Nagy Tímeáé lett Athén első magyar aranya is!

1996, Atlanta, a női párbajtőr olimpiai bemutatkozása. Három magyar - Hormay Adrien, Nagy Tímea, Szalay Gyöngyi - a nyolc között. A vége egy érem: Szalay lett harmadik.
2000, Sydney. Egyetlen magyar, Nagy Tímea a nyolc között. A vége egy érem, arany.
2004, Athén. Két magyar, Nagy Tímea és Mincza Ildikó a négy között. A vége legalább egy, de lehet, hogy két érem. A legjobb esetben arany és ezüst.
Ezt tudtuk vasárnap kora délután, miután az olimpiai címvédő Nagy Tímea és Mincza Ildikó is bejutott az esti elődöntőbe. A harmadik magyar, az egész évben remeklő Hormay Adrien már az első fordulóban kiesett, mert nem bírt a románok 2002-es vb-bronzérmesével, Ana Branzával. Mi tagadás, erre azért nem számítottunk.
Szerencsére Mincza és Nagy vette az első akadályt, előbbi simán a holland Tol ellen, utóbbi kis "bemelegítő tapogatózás" után, 8:7-től irányítva az asszót, az orosz Zsivkovát múlta felül. A 16 között Mincza 8:4-re elhúzott a 2002-es vb-bronzérmes Heidemann ellen, és azt hittük, ez a győzelem is "zsákban van". Nem így történt, a német feljött, egyenlített (9:9), majd 10:10-nél letelt a vívóidő. Jött az idegfeszítő ráadás egy perc, amikor Mincza talált, és bejutott a nyolc közé!
Nagynak sem volt egyszeru a dolga, őt a tavalyi vb-bronzos Cascioli ellen szólították pástra. Tímea is ellépett 8:4-re, és az olasz is gyujtögette a tusokat, majd itt is egyenlő lett az állás (13:13) - ám most nem volt szükség a "hirtelen halálra", az olimpiai bajnok két találata döntött. A negyeddöntőben mindketten ázsiaival talákoztak, Mincza simán megverte dél-koreai vetélytársát (15:8), Nagy találatról találatra jutott el a ráadásban megszületett 8:7-es sikerig.
Athén, Helleniko vívócsarnok, vasárnap este helyi idő szerint fél hét.
Szép lassan gyülekezik a nép. Van, aki a büfé felé veszi az irányt, egy üdítő, egy szendvics jól jöhet még, mások az ajándékboltokban nézelődnek, olimpiai emblémás pólót, baseballsapkát, poharat, ernyőt, zászlót, meg ki tudja, még mit vadásznak. Kell valami emlék, persze hogy kell. ---- "Mincza Ildi és a Nagy Timi is szenzációsan vívott délelőtt, bármelyikük nyerhet" - mondja egy középkorú úr, mire azonnal jön a "Flesselre jó lesz vigyázni, és az a másik francia, a Nisima is nagyon jó" válasz.
Magyarok.
És nincsenek egyedül. A csarnok előterében egyre több ismerős szót hallani, de nem csak a nyelvéről ismerszik meg a magyar: a piros-fehér-zöld zászlók is árulkodnak. Egyre csak gyulnek a mieink, mintha csak azt éreznék, itt valami nagy dolog van készülőben.
Készülőben?
Uraim és hölgyeim, két magyar is ott van a négy között!
Hát nem elég nagy dolog ez máris?
Az egyikük Mincza-Nébald Ildikó, vagy ahogyan már évek óta megszoktuk, Mincza Ildi. Olimpiai érme még nincs, világbajnoki viszont annál több: csapatban kétszer győzött, háromszor lett bronzérmes (az egyiket még tőrözőként gyujtötte be), s van egy egyéni bronza is 1999-ből. Régen volt. Egyéniben azóta ilyen magasságokban nem járt, így hát éppen itt az ideje, hogy ismét érmes legyen.
A másik Nagy Tímea. Ô viszont már átélte, milyen az olimpiai dobogó tetejéről szemlélni a világot, négy évvel ezelőtt Sydneyben az övé volt az első magyar aranyérem. Emellett neki hét csapatérme van világbajnokságról, ebből öt a legfényesebb. Komoly aranykészlet, már-már kereskedelmi mennyiség…
Mincza Ildikó és Nagy Tímea.
Kettejük közül az egyik biztosan érmes lesz.
De miért ne lehetne akár mind a kettő?
Ehhez első körben előbb Minczának a francia Flessel-Colovicot (Atlanta bajnoka, és volt már világbajnok is egyéniben), azt követően pedig Nagynak az ugyancsak francia Nisimát (az újhullám képviselőjeként eddig vb-ezüstig jutott) kellene legyőznie.
De szép is lenne… ---- Athén, Helleniko vívócsarnok, vasárnap este fél hét.
