Vieira újra csatasorban

Noha az eltiltását letöltő csapatkapitány, Patrick Vieira visszatérését üdvözli a francia tábor, a győzelmi kényszer miatt korántsem felszabadult a hangulat. "Öt pontunk van, miközben lehetne kilenc is. Még egyáltalán nem tragikus a helyzet, de érezzük, ha most sem nyerünk, baj lehet. A szombati teljesítményünkhöz képest csak egy kicsivel több önbizalom és egy kicsivel nagyobb hatékonyság kellene a sikerhez" - vázolta a helyzetet Raymond Domenech, a franciák szövetségi kapitánya, aki azon morfondírozik, hogy Thierry Henry mellett nem Djibril Cissét, hanem Peguy Luyindulát szerepelteti, és Mikael Silvestre-et is felváltja Patrice Evrával.
Odahaza eközben Aimé Jacquet a Le Monde hasábjain a csapatépítés nehézségeiről értekezik. Az 1998-as világbajnok csapat kapitánya többek között felhívja a figyelmet arra, hogy a válogatottban korábban epizodistának számító játékosoknak (Silvestre, Gallas, Dacourt) idő kell ahhoz, hogy új, felelős szerepükbe beletanuljanak.
A Le Parisien egy nem éppen dicső történet felelevenítésével érzékelteti a történelmi helyzetet: a lap megszólaltatja Henri Michelt, a jelenlegi elefáncsontparti kapitányt, akit 1988 őszén éppen egy ciprusi döntetlen után mozdítottak el a francia válogatott éléről. "Nem nyertünk, de ez akkor nem jelentette a kiesésünket. Egyszerűen puccsot hajtottak végre, mert bizonyos körök Platinit akarták a kapitányi székben látni. Hasonlóan nehéznek látom Domenech helyzetét" - mondta Michel.
Dublin maga a mennyország Párizshoz képest. Sajtótájékoztatóján Roy Keane nem győzte dicsérni Brian Kerrt, hogy az ő kapitánykodása alatt nem száll el a gárda, mondjuk, egy párizsi döntetlentől, hanem ég a vágytól, hogy máris játszhassa a következő meccset. "Nem ér semmit a párizsi iksz, ha Feröert nem győzzük le" - érzékeltette az átgondoltságot a másik Keane, Robbie.