Majdnem teljes az angol csapat

Mindezt úgy tette, hogy a selejtezősorozat végén kisebb belviszály tört ki, és ez a "félholdasok" elleni ki-ki meccsre rányomta a bélyegét. Napokkal a találkozó előtt kiderült, hogy Rio Ferdinand elmulasztott egy doppingtesztet, és az ügy nagy vihart kavart. Az Angol Labdarúgó-szövetség (FA) megtiltotta Erikssonnak, hogy behívja a keretbe a Manchester United védőjét, erre a játékosok még azt is felvetették, esetleg bojkottálják az isztambuli találkozót.
Nem Ferdinand vétkességén ment a vita, hanem azon, hogy a szövetség már az eljárás megkezdése előtt ítéletet hirdetett. Erikssonnak nem csupán Ferdinandot, hanem az egyik klubmérkőzésen a szurkolók közé műanyag palackot dobó Alan Smitht is ki kellett hagynia, és ekkor már a svéd is felszólalt, mondván, a válogatottat működtető szövetség maga alatt vágja a fát. Eriksson szinte már azt sem tudta, kit szabad meghívnia, és kit nem. Végül győzött a józan ész, a csapat félretette a szövetség elleni dühét, összeszedte magát, és roppant fegyelmezett játékkal gól nélküli döntetlent ért el a vb-bronzérmes otthonában, így csoportelső lett.
A válogatott törökök elleni meccs óta négy előkészületi mérkőzést játszott, de egyet sem tudott megnyerni. Sőt, Dániától hazai pályán kapott ki, és szintén Angliában volt képtelen felülmúlni a japán nemzeti csapatot. Emellett volt egy kudarc Svédországban és egy döntetlen Portugáliában. Utóbbi lenne az egyetlen eredmény, amellyel dicsekedhet az angol válogatott, de mivel az Eb-házigazdák sem remekeltek az előkészületek során, inkább ezt sem rakják ki az ablakba.
Persze! Eriksson az összes meccs után elmondta, hogy ezeken nem az eredmény a lényeg, ezután pedig megnyugodott a közvélemény. A felkészülési meccseken amúgy is rengeteget cserélt a svéd, így ezek a találkozók már csak ezért sem vehetők komolyan. A lényeg az összeszokáson és a sérülések elkerülésén volt, és a jelek szerint ez kiválóan sikerült. A két évvel ezelőtti világbajnoksággal ellentétben egyetlen sérültje van csak Erikssonnak, de Jonathan Woodgate nélkül is a legjobb csapatot küldheti ki Franciaország ellen.

Lehetne jobb is, hiszen akad két játékos, aki mindenképpen növelné a csapat esélyeit. Csakhogy Ferdinand eltiltása az Európa-bajnokságra is érvényes, míg Alan Shearer a legutóbbi kontinenstorna után lemondta a válogatottságot. Eriksson mindkettejüket tudta pótolni, de azzal mindenki egyetért Angliában, hogy velük lenne az igazi az angol csapat.
A kapuban David James az első számú választás, a macedónok ellen szögletből gólt kapó David Seaman visszavonulása után a Manchester Citynél a helyére kerülő hálóőré lett az egyes mez. James Seamanhez hasonlóan számos bizarr megoldásra képes, ez pedig cseppet sem megnyugtató az angolok számára. A hibázásra hajlamos kapus előtt stabil védelem áll majd, Gary Neville, Sol Campbell és Ashley Cole nemzetközi szinten roppant tapasztalt, és ez a Ferdinand helyén játszó John Terryre is elmondható, aki az idén a Chelsea egyik vezéralakja lett.
A középpályát Eriksson gyémántalakzatban játszatja, a jobb szélen a csapatkapitány David Beckham, a balon a Liverpoolt erősítő Steven Gerrard fut majd. A csatárok mögötti, osztogató szerep Paul Scholesé lehet, de a manchesteri nem biztos a helyében, hiszen három éve nem lőtt gólt a válogatottban, pedig ezen a poszton arra is szükség lenne. Egy sorral hátrébb Frank Lampard kiszorította Nicky Buttot, és bár a Chelsea labdarúgóját az angol bajnokság egyik legjobbjaként tartják számon, sokan kételkednek, hogy támadó felfogásával megállja a helyét a kis szabadságot biztosító poszton.
Elöl Michael Owen és Wayne Rooney feladata lesz a gólszerzés, Liverpool két nagycsapatának ékjei egyaránt fiatalon váltak érett labdarúgóvá. Owen kihagyhatatlan a válogatottból, Rooney pedig – bármilyen furcsán hangzik – azért játszik, mert nincs nála jobb. Shearer az lenne, de a veterán nem akart visszatérni, távolból szurkol a "háromoroszlánosoknak". ----