerezte a Milan győztes és első helyet érő gólját a Cagliari ellen.
Iraola (spanyol, Athletic Bilbao) A 22 esztendős játékos a tavalyi évad felfedezettje, ezúttal a Real Madrid ellen előbb egy fantasztikus, de - tévesen - meg nem adott találatot, valamint egy szabályos gólt jegyzett.
Deco (portugál, Barcelona) A 27 esztendős középpályás igazi vezéregyéniség volt a Mallorca ellen: csapata az ő két góljával fektette két vállra a "szigetlakókat".
Marcos Assuncao (brazil, Betis) A 28 esztendős játékos a tabella harmadik helyére katapultálta a Betist, miután csapata mindkét gólját ő szerezte a Depor ellen, és csak azért nem jegyezhetett mesterhármast, mert egy ízben a lécet forgácsolta szét.
Roy Makaay (holland, Bayern München) A 29 éves csatár a Bundesligában először ért el mesterhármast, emellett két gólpasszt is kiosztott a Dortmund ellen.
Francesco Flachi (olasz, Sampdoria) A 29 éves csatár mesterhármasával szinte egyedül szállította a három pontot a Sampnak a Reggina ellen.
Aílton (brazil, Schalke) A 31 éves támadó a Mönchengladbach otthonában 0-1-et követően klasszikus mesterhármassal fordította csapata javára a találkozót.