Ami a bronzérem mögött van

Ez a tény lehet örömteli, ha arra gondolunk, hogy a gödöllői viadalok 2001 óta íródó történetében korábban nem sikerült legjobbjainknak dobogóra állniuk - tavaly például hetedik lett a gárda -, ám ha az eredménylista mögé nézünk, már nem rózsás a kép. Sőt!
Már az első fordulóban, a 16 között "rezgett a léc", és csak hajszálon múlt, hogy a lengyelek ellen továbbléptek, és nem az alsó ágon folytatták tovább a fiúk. Ugyanez történt a nyolc között az oroszok juniorcsapata ellen is, és csak Nemcsik és Fodor remeklésének volt köszönhető az elődöntőbe jutás, Lengyel és Decsi ugyanis sok mínuszt szedett össze.
A szurkolók joggal tehetik fel a kérdést: ilyen vesszőfutásra számíthatunk a jövőben is, és csak a "hajszál segítségében" bízhatunk? Csak emlékeztetőül: a legutóbbi, 2003-as világbajnokság erős mezőnyében csupán egy találattal maradt le az aranyról válogatottunk. Igaz, akkor még Ferjancsik Domonkos is vívott.

A vasárnapi két húzóembert, Nemcsiket és Fodort arról kérdeztük: mi okozza a bizonytalanságot, hogyan látják a csapat jövőjét, és képesek lesznek-e sorozatban a hátukon vinni a válogatottat?
"Nehéz dolgunk van, mert kivált közülünk egy olyan vívó, aki bármikor képes volt magával ragadni a csapatot, és az ő kiesését mindenki megérezné - kezdte az olimpiai ezüstérmes Nemcsik. - Ennek ellenére a mostani problémával már korábban is találkoztunk, vagyis hogy ketten jól vívnak, ám a harmadik ember annyira gyengén, hogy visszahúzza a csapatot, és kiélezett helyzetben ez végzetes tud lenni. Ezt a formaingadozást kell minél előbb megszüntetni. Már csak azért is, mert ma már nincs olyan csapat, amely ellen bárki tuti esélyesként léphetne pástra. Jönnek a fiatalok, s szerencsére nálunk is van néhány olyan fiatal, akinek esélye lehet a válogatottba kerülésre. Sajnos a kapitánynak nincs sok lehetősége a kísérletezgetésre, mert az anyagi lehetőségek miatt már csak két versenyen tudunk indulni a júniusi Európa-bajnokságig… Ám valamennyien vagyunk annyira jó vívók, hogy ha elkapjuk a fonalat, húzzuk a csapatot. Most Balázs és Tomi volt gyenge, de lehet, hogy legközelebb ők lesznek jók. Nem kongatnék vészharangot, mert már mindenkit meg tudtunk verni. Eddig Domonkossal felváltva voltunk befejező emberek, ezentúl valószínűleg én leszek, úgyhogy nagyobb felelősség hárul majd rám. Megpróbálom ugyanúgy megoldani a feladatot, mint a hét végén."

Hasonlóan látja a helyzetet a csapatban vb-ezüstérmes Fodor is, aki szerint az olimpia után az volt az első feladat, hogy rendezzék a sorokat.
"Kudarcként éltük meg az athéni ötödik helyet, nem erről álmodtunk, ennél több volt a csapatban. Ezzel már el is jutottam a most újból jelentkező problémához: miért nem jön ki az, ami bennünk van? Ha egyszer nemcsak két ember, hanem a harmadik is jól vívna, nem így szerepeltünk volna több világversenyen, és a vasárnapi Világkupán sem. Az egyéni viadal bizonyította, hogy több fiatal is kezd hozzánk erősödni, és ez a csapat hasznára válhat, hiszen keményebb ellenfelekkel edzhetünk a jövőben. Nem érzem úgy, hogy alapvető bajok lennének nálunk, mert tudunk nagyon jól is vívni. Igaz, ha nem megy, akkor meg nagyon nem megy. Szóval meg kellene találni a megbízható átlagteljesítményt, mert aki nagyon jó formában van, az úgyis vállalja, hogy viszi magával a csapatot."