Meglepő módon Plamen Markov csak a sajgó bokájával szenvedő Predrag Pazsint hagyta ki az első meccs kezdőcsapatából, a helyére Ilian Sztojanov került míg Zoran Jankovics megtartotta pozícióját a beharangozott Velizar Dimitrovval szemben.
Egy kattintás a képre és tekintse meg képgalériánkat!
A dánoknál a középpálya rombolója, Thomas Gravesen eltiltása után visszavette a helyét, a kerethez édesanyja halála miatt később csatlakozó Jesper Grönkjaer azonban csak a padig jutott. A bevonulás és a himnuszok alatt az ember még egy furcsaságon elmerengett: a Holdon, Izlandon vagy esetleg egy építkezés közepén játszanak-e a fiúk? A futurisztikus elvek alapján készített – sziklás hegyoldalba vájt – bragai stadion ugyanis mindenre emlékeztet, csak futballstadionra nem, bár a látvány kétségkívül nem mindennapi. A nyitány elég brutális volt: fél perc után Gravesen ugyanis bemutatkozott, leterítette az egyik fehér mezest, amire Hrisztov persze reagált, fölrúgott egy dánt. Aztán gyorsan jött a futball is: a villámléptű északi szélsők kevertek némi kalamajkát az ellenfél tizenhatosán belül – végül a tűzijáték eredménytelenül zárult. De nem volt megállás: a dánok lendületbe jöttek, a bolgárok meg kóvályogtak – úgy tűnt, még bennük van az előző meccs, mint bokszolóban a nagy pofon. A félidő fele szép lassan lecsengett, a kezdeti nekibuzdulás kissé lanyhult. A dánok passzolási készségüket csillogtatták a kezdőkörnél, de ez nem volt nagy feladat, tekintve, hogy a legelőrébb posztoló Dimitar Berbatov is a saját térfelén tartózkodott, elég enerváltan méghozzá. Az már problémásabban ment, hogy tovább is jusson a piros mezes társulat – egy-egy betörés vagy átlövés tán segített volna. Ami lendített kicsit a monoton eseménysoron, az egy korai csere volt: Rommedahl fájlalta a combját, a helyére Grönkjaer szállt be, akit a közönség a szokásosnál is nagyobb ovációval üdvözölt.
Egy kattintás a képre és tekintse meg képgalériánkat!
A friss ember gyorsan be is mutatkozott, elviharzott a vonal mellett – a támadás vége azonban ismét felejthető volt. Később az egyik bolgár bekk dőlt ki a sorból az ötösön, habár élhetünk a gyanúperrel, hogy csak az igencsak kezezésgyanús mozdulatát próbálta elfedni (mint a portugál Abel Xavier négy éve). A játék képe egyébként egyik síkon a sakkra, másikon a birkózásra hasonlított – ami szomorúbb, ez nem egyedi eset ezen az Eb-n. De röviddel később legalább elkezdett lüktetni a találkozó, a bolgárok két óriási helyzetet is elhibáztak, igaz, az egyiket az addig magabiztos Sörensen szerencsétlenkedésének köszönhették. Végül a dánok visszatértek a sakkhoz, és immár a matthoz, merthogy Jörgensen rúgatott egy gólt Tomassonnal, ergo megérdemelt előnnyel mentek fújni egy nagyot. A második félidőt lényegében az UEFA illetékese indította útjára – mint egy vízilabdabíró lengette a karját –, ezenkívül azonban sok érdekesség nem jegyezhető fel. Maradt a dán fölény, de miután Sand egy védőbe püfölte a labdát, ők sem erőlködtek már annyira, nyugodtan visszaálltak, és várták a lehetőséget. A balkániak ellenben nem túl hatékonyan, de próbálkoztak, azonban a volt milanos kollégák (Laursen, Helveg) által vezényelt skandináv elhárítás jól dolgozott. Így teltek a percek, olykor Grönkjaer jól megforgatta a vele szembeszálló védőket, akik végül valahogyan mindig megoldották a szituációt. Bő óra elteltével a tudósítók nagy