Mincza és Flessel-Colovic a páston. A franciának, akárcsak a mi Nagy Timinknek, kislánya van: 2001-ben szült, s még ugyanabban az évben - szinte hihetetlen - odahaza, Nimes-ben egyéni vb-ezüstöt szerzett, most pedig itt van az athéni elődöntőben. Sydneyben éppen Nagy Tímea vette el tőle a döntőben vívás lehetőségét, most Mincza teheti meg ugyanezt.
Együttes találat.
Óvatosan kezdenek, aztán az első etapban egy francia és egy magyar találat, a többi a biztonsági együttes. 4:4. A második felvonás elején Mincza egy parádés tussal előnyhöz jut, ezt 8:7-ig őrzi is, aztán 9:8-nál megint ő vezet, a második szünetre azonban ismét döntetlen.
11:11.
Még három perc.
Most Flessel-Colovic vezet. 12:13, majd 13:14.
Huh, de nehéz…
Nehéz? Mincza vagány, Mincza támad és… 14:14!
Ismét felállnak egymással szemben. Idegölő várakozás. Mincza elindul, a francia elesik. Éppen csak elkerüli a magyar tőrének hegye. "Szándékos esés!" - kiált fel a nézőtéren Kovács Tamás technikai igazgató, a bíró azonban nem így látja.
Hosszabbítás. A francia a kedvezményezett, ennek ellenére megindul előre. És sajnos jól teszi… A sisakja a levegőbe repül, Mincza bánatosan lehajtja a fejét.
Athén, Helleniko vívócsarnok, vasárnap este hét óra.
Nagy Tímea címvédőhöz méltó magabiztossággal kezd, az első menet végén 4:2, ide. Ez jó, ez nagyon jó. Nagy higgadtan, jól vív, ám a francia nem adja könnyen a bőrét, 6:6-tal állnak fel a befejező etaphoz. Tímea ismét elhúz, Nisima újra felkapaszkodik. 11:11, 12:12.
Közel a vége, nagyon kell figyelni.
A teremben lévő csendet néha egy öblös francia hang töri meg. 13:12, majd 14:13, megint csak ide.
Egyetlen együttes találat elég lehet.
Tudja ezt Nisima is. 14:14. Újra egyetlen tus dönt. Éppen úgy, mint szombaton Nemcsik döntőjében vagy az előbb Minczáéknál. Mindkétszer elbuktuk.
És most mi lesz?
A hosszabbításban ezúttal kedvez a szerencse, Nagy a kedvezményezett: ha egy percen belül nem születik szóló találat, akkor övé az asszó.
De miért is ne születne?
Nagy elindul előre, és mire Nisima észbekap, már elúsztak a döntős álmai: Sydney bajnoka újra a fináléban! ---- Előbb azonban még itt a bronzcsata. Mincza mosolyogva jön be, Nisima csalódottabbnak tunik. Hiába, benne még frissebb az élmény. A vereség élménye. Akár tovább is lehetne ezt erősíteni benne. 6:3-ig nincs is semmi gond, Mincza higgadtan, nyugodtan vív, övé az irányítás, övé az előny. Ekkor azonban megtörik a lendület. A francia megérzi, a francia talpra áll, a francia átveszi a vezetést és a francia - sajnos - nyer.
Nisimáé a bronz, Minczáé a mérhetetlen szomorúság.
Athén, Helleniko vívócsarnok, vasárnap este hét óra ötven perc.
Nagy Tímea és Laura Flessel-Colovic, azaz a szakág eddigi összes egyéni olimpiai bajnoka (ugyebár csak 1996-ban került fel a programba) egyszerre a páston. Néhány percen belül az egyikük kétszeres bajnok lesz.
A francia adja az első tust, ám ami ezután történtik az maga a csoda: Nagy átveszi a vezetést, 4:3, aztán 5:3, 6:4, majd 7:5. Hihetetlen. "Timi egész nap szenzációsan vívott" - suttogják a nézőtéren. Ha az volt a szenzációs, akkor…
…Akkor erre már nincs is jelző.
Elképesztő, 34 évének minden rutinját, minden tudását itt láthatjuk.
9:6.
Csak még egy kicsit tarts ki, és akkor meglehet.
A második etapra 9:7-tel vágnak neki, és ennél közelebb nem engedi magához Flesselt. 13:10-nél már a nézőtéren ülők sem bírják a feszültséget, egyre több a sikongatás.
14:10.
Ezt már nem lehet elveszíteni. Csak most figyelj, és meglesz az…!
Ééééééééééééés, MEGVAN!
Athén, Helleniko vívócsarnok, vasárnap este nyolc óra kettő perc.
Nagy Tímea mindkét keze a magasban, mosolyog, nevet, a fejét fogja. Nem hiszi el, pedig igaz: ettől a pillanattól kezdve kétszeres olimpiai bajnok, a női párbajtőrvívás kétszeres egyéni olimpiai bajnoka.
A magyar csapat első athéni aranyérmese. Így volt ez négy évvel ezelőtt Sydneyben és így van ez most Athénban.
2004. augusztus 15. A bajnokot, aki ezen a napon immár végérvényesen a magyar sport halhatatlanjai közé került, Nagy Tímeának hívják.