Kajaknégyes: igazi csapatmunka!

"Megvédtük a címünket, erre korábban senki sem volt képes" - mondta boldogan a K-4-es egység vezérevezőse, Kammerer Zoltán, amikor kikászálódtak a vízből az aranyéremmel zárult utolsó futam után. Merthogy a szkíniaszi regattaközpont vizét közvetlen közelről megismerték mind a négyen. "Nem tudtam egyedül tartani mind a négyünket" - vigyorgott a hajóban negyedikként ülő Horváth Gábor, amikor szóba került, hogyan is borultak be célbaérés után. A szervezők egy csónakkal hozták ki a négy bajnokot, vagyis Kammerer és Horváth mellett Vereckei Ákost és Storcz Botondot, de ők nem fáradoztak a stégre lépéssel, a gumihajóból egyből a vízbe ugrottak, immár szándékosan. Kammerer és Horváth amúgy már itt a vízparton elárulta, hogy a testükön is nyomot fog hagyni ez a győzelem: megfogadták ugyanis, hogy ha nyernek, akkor "Hori" egy Z betűt, Zoli pedig egy H betűt tetováltat a mellkasára, piros-fehér-zöld színben, egymásra utalva. "Majd én fogom rájuk tetoválni" - mondta később nevetve Storcz, aki ezek szerint nem akart kimaradni a pingálásból.Az eredményhirdetés kissé késve kezdődött, mert a két olimpia között szinte mindent megnyert, de most a második helyen végzett szlovákok (pontosabban szlovákiaiak, merthogy ők is magyarok...) lábán nem volt cipő, s eltartott egy ideig, amíg előkerítették a lábbeliket... A mieinkről közben szakadt a víz, majd’ megsültek a kötelező melegítőben, de ennél édesebb problémájuk alighanem ritkán akad. A ceremónián a hátuk mögött lévő szurkolóknak hajoltak meg először, jelezve, hogy az Athén minden pontjára hazai hagulatot varázsoló drukkerek most is kitettek magukért. (Vajda Attila tudna erről mesélni, de majd később.) "Szeretnénk megköszönni a szurkolóknak a buzdítást, hogy a korábbi kudarcaink idején is kitartottak mellettünk és bíztak bennünk - kezdte Vereckei is az éremátadást követő sajtótájékoztatón. - Bár a hajóban nem tudtunk kifelé figyelni, az atmoszféra, a morajlás csodálatos volt." "Nagyon örülök a címvédésnek, és nagyon várom már, hogy felhívjam a kedvesemet" - jelezte Horváth, hogy azért nem elsősorban a tetoválás jár az eszében. "A hároméves kislányom, Dorka azt mondta, hogy nyerni fogunk - mondta Storcz. - Mindenki nyugodt volt a verseny előtt, bíztunk magunkban." S hogy mitől voltak nyugodtak? "Mivel Ákosnak tegnap volt a 27. születésnapja, megittunk az egészségére egy üveg bort a Monostori-pincészetből - mesélte Kammerer. - Természetesen szigorúan a szobánkban, műanyag üvegből..." A bornak amúgy különleges jelentősége van, merthogy Vereckei kedvesének édesapja termeszti. "No igen - vette át a szót a kétszeresen ünnepelt -, azt kértem a fiúktól, hogy lepjenek meg egy arannyal a szülinapomra, köszönöm nekik..." Tegyük gyorsan hozzá: azért Vereckei nem ajándékba kapta második olimpiai elsőségét, megdolgozott érte a többiekkel együtt. S itt az együttön van a hangsúly."Nem mi voltunk az esélyesek, de bíztunk magunkban" - tért át ugyanis a szakmai részre Kammerer. "Pszichésen sokkal könnyebb volt úgy készülni, hogy nem tőlünk várták az aranyat, hogy csak erre az egy versenyre készültünk" - tette hozzá Storcz. Merthogy ez az egység hiába nyert ilyen összetételben aranyat Sydneyben, felbomlott a hajó, a fiúk sokáig nem is voltak jó viszonyban egymással. Az olimpia előtt azonban úgy döntöttek: ismét összeállnak, s az eredmény azt igazolja, jól tették. "Hiába ülnek ugyanazok a hajóban, akik négy éve, ez nem ugyanaz a csapat - jelentett ki Vereczkei. - Erősebbek lettünk, összekovácsolt bennünket az elmúlt időszak kudarcsorozata, s önbizalmat adott az is, hogy az idei Európa-bajnokságon végre sikerült győznünk." "Tavaly tényleg nem gondoltam volna, hogy sikerülni fog, olyan ez, mint egy álom - folytatta Storcz. - Az edzőnk, Sári Nándor azonban remekül kordában tartott minket, ami négy harminc körüli, a sportban már mindent elért felnőtt férfi esetében cseppet sem könnyű." "Mindenkinek a négyes volt a fő száma - vette át a szót Horváth, társait méltatva ezzel, hiszen ő maga egyedüliként csak a négyesben indult az olimpián. - Az edzéseken is mindig elsősorban erre készültünk, most ez kamatozott."S hogy mi lesz a folytatás? Holnap Vereckei egyesben, Kammerer és Storcz pedig párosban próbálkozik 500 méteren, míg Horváth a partról szurkol nekik. "Mindenképpen itt akarok lenni, ezért ma már nem is megyek be Athénba, mert annak bizonyosan az lenne a vége, hogy csak indulás előtt kaparnak össze valami külvárosi kocsmában" - mondta vigyorogva a rangidős. "Furcsa címvédőként ilyet mondani, de már a dobogónak is örülnék - említette Storcz a ketteshajóra utalva. - Amúgy Dorka csak azt mondta, hogy aranyat nyerek, azt nem, hogy hányat... De most még ez nem is érdekel. Kimegyünk a pályára, beleadunk mindent, amit tudunk, aztán meglátjuk. Mondjuk Sydneyben is így vágtunk neki Kamerával..." Ugye emlékeznek, ott párosban is aranyat nyertek...