Két klub, két út – Vincze Szabolcs jegyzete
Bár jelenleg valóban úgy áll a helyzet, hogy a Veszprém férfi kézilabdacsapatának nagyon fut a szekere, jönnek az eredmények, a Szeged pedig több problémával is küszködik egyszerre, a kép ennél sokkal árnyaltabb, és egyáltalán nem biztos, hogy hosszabb távon nem az utóbbi jön majd ki jobban belőle.
Ugyanis a mostani helyzet inkább átmenetinek néz ki.
A Szeged döntése, hogy a klubot és a csapatot inkább a magyar játékosok beépítése felé viszi el, és lehetőséget ad bizonyításra a fiatal, tehetséges, válogatott vagy a válogatott közelében lévő hazai játékosoknak, nagyon is tudatosnak tűnik, magyar szurkolóként pedig nehéz nem üdvözölni ezt a törekvést. Lukács Péter, Fazekas Máté, Szilágyi Benjámin folyamatos játszatása és Rosta Miklós reaktiválása mind-mind határozott célról árulkodik, ugyanis valamennyien fontos szerepet játszanak a csapatban, és sokat vannak a pályán. Fazekasban egyre jobban bízik az edzője, Lukácsra Lazar Kukics távollétében bátran pakolnak terhet, Rosta pedig remekül megállja a helyét első számú beállóként. Ezek a srácok elbírják ezt a terhet, még akkor is, ha az összteljesítményen egyelőre meglátszik az, hogy új csapat épül, abban viszont biztos vagyok, hogy a magyarosítás érdekében a szegedi szurkolók simán elnézik ezt. A cél ugyanis elég világos.
A Veszprém ezzel szemben egy lapra tett fel mindent ebben az idényben, és ha csak a rég vágyott Bajnokok Ligája-győzelem szemszögéből nézzük, ez sem tűnik feltétlenül rossz döntésnek, az viszont biztos, hogy nagyobb áldozatokkal jár majd az újraépítkezés – már ha egyszer eljön az a pont. Ugyanis az új sportfinanszírozási rendszerről egyelőre csak találgatunk, és nem lehet tudni, a gyakorlatban hogyan is néz majd ki, így azt sem lehet tudni, adott esetben melyik világsztárt tudja majd a Veszprém megtartani, kire lesz pénze, és ki akar majd itt maradni, ha a „kézilabda Real Madridja” projekt már nem lesz fenntartható. Ugyanis lássuk be, van esély erre a forgatókönyvre is, de ebből a szempontból a Veszprém hibát is követne el, ha nem élne azzal a lehetőséggel, amely most még adva van. Nyilván nem látunk bele a két klub konkrét terveibe, de egyelőre úgy néz ki, a Veszprém rövid távon, a Szeged pedig hosszú távon gondolkodik.
Két klub, két út.
Mindkettő áldozatokkal jár, de azt az olvasó megítélésére bízzuk, melyik a jobb.
A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!

Mindig magasabbra! – Thury Gábor jegyzete

A csendnek is van hangja – Borbola Bence jegyzete