gyönyörűségére a harmadik Jensen is pályára lépett – ekkorra már 11:5 volt az útjára indított lövések aránya. Ami nem túl jó adat: ebből hat, illetve egy találta el a kapu felületét. A hajrát két kegyetlen bolgár megmozdulás vezette be, Sztilian Petrov és Zlatomir Zagorcsics is begyűjtötte a sárgáját – jól megdolgoztak érte. A karmester aztán rátett még egy lapáttal: szidalmazta a bírót, mire rögvest megkapta a pirosat is. Fel is dühödtek a bolgárok, egy perccel később Martin Petrov döngölte a földbe az egyik dánt – csak a szerencse mentette meg a találkozót a tömegverekedéstől. Slusszpoénként a visszatérő Jesper Grönkjaer is betalált (Sand csak a kapufát trafálta el). Amúgy is jól játszott, de az ismert körülményeket figyelembe véve még nagyobb elismerés illeti! ---- 5. perc: Balról kanyarodott középre a labda, Jörgensen az ötösön levette, majd kissé kisodródva kapura lőtt, de Zdravkov még ki tudta ütni a labdát, éppen Sand elé, aki közelről kapura piszkálta, ám mivel az egyik bolgár védő ugyanakkor telibe találta a sípcsontját, már nem volt erő a lövésben, és Ivanov a gólvonalon felszabadított. 39. perc: Tomasson kiváló ütemben lépett el a védőjétől, elhúzta a labdát Zdravkov mellett, ám mivel nagyon kisodródott, 12 méterről csupán az oldalhálóba tudott gurítani. 41. perc: Meglepve tapasztaltuk, a bolgárok is a pályán voltak: igaz, az első helyzethez kellett Sörensen ügyetlenkedése, aki elvétett egy könnyűnek tűnő labdát, így Hrisztov hat méterről előrevetődve fejelhetett, ám néhány centivel eltévesztette a jobb kapufát. 42. perc: Méghogy a pályán voltak! Martin Petrov indult meg középen, Berbatovhoz játszott, aki szenzációsan, sarokkal tette vissza a labdát társa elé, ám Petrov elfáradt a nagy rohanásban, és tíz méterről, tiszta helyzetben erőtlenül gurított Sörensen kezébe. 44. perc: Ez odaát jobban ment. Gravesen kiváló labdával indította Jörgensent, aki azonmód centerezett, és az üresen érkező Tomasson 12 méterről, jobbal az üres kapu közepébe helyezett. 0–1 82. perc: Hrisztov szabálytalankodott a taccsvonalnál, amiért sárgát kapott, Sztilian Petrov azonban igen csúf stílusban kommentálhatta az ítéletet, mert Batista kiállította a bolgár játékost. 92. perc: Grönkjaer passzolt Tomassonhoz, aki egyből visszatette a labdát (közben azért az egyik bolgár védő felaprította a bokáját), és az üresen maradt Grönkjaer 10 méterről, jobbal a kapu bal oldalába helyezett. 0–2 94. perc: Sand 22 méterről irgalmatlan erővel találta telibe a lécet. ---- Hihetetlen lelkierőről tett tanúbizonyságot Jesper Grönkjaer (képünkön), a továbbjutás küszöbére érő dán válogatott támadója. A torna előtt még a Chelsea-ben futballozó, immár a Birmingham City játékosának tekinthető futballista néhány nappal azután, hogy elveszítette az édesanyját, elutazott a társai után Portugáliába, leült a kispadra a bolgárok elleni öszszecsapáson, majd beállt, és a hajrában szerzett góljával megnyugtatóvá tette a két csapat közötti különbséget. A Grönlandon született futballistának nem ez volt az első fontos gólja az Euro 2004-gyel kapcsolatos tétmérkőzések keretében, hiszen a selejtezők során Norvégia ellen szerzett találata is nagyon sokat jelentett a "dinamitoknak". És ha már a fontos góloknál tartunk: a 2002–2003-as évad utolsó meccsén ő lőtte azt a gólt a Liverpool hálójába, amelynek köszönhetően a Chelsea bejutott a Bajnokok Ligája selejtezőjébe.