A világbajnok a vetélytárs

Hazánk legjobbjai Moszkvában (1980) és Szöulban (1988) is beverekedték magukat az elődöntőbe, s mindkétszer a negyedik helyen zártak.
Az önálló Horvátország férficsapatával eddig 17-szer találkoztunk. A mérlegünk: hat győzelem, nyolc vereség, három döntetlen. Az első meccsen 1993 februárjában Szegeden 26-22-re nyertünk. Az idén kétszer is találkozott a két csapat: augusztus 5-én Csáktornyán 29-21-re győztek Lino Cervar tanítványai, két nappal később Nagyatádon 25-25 született. Válogatottunk akkor így állt fel: Szathmári (Fazekas) - Harsányi 1, Nagy L. 7, Díaz 1, Mezei 2, Ilyés, Pásztor 2. Cs: Császár 3, Gál 1, Iváncsik G., Mocsai 1, Pérez 7, Laluska.
Horvátország Atlantában (1996) olimpiai bajnok lett (ez volt az ország első ötkarikás aranyérme). Öt világbajnokságon vett részt: 2003-ban Portugáliában arany-, 1995-ben Izlandon ezüstérmes lett. Eb-n szintén ötször szerepelt: a legjobb eredményét 1994-ben érte el, bronzérmes lett.
Az Athénban egyedüliként százszázalékos horvátoknál többen a Fotex KCV csillagai, vagy azok voltak: Goluza szerződése még egy évig érvényes, Dzomba a Ciudad Realba igazolt, Sola az ősztől a magyar bajnok kapusa.
Az athéni góllövőlista: 1. Jun Kjung Sin (dél-koreai) 45, 2. Stefansson (izlandi) 43, 3. Dzomba (horvát) 38, 4. Pérez (magyar) 36, 5. Koksarov (orosz), Vori (horvát) 33-33.