Aranyakért indultak

Hát igen, újabb "különítmény" lepte el a Ferihegyi repülőteret, kajak-kenusaink és öttusázóink személyében újabb aranyvárományosok vették az irányt Athén felé. "Úristen, a kocsiban kifele jövet elkezdtem izgulni" - mosolygott a kajak párosban és négyesben rajthoz álló Kovács Katalin, akit barátja, az egykori kenus Hoffmann Ervin kísért ki a repülőtérre. Rutinos búcsúzkodók ők, Kati ugyanis már az 1996-os atlantai olimpián is ott volt, igaz, akkor még a négyes tartalékjaként, néhány nap múlva azonban ő lehet az egyik főszereplője a szkíniaszi pályán zajló versenyeknek. Akárcsak az egyesben és a férfi négyesben hajóba ülő Vereckei Ákos, aki a könnyes elválás helyett azzal foglalatoskodott, hogy minél több mosolyt varázsoljon unokaöccse arcára. A gyerekek számát tekintve férfi kajakozók járnak az élen, Storcz Botond kislánya, Dorka kezét szorongatta, Kammerer Zoltán nyakából kisfia, Gergő pásztázta a tömeget, Beé István vállába pedig kislánya, Viktória fúrta be az arcát. A kenusoknak még van mit tenniük ezen a téren, igaz, az olimpiai újonc Joób Mártonék már "hármasban" töltötték az indulás előtti utolsó perceket - mint megtudtuk, januárban érkezik a Joób baba.

Az öttusázók a szárazföldön gyorsabbak a "vizeseknél", legalábbis a repülőtéri állás ezt mutatta. A kajak-kenusok ugyanis még csak gyülekeztek, miközben az összetett sportág képviselői már hatalmas zsákjaikat húzták-vonták a futószalaghoz.
Amíg a hivatalos procedúra tartott, háromszoros világbajnokunk, Vörös Zsuzsanna azt mesélte, hogy csak nagyjából tudta követni az olimpia első heti eseményeit, különösen a "társsportágak", a vívás és az úszás küzdelmeit figyelte, és magával ragadta a lovastusa díjugratószáma.
A sydneyi ezüstérmes Balogh Gábor egy pillanatra még visszalépett a sorból, poénkodott néhányat barátjával, Horváth Gáborral, a címvédő kajak négyes tagjával, majd elindult ő is a nagy cél, Athén felé.